KÖNYVISMERTETÉSEK |
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: RADNAI RUDOLF |
Core Networks and Network Management, NOC’99
Amsterdam, IOS, 1999, 355 p.
Broadband Access and Technology, NOC’99
Amsterdam, IOS, 1999, 333 p.
A WDM (Wavelength Division Multiplexing, hullámhossz multiplexelt) technológia új dimenziót nyitott a távközlés fejlesztésében. Ez a technológia tette lehetővé a fényvezető kábelek átviteli kapacitásának növelését, amit az adatátvitel és az Internet egyre fokozódó igényei követelnek meg. A WDM és a TDM (Time Division Multiplexing) együttes alkalmazása sok esetben 100 Gbit/s átviteli sebességet is lehetővé tesz. Napjainkban egyes kutatók már Tbit/s sebességű hálózatok kifejlesztésén fáradoznak. A WDM hálózatok fontos elemei a nagysebességű optoelektronikai elemek, mint a WDM lézerek, az optoelektronikai kapcsolók, a nagy átviteli sebességre (p1. 32 x 10 Gbit/s) képes fényvezetők stb. amelyek megvalósításán napjainkban a világ vezető távközlési kutató laboratóriumai fáradoznak. A hullámhossz multiplexelt átvitel egy igen gyorsan fejlődő területe a távközlésnek, amelyet a témával foglalkozó nemzetközi konferenciák nagy száma is jól bizonyít. A NO ’99 a WDM technológia fejlesztését és alkalmazását átfogva alapozó előadásokkal bevezetést adott a WDM technológiába, bemutatta az európai WDM kutatások – ezen belül az európai távközlési hálózat–üzemeltetők kutatási szervezetének, az EURESCOM-nak, illetve az Európai Unió ACTS programjának egyes, a témába vágó – eredményeit, a jelenleg rendelkezésre álló rendszereket. A nagyszámú résztvevő képet alkothatott a gyártók fejlesztési elképzeléseiről, valamint a nagy európai távközlési hálózatüzemeltetők (Deutsche Telekom, British Telecom, France Telecom) képviselőitől a WDM rendszerekkel eddig szerzett tapasztalatokról. A NOC ’99 talán legfontosabb üzenete az volt, hogy a WDM átviteli technológia egy forradalmi technológia, amely a távközlési piac felszabadításával felboríthatja a szolgáltatók között kialakult egyensúlyi helyzetet. A WDM technológia illesztése a meglévő hálózatokhoz úgyszintén nem egyszerű feladat, mivel technológiailag is jelentős előrelépést képvisel, egy új minőséget. A WDM tehát a távközlési vállalatok működése, hálózataik üzemeltetése szempontjából is fontos, gyökeres változást hozó technológia. Az IOS kiadó minden évben példás gyorsasággal jelenteti meg az NOC konferenciák teljes anyagát. Ezek a kiadványok alapvető szakmai információs forrást jelentenek a távközlési szakembereknek.
(IOS Press, Van Diementstraat 94, 1013 CN Amsterdam, The Netherlands,
Fax: +31 20 620 3419, E-mail: order@iospress.nl)
Brown, B.H. – Smallwood, R.H. – Darber, D.C. – Lawford, P.V. - Hose, D.R.:
Medical Physics and Biomedical Engineering
London, IOP, 1999, 736 p.
Az orvostudomány és a biológia számtalan területén, a betegségek
felismerésében (diagnosztikában) és gyógyításban egyaránt, használják a
mérnöki és fizikai tudományok eredményeit. Mint minden más határterületi
tudomány az orvosi fizika és az orvoselektro-nika is két tudományterület
művelői számára jelent kihívásokat. Az orvosoknak mérnöki készülékek
működését kell megérteniük és használatukat kell elsajátítaniuk, míg a
mérnököknek és fizikusoknak az élő szervezetek tulajdonságaival és
viselkedésével kell tisztába lenniük. Ebben a kétirányú ismeretszerzésben
jelenthet segítséget ez a mű, amely 5 szerző közös alkotása. A könyv két fő
részből áll. Az első részben a fizika, az elektronika, az anatómia és a
fiziológia alapelveit tekintik át a szerzők. A második rész az
alkalmazásokkal, tehát gyakorlati ismeretekkel, vizsgálati és mérési
módszerekkel foglalkozik. A könyv szerkezete lehetővé teszi az önálló
ismeretszerzést, a két elkülönülő részből. Például az első részből a hallás
fiziológiájának megértése után, a második részből megismerhetjük az
audiometriában használt készülékek működését A szerzők matematikai hátteret
is adnak az egyes jelenségek és hatások bemutatásakor, ezért a könyv
olvasása feltételezi az integrál és differenciál számítás ismeretét. Néhány
jellemző fejezetcím a könyvből: Bio-mechanika; Ionizáló- és nemionizáló
sugárzás; Képalkotás az orvostechnikában; Fiziológiai jelek és azok
analízise; Légzésfunkció vizsgálata; EKG vizsgálatok; Vér-áramlás mérés
ultrahanggal stb.
A könyv oktatási célra készült, ezért az egyes fejezetek végén ellenőrző
kérdések vannak, amelyekkel az olvasó ellenőrizheti az ismeretek
elsajátítását.
(Institute of Physics, 76 Portland Place, London WlN 3DH, UK,
Fax: +44 (0) 171 4704848, E-mail: physics@iop.org)
Bramer, M.A.: Knowledge discovery and data mining
Stevenage, IEE, 1999, 308 p.
Napjaink egyik legjelentősebb problémája a rendelkezésre álló információ halmazok minél hatékonyabb és sokrétűbb kiaknázása. Az adatbányászat (data mining) elveinek és módszereinek alkalmazásával lehetőség nyílik a rendelkezésre álló adatbázisok fejlesztésére. Mivel az adatbányászat meglehetősen új fogalom, röviden érdemes kitérnünk ezen új technológia lényegére. A vállalatoknál felhalmozódó adatok fontos információkat rejthetnek, ám a hatalmas adattömeg egyúttal el is rejti azokat. Ez az oka annak, hogy döntéshozatalkor gyakran nem tudják felhasználni ezt a „tudást”. Az információs korszakban a vállalatok számára e tudás feltárása lehet a kulcs a teljesítmény és a hatékonyság növeléséhez, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez, az üzleti sikerek eléréséhez. Az adatbányászat lehetővé teszi, hogy a szakértők feltárják a meglévő hatalmas adathalmazokban rejlő összefüggéseket, kiválasszák az értékes információkat és az így feltárt tudást a gyakorlatba átültetve felhasználják azt előrejelzésekre, becslésre, elemzésre, diagnosztizálásra, illetve döntéstámogatásra. Az adatbányászat alkalmazási területe végtelenül sokrétű, minden intézmény vagy vállalat a saját adatbázisán a saját problémái megoldására és üzleti tudásának elmélyítésére használhatja azt. Az alábbiakban felsorolunk néhány tipikus alkalmazási területet, amelyekre a könyvben esettanulmányok találhatók :
Az adatbányászat bárhol használható, ahol a múltbéli események, helyzetek valamiféle összefüggést, sajátosságot jelezhetnek, amely a szakértő számára még nem ismert teljes mélységben. Ez az új technológia a felhasználók részére hosszú távú, hatékony megoldást kínál vezetői információs rendszerek hatékony működtetésére és fejlesztésére. Az IEE kiadó könyvében a témakör legnevesebb szakértői adnak elméleti és gyakorlati tájékoztatást az adatbányászat jelenlegi eredményeiről és a kutatási irányokról.
(IEE Book Publishing, Michael Faraday House, Six Hills Way, Stevenage, Herts, SG1 2AY, UK,
Fax: +44 1438 360079, E-mail: sales@iee.org.uk)
Brown, T.A.: Genomes
Oxford, BIOS, 1999, 472 p.
A genom görög eredetű szó, amely az élő szervezet genetikai információinak
összességét jelenti. A genetika legnagyobb modernkori törekvése az
egyedfejlődés megértése a gének működésének szintjén. Az élőlények idobeli
változásainak csak a ténye, s a genetikai alapok ismertek csupán, viszont
teljesen ismeretlenek azok a törvényszerűségek, amelyek éppen ilyen és nem
másmilyen formákat adtak az élőlényeknek, éppen ebben a sorrendben és éppen
ilyen idoszakokban hozták létre az egyes fajokat. A kutatás ma is nagy
erővel folyik ezen a területen, bár anyagi eroforrások megszűnése miatt
nehézségek is vannak. Ezek sorába tartozik, hogy nyolc év sikerei után
1998. július 31-ével leállt a Humán Genom Adatbázis fejlesztése a Johns
Hopkins Egyetem Orvosi karán. Ez az 1989-ben elhatározott és 1991-ben
működésbe lépett adatbázis – a hatalmas nemzetközi együttműködésben
megvalósuló Humán Genom Projekt alapvető részeként – a projekt keretében
világszerte elért eredményeket foglalta össze, és tette az egész világ
kutatói számára elérhetővé. Eleinte kisebb szakaszokban tartalmazta az
emberi örökítőanyag térképének már ismert részeit, majd az 1990-es évek
közepétől egyetlen óriási és nagyon részletes térképbe foglalta össze az
ismereteket.
Terry Brown műve egy átgondoltan szerkesztett, modern tankönyv, amely
alapvetően a molekuláris genetika elmúlt öt évben bekövetkezett fejlődésére
épül. A szerző a legújabb kutatási eredményeket rendszerbe foglalva nyújtja
át az olvasónak, megkönnyítve azok jelentőségének megértését. Az elmúlt
években a molekuláris biológiai kutatásokban a hangsúly a génekről a
genomokra, illetve azok vizsgálatára került. A műnek három fő fejezete
van:
A három fejezeten belül számtalan alfejezet és többtucat olvasmányos magyarázó betét van. A szerzőnek saját bevallása szerint alapvető célkitűzése volt, hogy könyvében a témakörben megjelent eddigi tankönyvektől eltérő felépítést kövessen. Ennek megfelelően fő szakirodalmi forrásai a Nature, a Science, a Trends in Genetics és a Trends in Biochemical Sciences című folyóiratok számai voltak. A könyvben többszáz kitűnő színes ábra segíti az olvasót az ismeretek elsajátításában. A könyv Függelékében a szerző részletes felsorolást ad azokról a folyóiratokról és Internet oldalakról, amelyek a témával kapcsolatos szakmai újdonságok közreadásával foglalkoznak. Ugyancsak a Függelékben található a több mint ezer címszavas minilexikon, amely fontos és új genetikai fogalmak részletes magyarázatát tartalmazza.
(BIOS Ltd. 9 Newtec Place, Magdalen Rd, Oxford OX4 1RE, UK,
Fax: +44-1865-246823, http://www.Bookshop.co.uk/BIOS/)
Kirk,R. – Hunt, A.: Digital Sound Processing for Music and Multimedia
Oxford, Focal, 1999, 334 p.
A digitális áramköri technológia fejlődése a legkülönbözőbb szakterületeken
hozott jelentős változásokat. A zenei hangrögzítésben a 20. század második
felében történtek alapvető változások, amelyek a zenei hangok rögzítését és
feldolgozását, sőt magát a zeneszerzést is forradalmasították. Ma már sokan
vitatkoznak azon, vajon a digitális stúdiók megjelenése javította-e vagy
inkább rontotta a hang minőségét. A fejlődés ezen a területen is könnyebben
kezelhető és olcsóbb rendszerek felé vezet, ezért a digitális technika
további térhódítása biztosra vehető. Kirk és Hunt könyve kitűnő bevezetés a
digitális hangfeldolgozás világába. A mű az alábbi fő fejezeteket
tartalmazza: A hangrögzítés történetének kezdetei, Hangok és jelek; MIDI
rendszerek; Számítógépes alapismeretek; Zenei rendszerek programozása;
Ember–gép illesztések tervezése.
A tárgyalás során a fő hangsúly az 1983-ban bevezetett MIDI (Musical
Instrument Digital Interface) szabványcsaládon van. Ennek különböző
alkalmazásait tárgyalják a szerzők, eljutva egészen a DSP (Digital Signal
Processor) alapú és személyi számítógéppel vezérelt zenei rendszerekig. Ez
utóbbiak programozását egy különálló fejezetben részletezik a
szerzők.
A mű nyelvezete tömör, az érthető és pontos leírásokat számtalan ábra
egészíti ki. Az arányos felépítés és a közérthető tárgyalásmód valószínűleg
annak is köszönhető, hogy a szerzők, a York University oktatói, évek óta
vezetnek különböző tanfolyamokat a digitális hangfeldolgozás témakörében és
a MIDI technológiáról. Ross Kirk ezen túlmenően a MIDAS-MILAN
multiprocesszoros szintetizáló rendszer kidolgozója. Ez a könyvük
elsősorban nem szakembereknek, hanem a téma iránt érdeklő kezdők számára
készült. Az olvasó a világhálón a
http://www.york.ac.uk/inst/mustech/dspmm.htm címen talál gyakorlati példákat a könyvben
ismertetett számítógépes zenei rendszerekről.
(Focal Press, Butterworth-Heinemann, Linacre House, Jordan Hill, Oxford OX2 8DP, England,
http://www.focalpress.com)
Stein,L. – MacEachern,D.: Writing Apache Modules with Perl and C
Sebastopol, O’Reilly, 1999, 724 p.
A 90-es évek elején a világháló, a Web megjelenésével és elterjedésével
alapvetően megváltozott a kliens/szerver hálózatok programozásának
módszere. A CGI (Common Gateway Interface) használatával akár 10 soros
programmal lehetett egy egyszerű alkalmazást megvalósítani az addigi
többezer soros program helyett. Az 1995-ben indult Apache-projekt célja,
egy bárki számára ingyen elérhető, modul-felépítésű Web szerver
létrehozása volt. Azóta az Apache a legelterjedtebb szerver lett, amely az
Internet Web helyeinek (site-ok) több mint 50 százalékán fut. Dough
MacEachern a könyv egyik szerzője 1996-ban készítette el az Apache szerver
mod_perl elnevezésű értelmező programját. A mod_perl egy új fejezetett
jelentett az Apache használatában. A könyv ismerteti az Apache, a mod_perl
és az Apache API (Application Programming Interface) tervezését, és
bemutatja használatukat a szerver-programozásban.
A szerzők amint azt az Előszóban leírták feltételezték a tárgyalás során,
hogy az olvasó ismeri a Perl programnyelvet, sőt van gyakorlata annak
használatában. A könyvben szereplő mintaprogramok forráskódjai ingyen
letölthetők http://www.modperl.com
címről. A legtöbb itt található
programot futtatni is lehet. A könyv végén egy kitéphető, keménylapra
nyomtatott mod_perl Referencia kártya található, amelyet a szerzők
programozók napi használatára szánták.
(O’Reilly & Associates, Inc. 101 Morris Str., Sebastopol, CA 95472, USA,
Fax: (707) 829-0104, http://www.oreilly.com)
Que Hee, S.S.: Hazardous Waste Analysis
Rockville, Goverment Institutes, 1999, 832 p.
A fejlett iparral rendelkező országokban évről évre hatalmas mennyiségű egészségre ártalmas hulladék keletkezik. A felmérések szerint egyedül az USA-ban évente mintegy 600 millió tonnára rúg a keletkező veszélyes hulladék mennyisége. Az óriási mennyiségű veszélyes hulladék ártalmatlanítására vagy esetleges újrahasznosítása előtt – a környezetre gyakorolt hatás tisztázása érdekében – gondosan vizsgálni kell annak összetételét. Ehhez a vizsgálathoz nyújt segítséget Que Hee könyve, amely négy fő részből áll:
A mű hatalmas terjedelme ellenére a szerzőnek egyik legnagyobb gondja éppen az lehetett, hogy mit hagyjon ki a többszáz kötetre rúgó előírási és törvényi háttér ismertetésekor, az első két részben. Kitűnően oldotta meg ezt a feladatot, ezért a hasznos Függelékkel együtt ez az ismertetés teljes lett, de meglehetősen rövid, nem szakembereknek készült elsősorban, hanem a környezetvédelem területén dolgozó menedzsereknek. Ezzel a kitétellel együtt ez a könyv valószínűleg a legátfogóbb mű, amely a veszélyes hulladék elemzés területén valaha is megjelent.
(Government Institutes Inc., 4 Research Place, Suite 200, Rockville, MD 20850, USA,
Fax: 301-921-0373, E-mail: giinfo@govinst.com)
Snodgrass, R.T.: Developing Time-Oriented Database Applications in SQL
San Francisco, Morgan Kaufmann, 1999, 504 p.
Az időben változó adatok kezelése sok problémát okoz az adatbázisok
tervezőinek, a programozóknak, a tesztelőknek és az adatbázisok megbízható
működéséért felelős rendszer-gazdáknak. Ezen problémák megelőzéséhez kínál
segítséget ez a könyv, amelynek szerzője Richard Snodgrass az SQL
(Structured Query Language) egyik vezető kutatója, az SQL3 szabvány egyik
kidolgozója. A szerző világos elméleti alapokat adva számtalan példán
keresztül mutatja be, hogyan tervezhetők és építhetők olyan adatbázisok,
amelyek régi és megváltozott adatok kezelésére egyaránt alkalmasak.
Felhívja a figyelmet azokra a megkötésekre és korlátokra, amelyeket a
tervezőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Néhány fejezetcím a
könyvből: Az SQL szabvány; Állapot-táblák meghatározása; Sorrendi
módosítások, Időszakos particionálás; Beszúrások engedélyezése;
Állapot-táblák lekérdezése; Ideiglenes adatbázisok tervezése;
Állapot-táblák módosítása; Speciális adattípusok stb. A szerző végig fogja
az olvasó kezét, számtalan hasznos adattal (Web címek, szakirodalmi
források) segítve tájékozódását ezen az általa is „ördögien nehéznek”
tartott területen.
A könyvhöz tartozó CD-ROM-on a könyvben tárgyalt programok kódjai
találhatók különböző elterjedt rendszerekben (Oracle8 Server, IBM DB2
Universal Database, MS SQL Server stb.)
(Morgan Kaufmann Publishers, 340 Pine St., 6th FL, SF, CA 94104-3205, USA,
Fax: 415-982-2665, E-mail: mkp@mkp.com)
Hull, R. Ed.: Properties of Crystalline Silicon
London, INSPEC, 1999, 1016 p.
A szilícium, a mikroelektronika alapvető alapanyagaként egyik meghatározója
az információs társadalom fejlődésének. A szilíciumból épített félvezetők
működési sebessége határozza meg a számítógépek, a híradástechnikai
berendezések és sok más naponta használt eszköz jellemzőit és ez által
például munkavégzésünk sebességét. Az integrált áramköröket gyártó ipar az
elmúlt 3 évtizedben évi 15%-os piaci forgalomnövekedést ért el, 20-30%-os
árcsökkenés mellett. Az integrált áramkörök gyártása olyan fejlettségi
szintet ért el, hogy a továbblépéshez a tervezőknek és technológusoknak az
alapanyagok kutatásához kell visszanyúlnunk. Ehhez kíván segítséget
nyújtani ez a mű, amely több mint 100 szerző közös alkotása. A szerzők,
akik amerikai, japán, angol és német kutatóhelyek munkatársai 18 fejezetben
adják közre egy-egy szűkebb szakterületen a fejlesztések eredményeit. A 18
fejezetben összesen 123 modul (Datareviews) kapott helyett, valamennyi
precíz indexeléssel készült. Ennek részletességére jellemző, hogy a mű
összesen mintegy 3500 szakirodalmi utalást tartalmaz. A kiadvány elődjét
1988-ban adta ki az INSPEC Properties of Silicon címmel, a kötet azóta a
legszélesebb körben használt referencia mű a félvezetőkutatásban. A
jelenlegi kötet az 1988-1999 közötti időszak kutatási eredményeivel
foglalkozik. Néhány fejezetcím a könyvből: Kristálynövesztés; Epitaxiális
növesztés; Szerkezeti és mechanikai tulajdonságok; Termikus jellemzők;
Felületi tulajdonságok és tisztítás; Szerkezet-modellezés; Sávszerkezet;
Elektromos jellemzők; Szennyezések; Hibák a szilíciumban; Optikai
jellemzők; Maratás; Fém-szilícium kontaktusok.
Az IEE/INSPEC Datareviews kiadványai a műszaki könyvkiadás kimagaslóan
fontos, egyedülállóan jól hasznosítható alkotásai. Ez erre a kötetre
fenntartás nélkül elmondható.
(IEE Book Publishing, Michael Faraday House, Six Hills Way, Stevenage,Herts, SG1 2AY, UK,
Fax: +44 1438 360079, E-mail: sales@iee.org.uk)
Dobiáš, B. – Qin,X. – Rybinski, W: Solid-Liquid Dispersions
Monticello, Marcel Dekker, 1999, 562 p.
Kolloid diszperziók vannak a testünkben, élelmiszereinkben, szinte mindenben, ami körülvesz bennünket. Számtalan ipari és mezőgazdasági folyamatban játszik döntő szerepet ez a jelenség. Az elmúlt 50 évben a diszperzió kutatás alapvető változáson ment át, az egyszerű megfigyeléseken alapuló szakterületből szilárd elméleti alapokon álló tudomány lett. A Marcel Dekker kiadó Felületi jelenségek tudománya c. sorozatának új tagja a diszperzió-elmélet alapvető ismereteit, a legújabb kutatási eredményeket és a gyakorlati alkalmazásokat tekinti át. Az 1. fejezet a kolloid diszperziók tulajdonságaival, általános leírásával és osztályozásával foglalkozik. A 2. fejezetben a kolloid diszperziók előállítását írják le a szerzők. A 3. fejezet a kolloid diszperziók viselkedésével foglalkozik, különös tekintettel a diffúziós jelenségekre. A 4. fejezetben a kolloidok hidrodinamikája kerül tárgyalásra. Az 5., a 6. és a 7. fejezetekben a kolloid részecskék közötti erőhatásokkal foglalkoznak a szerzők. A 8. fejezet a diszperziók állandóságával (stabilitásával), a 9. fejezet a diszperziók termodinamikájának elméleti kérdéseivel foglalkozik. A 10. fejezetben elektrolitek és polimerek adszorpcióját írják le a szerzők, míg a 11. fejezet felületi szerkezetek jellemzésével foglalkozik. A 12. fejezet koncentrált diszperziók jellemzőit ismerteti. Valamennyi fejezethez bőséges irodalomjegyzék tartozik. Az oktatásban és elméleti-gyakorlati kutatásban egyaránt jól használható könyv igen gazdagon illusztrált.
(Marcel Dekker Inc., P.O.Box. 5005, Monticello, NY 12701-5185,
http://www.dekker.com)
Bergmann,L. – Schaefer,C.: Optics of Waves and Particles
Berlin, Walter De Gruyter, 1999, 1254 p.
Az optika általános elnevezése mindazon folyamatoknak, amelyek a látással, a fényérzékeléssel, a színbenyomásokkal kapcsolatosak, valamint azon törvényeknek, amelyek a fény viselkedését írják le. A hétköznapi szóhasználatban az optika összefoglaló megjelölése az optikai elemeknek: lencséknek, tükröknek, prizmáknak stb. Ez a kézikönyv, amely Bergmann és Schaefer mellett 13 további szerző közös alkotása egyaránt tekinthető referencia műnek és tankönyvnek. A mű egyes fejezetei a fény-optikával az infravörös tartománytól a röntgentartományig, valamint a részecske optikával (elektron-, neutron-, atomi optika) foglalkoznak. Valamennyi fejezetben a legújabb kísérleti eredmények is szerepelnek, tulajdonképpen valamennyi fejezet egy-egy önálló műnek tekinthető, amely teljes képet ad az adott területről. Néhány fejezetcím a tankönyvből: Optikai képalkotás; Fényszórás és fényelnyelés; Interferencia; Hullámvezetés; Polarizáció; Az optikai sugárzás mérése; Színmérés; Kvantumoptika; Nemlineáris optika; Elektron-optika; Atomok és molekulák; Fényterjedés és a reletívítás elmélet stb. A számtalan tudományos és műszaki területen használható, de ezek sorából ki kell emelni a fizikus képzést, ahol oktatók és tanulók egyaránt nagy haszonnal forgathatják. Az információ keresést a könyv végén található igen részletes Index segíti.
(Walter De Gruyter GmbH, Genthiner Str. 13, D-10785 Berlin, Germany;
Fax: +49(0) 3026005-251; http://www.degruyter.de)
Collin, S.M.H. – Mutschellev, A. – Torkar,E. – Livesey, R.:
Dictionary of Computing & Information Technology, 2nd Ed.
Teddigton, Peter Collin, 1997, 507 p.
A számítástechnika és az informatika szakterületein az angol nyelv
használata vált általánossá. A nem angol nyelvű országok szakemberei előtt
az írott és beszélt szakmai nyelv használatakor két lehetőség áll: vagy
egyszerűen átveszik az angol elnevezéseket, vagy kitalálnak minden új
fogalomra egy megfelelő elnevezést az adott ország nyelvén. Sajnos egyik út
sem vezet sehova, mindkettő járhatatlan. Ez az oka annak, hogy általában
valamilyen köztes megoldás születik, némely kifejezést átvesznek az angol
szakmai nyelvből, másokat pedig lefordítanak, vagy keresnek megfelelő nevet
az adott nyelven. Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes országokban a
szakemberek nem egységesen használják a különböző szakmai kifejezéseket,
valamint az, hogy a gyors műszaki fejlődés miatt egyszerűen nincs idő a
szaknyelvi felzárkózásra. Mindezeket végiggondolva értékelhetjük igazán a
Peter Collin kiadó Angol-Német/Német-Angol szótárának jelentőségét. A
rendhagyó felépítésű szótár több mint 25 ezer szakszó értelmezését és
kétnyelvű megfelelőjét tartalmazza. A mű két részből áll. Az első rész
tulajdonképpen egy angol nyelvű lexikon, amely az angol szakszó rövid
magyarázata mellett megadja annak német megfelelőjét is. A második rész egy
Német-Angol szótár, ez utóbbi nem tartalmaz magyarázó leírásokat. A
szótárat egy hasznos Függelék egészíti ki, amelyben különböző hasznos
információk: kódtáblák, méret-táblák, csatlakozó vezeték-kiosztások
találhatók. A mű fordítóknak és tanulóknak egyaránt hasznos segítsége
lehet.
A Peter Collin könyvkiadó egyik fő területét a kétnyelvű üzleti és jogi
szótárak jelentik. Felismerve a kelet-európai országok felé megnyilvánuló
érdeklődés jelentőségét, több szótárat adtak ki ezen országok nyelvén. Ezek
sorába tartozik az Angol-Magyar/Magyar-Angol jogi szótáruk.
(Peter Collin Publishing, 1 Cambridge Rood, Teddington, Middlesex, TW118DT, UK,
Fax: 0181 943 1673, E-mail: info@pcp.co.uk)
Nabil,B.: Umweltwörterbuch Naturwissenschaften
Deutsch – Englisch/Englisch – Deutsch, Cornelsen, 1999, 520p.
A környezetvédelem az emberiség egyik legfontosabb eszköze saját fennmaradásának biztosítására. Nap mint nap súlyos katasztrófák, áradások, földcsuszamlások, sárla-vinák jelzik a világ minden tájáról, hogy az elmúlt évtizedekben jóvátehetetlen károkat szenvedett az élő és élettelen környezet és ennek árát a következő nemzedékek fogják megfizetni. Még nagyobb veszélyt jelentenek a természetes környezetben bekövetkezett lassú romlások, a levegő és víz szennyezettségének állandó növekedése, amely szinte észrevehetetlen. Különös örömmel kell ezért fogadni minden olyan kiadványt, amely valamilyen módon a környezetvédelem céljait szolgálja. Ezek sorába tartozik Baghdady Nabil kétnyelvű, német-angol/angol-német szótára. A műben mintegy 17000 fogalom német és angol neve található az alábbi témakörökből: Biológia, Kémia, Fizika, Energiagazdálkodás, Meteorológia, Talajtan, Ökológia, Hidrológia, Technika és Környezetpolitika. A kiadvány jelentőségeit az adja, hogy a környezetvédelem mindinkább nemzetközi tevékenységgé válik, ugyanis a károkozás és az azzal járó katasztrófák nem ismernek határokat. A szótárat egy Függelék zárja, ebben egy terjedelmes rövidítés-jegyzék és egy kémiai elemtáblázat kapott helyet. A mű szerkesztési, szedési és kötészeti szempontból egyaránt megfelel a szótárakkal szemben támasztható legszigorúbb követelményeknek is.
(Cornelsen Verlag, Mecklenburgische Straße 53, 14197 Berlin, Germany,
Fax: 030 897 85-499, http://www.cornelsen.de)
Bargende,M. – Wiedemann, J.:
Kraftfehrwesen und Verbrennungsmotoren
Renningen, expert, 1999, 918 p.
1999. február 23. és 25. között harmadízben rendezték meg Stuttgartban a gépkocsikkal és robbanómotorokkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tanácskozást. Az esemény szervezői: két Stuttgart-i kutató intézet, az FKFS és a IVK, valamint a VDI (Verein Deutscher Ingenieure) a fejlett német autóipar legnagyobb vállalatait nyerték meg az esemény támogatására. Valószinüleg ennek volt köszönhető a résztvevők és az elhangzott előadások nagy száma. A tanácskozás előadásainak anyagát 3 részre szerkesztve adják közre, a három részben összesen 56 előadás szerepel. Az első részben a motorokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztéssel foglalkozó előadások kaptak helyett. Néhány előadáscím ebből a részből: Az Audi V6 TDI emisszió-csökkentésének lehetőségei; NOx elnyelő katalizátor Ottó-motorokhoz; Új gyújtás-rendszer Ottó-motorokhoz. A második részben a gépkocsi karosszéria, futómű és alváz fejlesztésével kapcsolatos előadások kaptak helyett. Néhány előadáscím ebből a részből: A BMW 502 aero-akusztikai tervezése; Járművek hibrid szerkezeti-akusztikai modellezése. A harmadik rész az autóipari tervezésben használt szimulációs rendszerekkel foglalkozó előadásokat tartalmazza. Néhány előadáscím ebből a részből: Járművek hő-menedzselésének szimulációja; Neuro-hálózatok alkalmazása robbanómotorok modellezésére és szabályozására.
(expert Verlag GmbH, Postfach 2020, D-71268 Renningen, Germany,
Fax: (07159) 9265-20; E-mail: expert@expertverlag.de)
Sudarshan,K. - Khor, K.A. - Jeandin,M.: Surface Modification Technologies XII.
Materials Park, ASM, 1998, 558 p.
Az ASM (American Society for Materials International) szervezésében
1998.október 12 és 14 között az Illinois beli Rosemontban rendezték meg a
felület kezeléssel kapcsolatos konferenciasorozat 12. rendezvényét. Túlzás
nélkül állíthatjuk, hogy ennek a tudományterületnek óriási jelentősége van
a technológiai fejlesztés több területén. A felületkezelés célja általában
a felületi rétegek ellenállóbbá tétele a különböző mechanikai és kémiai
hatásokkal szemben. A felületi tulajdonságok megváltoztatásának számtalan
módja ismeretes a hőkezeléstől a felületi ötvözésig vagy a galvanizálásig.
A konferencia résztvevői 13 munkacsoportban végezték munkájukat, ezekben
összesen mintegy 70 előadás hangzott el. Néhány munkacsoport témakörének
címe: Vákuumgőzölés; Kémiai úton felvitt felületbevonatok; Korrózió
ellenálló bevonatok; Kopásnak ellenálló bevonatok; Ultrakemény bevonatok;
Felület-kezelési eljárások; Lézeres felületkezelés; Plazma-szórásos
bevonatok.
Ez a konferencia, más szakmai találkozókhoz hasonlóan kiváló lehetőséget
nyújtott különböző módszereket használó kutatók közös gondolkodására,
szakmai ismeretségek elmélyítésére. Ezt szolgálja az is, hogy az
előadásokat tartalmazó könyvben valamennyi szerző címe is
szerepel.
(ASM, 9639 Kinsman Rd., Materials Park, Ohio 44073-0002, USA,
Fax: 440 338 4634, http://www.asm-intl.org)
Ager, D.J. Ed.: Handbook of Chiral Chemicals
New York, Marcel Dekker, 1999, 382 p.
Az 1870-es években két fiatal, akkor még teljesen „névtelen” kémikus,
Jacobus Henricus van’t Hoff és Joseph Achille Le Bel – az egyik holland, a
másik francia – majdnem egyszerre, de egymástól függetlenül fejtette ki
nézeteit a kémia akkor megoldhatatlannak látszó nagy titkáról, az anyag
parányi alkatrészeinek, a molekuláknak térbeli szerkezetéről. Innen
számítjuk egy fontos szakterület a királis kémia kezdetét. Királisnak az
olyan térbeli szerkezeteket, nevezzük amelyek tükörképükkel nem azonosak. A
kifejezés a kéz görög nevéből (kheir) jön, ugyanis a kéz is királis, hiszen
a jobb és a bal kéz tükörképe egymásnak, de fedésbe nem hozhatók. A két
azonos felépítésű királis molekulát, melyek egymás tükörképei, de egymással
mégsem azonosak, enantiomereknek nevezzük. Enantiomerek keverékeinek
elemzése és elválasztása (reszolválása) fontos elméleti és gyakorlati
jelentőségű feladat különösen a biokémiában és a gyógy-szerkémiában. Az
enantiomerek igen eltérő fiziológiai hatást fejthetnek ki. Mivel a gyártási
folyamatok rendszerint mindkét alakot előállítják, a nagy vegyi gyártók,
például a gyógyszergyárak nagy összegeket áldoznak a jobb- és balkezes
termékek szétválasztására. Nagyon sok gyógyszer csak az egyik formában fejt
ki bio-lógiai aktivitást, a másik enantiomer lehet inaktív, vagy ami
rosszabb, mérgező. Ezért alapvető fontosságú az aktív formának nagy
tisztasággal történő előállítása, ami klasszikus szintetikus módszerekkel
nem sikerül, mert egyrészt a reakcióban mindkét forma közel azonos
mennyiségben képződík, másrészt a szétválasztásuk bonyolult és költséges,
továbbá a termék fele hasznavehetetlen. A probléma – vagyis az
aszimmetrikus szintézis – megoldása az eddig végzett kutatások
eredményeként történhet az élő szervezetben eIőforduló enzimreakciókat
utánozva, a biokémiai átalakulás alkalmazásával (amikor is maga az enzim
tölti be az enantioszelektív katalizátor funkcióját) és királis
ligandumokat tartalmazó átmeneti fémkomplexekből kialakított nagy
szelektivitású katalizátorokkal. A száz leggyakoribb gyógyszernek csak a
fele jelenik meg egyetlen enantiomerként. Sok mezőgazdasági szer szintén
királis, mégis nagyon keveset állítanak csak elő tiszta enantiomerként. Az
enantiomerek szétválasztásánál olcsóbb, ha a vegyszernek csupán a fele
fejti ki a kívánt hatást.
Az Ager által szerkesztett könyv 13 szerző közös alkotása. Fő témája a
királis molekulák kereskedelmi mennyiségű előállításának problémái. A
szerzők – valamennyien a témakör gyakorlati alkalmazásaival foglalkozó
szakemberek – különböző gyártási módszereket javasolnak és hasonlítanak
össze. 18 önálló tanulmányuk átfogja a sztereó-vegyészet csaknem teljes
területét. A művet 1800 szakirodalmi utalás, számtalan ábra és táblázat
gazdagítja.
(Marcel Dekker Inc., 270 Madison Ave, New York, NY 10016, USA,
Fax: +1-212-6854540, http://www.dekker.com)
Manterfield,R.: Telecommunications Signalling
Stevenage, 1999, 435 p.
Az információ és annak továbbítása egyre nagyobb szerepet játszik a modern
társadalomban. Az üzleti megfontolásokból mesterségesen létrehozott
igényeket az ipar erőltetett ütemben próbálja meg kiszolgálni. A
számítástechnika, a műsorszórás és a távközlés területein egyaránt a
hatékony hálózatok létesítése jelenti a legfontosabb feladatot. A modern
hálózatokban számítógépek vezérlik a kapcsolást és ezeknek köszönhető egy
sor különböző kényelmi szolgáltatás, amelyeket az előfizetők és az
üzemeltető személyzet használhatnak. Nem használható viszont eredményesen
ezekben a rendszerekben a hagyományos, áramkörökhöz rendelt jelzéstechnika
(Channel Associated Signalling, CAS). Ehelyett a távközlő hálózatokban ma
már elterjedt egy hatékony jelzésátviteli módszer az ún. közös csatornás
jelzésátvitel (Common Channel Signalling, CCS), amely megfelel a vezérlő
számítógépek igényeinek és lehetőségeinek.
Manterfield műve a közös csatornás jelzésátvitel elméleti és gyakorlati
ismereteit feldolgozó kézikönyve. A szerzőnek többéves szakmai gyakorlata
van a távközlési hálózatok tervezésében és az új rendszerek betanításában.
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy biztos kézzel vezeti végig az olvasót
ezen a könnyűnek cseppet sem mondható szakterületen. A könyvnek 19 fejezete
van, ezek több kisebb fejezetből épülnek fel. Néhány a fő fejezetcímek
közül: A jelzés-rendszerek elvi alapjai; A CCS rendszerek architektúrája; A
CCS S7 üzenet-átvitel; Tranzakciós lehetőségek; Mobil kommunikáció; A CCS
S7 menedzselés szempontjai; A DSS (Digital Subscriber Signalling) S1
fizikai és adatrétege; A DSSS S1 hálózati rétege; Magán távközlési
hálózatok; Szélessávú jelzési platformok; Internet protokollok stb. A könyv
Függelékében egy hasznos adattár, mini-lexikon és rövidítésjegyzék
található.
(IEE Book Publishing, Michael Faraday House, Six Hills Way, Stevenage, Herts, SG1 2AY, UK,
Fax: +44 1438 360079, E-mail: sales@iee.org.uk)
A laprendszer készítője: UFE Bt.