ÚTMUTATÁSOK A JÓ ÉLETRE
Gondolatok, mondások, történetek

 

Jó az életünk, ha látjuk annak értelmét és célját; ha tisztában vagyunk jogainkkal és kötelességeinkkel, és aszerint cselekszünk. Dolgozunk: megvan a helyünk a társadalomban és alkalmazkodunk a környezetünkhöz. Természetesnek fogadjuk el a mindennapok szakmai és emberi problémáit, az azokból adódó feszültségeket fel tudjuk oldani. Családunk van, és örömet lelünk gyermekeink nevelésében. Elfogadjuk, hogy az életben való helytálláshoz folyamatosan fejlesztenünk kell szakmai tudásunkat és általános műveltségünket. Ismerjük az emberiségnek és népünknek az erkölcsi jóra és a hazaszeretetre vonatkozó hagyományait, a helyes életvitel szabályait, és ezek irányítják magatartásunkat.


Emberi természetünkből fakad, hogy gyakran ami tegnap még egyértelmű és világos volt, azt mára kétségesnek és zavarosnak látjuk. Az élet rendje az is, hogy gyakran új emberi problémákkal kerülünk szembe, s másodpercnyi idő alatt kell döntenünk, hogy mit mondjunk vagy tegyünk. Rá kell jönnünk, hogy a kételyek feloldására és az ismeretlen problémák megoldására fel lehet készülni, és tanácsos is. Ezek annyira régi és egyetemes emberi helyzetek, hogy minden korból és minden kultúrkörből találunk használható írott anyagot. Egy korábbi tanulmányban szó volt arról (1), hogy ceruzával a kezünkben kell olvasnunk, hogy megjelölhessük az újat adó és megjegyzendő részeket, amelyeket később egy füzetbe kiírunk magunknak. Most - fél évszázadnyi gyűjtés alapján - hatvan figyelemre méltónak ítélt gondolatot, mondást illetve történetet adunk közre, mintegy bevezető ellátmányként a saját gyűjtéshez.


A korszellem, a globalizáció nem kedvez a javasolt tevékenységnek. A mai, ún. nyitott társadalom felhívása így szól: szabad vagy, tedd azt, ami neked a legjobb és legkellemesebb; fogyassz minél többet és élvezd ki az életet. Mostanra azonban kiderült, hogy zsákutcába jutottunk.


A globalizáció működéséhez az is kell, hogy a munkaerő is szabadon mozogjon az egyes államok között. Az ún. nyílt társadalomra van szükség, amelyben már meggyengült - esetleg már meg is szűnt - az embereknek lakóhelyükhöz, családjukhoz, kicsi- és nagyobb közösségekhez (nemzetükhöz) való kötődésük. Semmi sem gátolja őket abban, hogy a legjobban fizető munkahelyre vándoroljanak. Ez a folyamat elkezdődött, de nagyon rossz következményekkel járt. 1997-ben Soros György, a nyílt társadalom kialakulásának nagy támogatója, riasztó cikket jelentetett meg (2). Megállapítja, hogy az emberek értékítélete felborult, egyre inkább csak a pénzt és a sikert tartják életük céljának. Az emberi értékekbe vetett hitet a siker és az élvezetek kultusza váltotta fel. Egy ezzel egyidőben Németországban megjelent beszámoló (3) siralmasnak írja le az emberi viszonyokat az országban. Teljesen kiveszőben van az erkölcs és az illemtudás, a tapintat, a családi érzés, a segítőkészség, a hűség, a tisztelet, az önnevelés, egyszóval minden hagyományos emberi erény. A házasságok fele felbomlik, a gyerekek jórészét csak az egyik szülő neveli. Mindennek már súlyos társadalmi következményei is jelentkeznek (4). Németországban, és valamennyi nyugat-európai államban, a 35 évnél fiatalabb nőknél egy főre 1,3 gyermekszülés jut, ami a társadalom gyors elöregedéséhez vezet. Ha ez így marad Németországnak 2020-tól kezdve évi 1 millió bevándorlóra lesz szüksége, hogy gazdasága működőképes maradjon.


A népesedési helyzet nálunk is kedvezőtlen, de a nyílt társadalommal szemben még érintetlenek vagyunk, s látjuk, hogy a jó élet követelményeit teljesítve meg is védhetjük magunk ellene.


Megnyugtató és meghökkentő gondolatokra van szükségünk, ilyen párok a felsorolásunkban: 1. és 2; 3. és 4; 21. és 22; 49. és 50. Az egymás mellett lévő írások általában kapcsolódnak egymáshoz, előfordul, hogy egymástól független a mondanivalójuk. A válogatás szempontja az volt, hogy fontos és legjobban megfogalmazott darabok kerüljenek a gyűjteménybe. Hasonló célkitűzéssel könyveket is állítottak össze (5, 6), az egyik szóhasználatával: itt mozaikdarabokat kap az olvasó, amiből tetszés szerinti képet rakhat ki magának.

 

  Gondolatok, mondások, történetek

 

1. "Ki ma lép holnap futni tanul." B.L. PASZTERNAK, 1890-1960, Nobel-díjas orosz író 2. "Ha nem akarunk visszafelé haladni, futnunk kell." PELAGIUS, ?-418, brit szerzetes 

3. "Ember vagyok: semmi emberi nem lehet idegen tőlem." TERENTIUS, Kr.e. 195-159, római komédiaíró 4. "Az élet művészete kilencven százalékig abból áll, hogy kijöjjünk olyan emberekkel, akiket ki nem állhatunk." R.W. EMERSON, 1803-1882, amerikai filozófus                     

5. "Állandóan arra törekedtem, hogy az emberek cselekedeteit se ki ne nevessem, se meg ne könnyezzem, se meg ne vessem - hanem, hogy megértsem." B. SPINOZA, 1632-1677, holland filozófus 6. "A Mester így szólt: Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem ismerem az embereket." KONFUCIUSZ, Kr.e. 551-479, kínai filozófus

7. "Úgy érzem az embernek szüksége van szerencsétlenségre, szegénységre vagy betegségre, különben nagyon elbízza magát." I.Sz. TURGENYEV, 1818-1883, orosz író 8. "A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés." HÉRAKLEITOSZ, Kr.e. 515-475, görög filozófus

9. "Az ember éhezik a sorsára és szomjúhozik a problémákra. A tökéletes világ rettenetes lenne." A. HUXLEY, 1894-1963, angol író 10. "Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz." Fr. NIETZSCHE, 1844-1900, német filozófus

11. "Ahogy múlnak az évek, egyre nagyobbak a próbatételek." J.W. GOETHE, 1749-1832, német író 12. "Úgy lépünk az élet különböző korszakaiba akár a kezdők, sokszor tapasztalatlanul, mintha az évek száma mit sem érne." Fr. LA ROCHEFOUCAULD, 1613-1680, francia moralista

13. "Ne azt tartsd nagynak, aki egy erényt elsajátított, hanem azt, aki olyan amilyennek lennie kell." Szt. NILUS, ?-1005, apát, hitvalló  14. "Nem idővel kell mérni az életet, hanem cselekedettel." SENECA, Kr.e. 4-63, római filozófus.

15. "Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval minden, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk, tehát minden, amit nem egyedül hozunk létre." EPIKTÉTOSZ, 50-128, latin sztoikus filozófus 16. "Sohasem felejtsük el, hogy a jövő nincsen teljesen a kezünkre adva, de éppen annyira bizonyos, hogy nincsen teljesen hatalmunkon kívül. Ahogy nem számíthatunk arra, hogy az történik, amit szeretnénk, éppúgy nem eshetünk kétségbe amiatt, hogy az egyáltalán nem következik be." EPIKUROSZ, Kr.e. 341-270, görög filozófus

17. "Amit változtathatunk, és amit meg kell változtatnunk, az mi magunk: a türelmetlenségünk, az egoizmusunk (a lelki önzésünk is), a sértődöttségünk, a szeretetlenségünk és a mások iránti megértés hiánya. A világnak minden más változását, még ha a legjobb szándékból ered is - hiábavalónak tartom." H. HESSE, 1877-1962, Nobel-díjas német író 18. "Az emberek (konvenciók segítségével) mindenben a könnyűt, sőt a legeslegkönnyebb megoldást választották: világos azonban, hogy nekünk a nehézre kell igyekeznünk; minden élőlény ezt vállalja, ha a természetben a maga módján nő és védekezik; minden önmagából fejlődik sajátossá, és minden áron megkísérel azzá lenni, minden ellenállással szemben. Keveset tudunk, de az a bizonyosság sohasem hagyhat el bennünket, hogy a nehezet kell vállalnunk." R.M. RILKE, 1875-1926, osztrák költő

19. "Senki közülünk nem tudja miként hat, és hogy mit ad az embereknek. Ez rejtve van előttünk, s maradjon is az. Néha egy keveset megpillanthatunk belőle, hogy el ne veszítsük a kedvünket. Az erő minden területen titokban hat." A. SCHWEITZER, 1875-1963, német orvos, filozófus 20. "Szinte minden jelentős dolog a világon "annak ellenére" jön létre: gond és kínlódás, szegénység és elhagyatottság, betegség és testi elgyengülés, bűn és szenvedélyek, s ezer másféle van az útjában." Th. MANN, 1875-1955, Nobel-díjas német író

21. "Az események megfigyelésében a szerencse csak olyan elméket támogat, akik arra fel vannak készülve." L. PASTEUR, 1822-1895, francia bakteriológus 22. "A szerencse mindig meg tudja találni azokat, akik élni tudnak vele." R. ROLLAND, 1866-1944, francia író

23. "A tehetségtelenségnek azt a fedőnevet szokták adni, hogy balszerencse. Ch.M. TALLEYRAND, 1754-1838, francia politikus 24. "Az élet fele szerencse, a másik fele fegyelmezettség, és az utóbbi a döntő, mert fegyelem nélkül nem lehet semmit kezdeni a szerencsével." G. ZUCKMAYER, kortárs svájci író.

25. "Tevékenységünket a világ az elért eredmény alapján ítéli meg, s nem aszerint, hogy mi volt a belső indítékunk. Mit lehet tenni? Kell, hogy az embernek szerencséje legyen." Nagy FRIGYES, 1712-1786, porosz király 26. "A siker akkor jön meg, amikor már nem akarjuk kikényszeríteni. Mert kisiklik az erőszakosan utánanyúló kézből, de megadja magát a türelemnek, így van összhangban életünk titokzatos rendjével." G. KELLER, 1819-1890, svájci német író

27. "Két dolog tölti el a lelket mindig újabb és növekvő csodálattal és tisztelettel, minél gyakrabban és huzamosabban foglalkozom vele: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem. Egyiket sem szabad homályba burkolva vagy túlzott elragadtatásban, látókörömön kívül kutatnom; magam előtt látom és közvetlenül a saját létem tudatával kötöm össze őket." I. KANT, 1724-1794, német filozófus 28. "Ne tégy semmi rosszat, Ne ragaszkodj az élethez és a halálhoz, Szánj meg minden élőlényt, Tiszteld, ami feletted van, Légy jóakarattal az alattad lévőkkel. Ne engedd, hogy valami a szívedhez nőjjön. Vedd semmibe a szenvedést. Akkor magad is Buddha leszel. Sehol másutt ne keresd őt." DOGEN, 1200-1253, a Solo-Zen patriarchája

29. Ha kérnek tőled, utcán vagy másutt, adj rögtön és bőkezűen. Utána mérlegelheted, hogy megérdemli-e az illető, vagy sem, de ez számodra másodrendű legyen. Az alapelv: az ember, aki ahol tud segít. A Szerző 30. Ha eszedbe jut, hogy jót tegyél valakivel: felhívd telefonon, meglátogasd, írj ne-ki stb. tedd meg rögtön; ne töprengj rajta, hogy talán rosszul végződhet. A legtöbb esetben sikeresek az ilyen akciók. Emberi kapcsolatainkat fenn kell tartanunk, ápolnunk kell. A Szerző

31. Egyszer Yen Yüan és Gi Lu együtt voltak Konfuciusszal, amikor a Mester így szólt: "Mondjátok meg nekem, mi az, amit legjobban szeretnétek?" Gi Lu kezdte: "Kocsit és lovat szeretnék, meg finom prémbundát. A barátaimmal együtt használnám, és ha ők tönkretennék, nem haragudnék rájuk." Yen Yüan így folytatta: "Azt szeretném megtartani, hogy ne dicsekedjek képességeimmel és azzal, ami jó bennem; azt se szeretném, ha jócselekedeteimnek híre menne." Ekkor Gi Lu Konfuciuszhoz fordult: "Hallhatnánk most, hogy a Mesternek mi lenne a szíve-vágya?" A Mester így szólt: "Az öregeknek békességet szeretnék teremteni; a barátaimhoz és a hozzám közel állókhoz hűségesnek maradni; és anyásan szeretgetném a gyermekeket." Wilhelm, R.: Kung Futse, Gespräche (Lun Yü). Jena, Diderichs, 1910. 116.p. 32. "Kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette. "Hagyjátok - mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa. Igazán mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyerek, nem jut be oda. Azután ölébe vette és kezét rájuk téve megáldotta őket" ÚJSZÖVETSÉG, Márk 10,13. *
A gyermekekben meglévő, később már hiányzó tulajdonságok: a létezésbe vetett bizalom; a nyitottság a kiszámíthatatlan dolgok iránt; a gondolkodás és az érzés eredetisége; a készséges beleegyezés, hogy rendelkezzenek vele; a naivitás és a játékos képzelet; a jövő várása; a valóság elfogadása, mint alapmagatartás; a valóság eredendő helyeslése. NYÍRI Tamás, Vigilia, 1984/6.

33. "1. Minden a gyakorlat. 2. A nyugalom szép. 3. A meggondolatlanság veszélyes. 4. A demokrácia jobb, mint a zsarnokság. 5. Az élvezet elmúlik, az erény örökkévaló. 6. Ha szerencse ér légy mértéktartó, a szerencsétlenségben pedig higgadt. 7. Szüleidhez méltón viselkedj, 8. Az életben a dicséretre törekedj, a halálnak pedig jutalmát lásd. 9. Barátaiddal szerencséjükben és szerencsétlenségükben egyformán viselkedj. 10. Ne fecsegj ki titkokat. 11. Úgy szidj meg valakit, hogy könnyen újra barátja lehess. 12. Tarts ki a régi törvények és a friss ételek mellett. 13. A bűncselekményt torold meg, de akadályozd meg a szándékot is. 14. Szerencsétlenségedben rejtőzz el, hogy ellenségeid ne örülhessenek." PERIANDROSZ, Kr.e. 627-587, Korinthosz uralkodója, a hét görög bölcs egyike 34. "Az Isten minden lélekben szereti és részlegesen megmenti az egész világot, amelyet a lélek különlegesen és elidegeníthetetlenül összefoglal. Ezt az összefoglalást, ezt a szintézist azonban nem készen és tökéletesen kapjuk, ajándékba, öntudatra ébredésünk első pillanatában. Magunknak kell a mindenféle szétszórt elemeket szorgalmas munkával összegyűjtenünk. Így az ember ebben az életében egyrészt engedelmes és alkalmazkodó kell, hogy legyen; másrészt önmagának legtermészetesebb szférájából egy művet (opust) kell becsülettel megalkotnia, amelybe a Föld minden eleméből valamennyinek be kell jutnia. Az ember földi létének egész tartama alatt megalkotja magának a saját lelkét. Egyidejűleg azonban egy másik művön (opuson): a világ tökéletesítésén is dolgozik, bár az szorosan irányítja őt, és végtelenül túlnő személyi sikereinek perspektíváján." P. TEILHARD de CHARDIN, 1881-1955, francia teológus és filozófus

35. "E földön oly helyben és állapotban vagyunk, melyben lehetetlen, hogy sok ellenkező dolog belénk ne ütközzenek. Mit mívelnénk ezekben, ha nem gyakorolna és csapásaival nem szoktatna az Isten az állhatatos szenvedéshez? Non fert ullum ictum illoesa felicitas*: akit a szerencse soha nem próbált, első csapásra inárul leüti. Non est solida arbor, nisi in quam frequens incursat*: gyenge fák nőnek a kövér völgyekben: azok vernek mélyen gyökeret, mellyeket a szél erőssen ingat, mert mozgatással vastagodik és mélyebb gyökereket bocsáthat." PÁZMÁNY Péter, 1570-1637, a magyar prózai nyelv megteremtője, *Seneca mondásai 36. "Ha magadra szüntelenül nem vigyázhatsz, csak néha szállj valóba magadban és legalább napjában egyszer, úgy mint reggel vagy estve. Felköltödben elrendeljed és estve megrostáljad mint viselted magadat azon a napon beszédedben, cselekedetidben: mert nétalán ezekben gyakran megbántottad Istenedet és felebarátodat. Ember módon fegyverkezzél az ördögi próbák ellen. Zabolázd meg a torkosságot és minden vétkes testi indulatokat könnyebben megzabolázhatsz." KEMPIS Tamás, 1390-1471, németalföldi író, Pázmány Péter fordítása

37. "Mosche Löw, a sassowi rabbi, mesélte: "Egy paraszttól tanultam meg hogyan kell szeretni az embereket. A paraszt a többi másikkal a csapszékben ült és ivott. Valamennyien hosszasan hallgattak, amikor azonban a bor meglágyította a paraszt szívét, így szólt a szomszédjához: "Mondd meg, szeretsz-e te engem vagy nem szeretsz engem?" A kérdezett így válaszolt: "Én nagyon szeretlek téged." Ő azonban így folytatta: "Azt mondod, hogy szeretsz engem és nem tudod, hogy mi hiányzik nekem. Ha igazán szeretnél, tudnád." A másik erre egy szót sem tudott szólni, és az is, aki kérdezett csak hallgatott. Én pedig megtanultam, hogy az az emberek iránti szeretet, ha megérezzük mire van szükségük, és a szenvedéseikből részt vállalunk." M. BUBER: Die Er-zählungen der Chassidim. Zürich, Manesse, 1949. 533.p. 38. "Mert ha a magyar népzenét más népével összehasonlítjuk meglepően kedvezőbb ítéletet hozhatunk. Amennyire én az idegen népek népzenéjét ismerem, a mienk jóval felettük áll, kifejező erő, változatosság dolgában. Egy olyan paraszt, aki olyan melódiát komponál, mint a mellékeltek egyike, ha gyerekkorában parasztsorsból kiállva tanult volna, nagybecsű dolgokat alkothatna." BARTÓK Béla, 1881-1945

39. "Nem az a túlélő faj, amelyik a legerősebb, nem az, amelyik a legintelligensebb, hanem amelyik a legjobban tud alkalmazkodni." Ch. DARWIN, 1809-1882, angol természettudós 40. "Ami egy nemzetet naggyá tesz, az átlagemberek formátuma." J. ORTEGA y GASSET, 1883-1955, spanyol filozófus

41. "Mivel nem lehetünk egyetemes szelleműek oly módon, hogy minden lehetségeset tudjunk mindenről, hát tudjunk mindenből egy keveset. Mert sokkal szebb dolog valamit tudni mindenből, mint mindent tudni egyről; ez az egyetemes érdeklődés a legszebb dolog a világon. Persze még jobb lenne, ha mindkettő megvolna bennünk, de ha már választhatunk, akkor válasszuk az utóbbit." Bl. PASCAL, 1623-1662, francia filozófus 42. "Tudj megbecsülni mást. Nincs, akitől nem tanulhatnánk semmit és nincs kiválóság, amelynél kiválóbb nem volna. Mindenkinek hasznát venni hasznos tanács. A bölcs mindenkit megbecsül, mert mindenkiben elismeri a jót és tudja milyen nehéz valamit csinálni. Az ostoba mindenkit lenéz, mert nem ismeri a jót és a rosszabbat választja." B. GRACIÁN, 1601-1658, spanyol moralista

43. "Három kincsemhez ragaszkodom: az első a szeretet, a második a mérték, harmadik a tartózkodás. Szeretek, ezért bátor vagyok, mérték által hatalmas vagyok, visszavonulok, hát vezető vagyok." LAO-CE, Kr.e. 6.sz. kínai filozófus, Műve: Az Út és Erény könyve (Tao te king) 44. "a konfucianizmus életszemlélete pozitív, míg a taoista negatív, s ennek vegyülékéből keletkezik az a halhatatlan dolog, amit kínai jellemnek neveznek. Ezért minden kínai konfuciánus, ha sikere van, és taois-ta, ha elbukik. A bennünk lakozó konfucianizmus épít és harcol, a taoista figyel és mosolyog." LIN YUTANG, 1895-1976, kínai író

45. "A rend az értelmet, a logikát tükrözi. A rendetlenség a dinamikus fantáziát, a teremtő képzelőerőt jelzi. A rend is, a rendetlenség is a szellem gyümölcse." S. GRAEMINGER, kortárs német író 46. "A legfontosabb képesség az, amely minden mást rendez." Bl. PASCAL, 1623-1662, francia filozófus

47. "Ha a józan ész szabályainak megfelelő módon, buzgón, határozottan, békés lélekkel azt teszed, amit a pillanat kíván; ha sem jobbra, sem balra nem nézel, hanem géniuszodat olyan tisztán igyekszel megőrizni, mintha vissza kellene adnod; ha még hozzá mit sem vársz és mitől sem remegsz; ha a természettel összhangban álló jelen cselekedetben és minden szavadban, megnyilatkozásodban beéred a hősi időkre emlékeztető igazsággal, akkor boldogan élsz. Már pedig ebben senki meg nem akadályozhat." MARCUS AURELIUS, 121-180, római császár 48. "A boldogság (és a siker) titka a létünkkel való összhang: az embernek mindig, nyugodtan és tiszta fejjel készen kell állnia, hogy belehaladjon a világmindenségbe , anélkül, hogy arról többet tudna, mint egy idióta. Éreznie kell, hogy az élet minden hullámverése előbbre viszi a parthoz képest." C. CONNOLLY, kortárs angol író

49. "Az a célkitűzés, hogy az ember boldog legyen, a teremtés terveiben nincsen benne." S. FREUD, 1856-1939, osztrák orvos 50. "A boldogság olyasvalami, mint a koksz, amit melléktermékként nyer az ember, miközben egészen mást állít elő." A. HUXLEY, 1894-1963, angol író

51. "Nem kell félni az istenektől. Nem kell félni a haláltól. El lehet jutni a boldogsághoz. El lehet viselni a fájdalmat." OINOANDIAI DIOGENÉSZ 52. "Ha valamiből bőségesen jut neked, tedd lehetővé, hogy mások is bőségesen részesülhessenek belőle." J.W. GOETHE, 1749-1832, német író

53. "A Mester így szólt: Mikor tizenöt éves voltam nyakig voltam a tanulásban, amikor harminc már szilárdan álltam, mikor negyven nem volt kétségem többé, mikor ötven az ég törvényeit tudtam, mikor hatvan tudtam hallgatni, mikor hetven követhettem a szívem szavát s a törvényt nem léptem át." KON-FUCIUSZ, Kr.e. 551-479, kínai filozófus 54. "A haragos arc nagyon természetellenes, s ha sokszor haragszunk, az arcvonásaink szépsége belepusztul. Próbáld ebből levonni a következtetést, hogy a harag természetellenes." "A jó, őszinte, szelíd ember jelleme felismerhetetlenül megnyilvánul a tekintetében." MARCUS AURE-LIUS, 121-180, római császár

55. "Ha nem szegődne mellé a hiúság, az erény aligha jutna messzire." Fr. LA ROCHEFOUCAULD, 1613-1680, francia moralista 56. "Negyvenedik életéve után minden férfi felelős az arcáért." A. LINCOLN, 1809-1865, az USA 16. elnöke

57. "A jó életet a szeretet ösztönzi és a tudás vezeti. A tudásnak és a szeretetnek nincs határa. Bármilyen jó is tehát az élet, mindig még jobbat gondolhatunk magunknak. Sem a szeretet tudás nélkül, sem a tudás szeretet nélkül nem vezethet el a jó élethez." B. A. W. RUSSEL, 1872-1970, angol filozófus 58. "Megértettük, hogy az élet, még a legkomiszabb is, örömök és bánatok, szerencsék és szerencsétlenségek váltakozásából áll, s nem kell tőle félni, ha még több is a kudarc, mint a szerencse." V. SALAMOV, 1907-1982, orosz író, a Koli-ma c. könyv szerzője.

59. "Az a legboldogabb ember, aki az élete végét annak kezdetével összhangban tudhatja." J.W. GOETHE, 1749-1832, német író 60. "Híven szeretni a jót, gyűlölni vesztig a gonoszt. ... Eszköze lenni az isteni kéznek, Egy nem haszontalan tagja az Egésznek: Férfiak! ez gyönyörű jutalom." KAZINCZY Ferenc, 1759-1831

 

Jegyzetek

  1. Lukács Gyula: Az értelmiség utai és tévutai. (Olvasás és olvastatás.) Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények, 66.sz. 2000. 65-70.p.
  2. Soros György: A kapitalista fenyegetés. Magyar Hírlap, 1997. január 25. 17-18.p.
  3. "Der Tanz ums goldene Selbst." Der Spiegel, 14. Juli 1997, 92-107.p.
  4. Drucker, Peter: Die Gesellschaft von morgen. Die Weltwoche, 20. Dezember 2001. Extra: 7 p.
  5. VEZÉRCSILLAGOK vagyis velős mondatok és költői gondolatok. 3. jav. bőv. kiad. Bp., Franklin, 1881. 383 p.
  6. Kristó Nagy András: Bölcsességek könyve. Bp. Gondolat, 1982. 679 p.

Megjegyzés: Az idézetekben lévő kiemelések az összeállítótól származnak.

Dr. Lukács Gyula
    

A laprendszer készítője: UFE