Szerkeszti:
A Szerkesztőbizottság
A
Szerkesztőbizottság
elnöke:
Kiss József
Felelős szerkesztő:
Radnai Rudolf
Szerkesztőségi
munkatárs:
Miklósi Endréné
E számunk szerzői:
András Emese
Bánkuti László
Barati Róbert
Fekete Jenő
Greguss Pál
Greguss Edit
Kiss József
Kovács Attila
Dr.Lukács Gyula
Radnai Rudolf
Reményi Tibor
Ritz Ferenc
Sigmund Gyula
Zelenka Zoltán
Szerkesztőség:
MTA-MMSZ KFT.
1119. Budapest,
XI., Etele u. 59-6l.
Levélcím:
1502 Budapest, Pf. 58
Telefon: 481-1256
E-mail:
rradnai@mta.mmsz.hu
Terjeszti:
MTA-MMSZ KFT.
HU ISSN 0133-3704
A kiadásért felel:
Szilasi Horváth István
Nyomdai munkák:
Innovaprint Kft.
Felelős vezető:
ifj. Komornik Ferenc |
|
|
MŰSZERÜGYI
ÉS MÉRÉSTECHNIKAI
KÖZLEMÉNYEK
39. évfolyam, 72. szám, 2003
|
|
Lapunk kiadását az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány támogatja |
|
Kovács Attila:
|
|
Az MTA-MMSZ Kft. minőségügyi hírei |
|
A rendszerszabvány megváltozása miatt szükségessé vált az MTA-MSZ Kft. tanúsított minőségbiztosítási rendszerének átalakítása és új rendszerdokumentáció elkészítése. Az átalakítás során a két tanúsított rendszert célszerűen teljes mértékben integrálták. A cikk az irányítási rendszerek átalakításával kapcsolatos eseményekről, célkitűzésekről és feladatokról számol be.
|
Sigmund Gyula: |
|
Akkreditálás 2003, egy és más |
|
Hazánkban az akkreditálás alapját hosszú időn keresztül az MSZ EN 45001: 1990 honosított európai szabvány képezte. 2000-ben tették közzé az ISO/IEC 17025 jelzetű szabványt, amelynek követelményei nem ismeretlenek, a régi szabvány nagyrészt tartalmazta azokat, legfeljebb nem szentelt nekik külön szakaszt, kevesebb hangsúly volt rajtuk. A magyar változat, az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2001, 2001 márciusában jelent meg. A cikk az új szabványra való áttéréssel kapcsolatban vet fel gondolatokat.
|
Bánkuti László: |
|
A hibatörvényektől a mérési bizonytalanságig (II) |
|
Ez a cikksorozat két részből áll. Az MMK 71. számában megjelent I. rész a hibatörvények kialakulásával és ismertetésével foglalkozott a XVIII. század közepétől a Gauss-eloszlás felfedezésének időpontjáig. A jelen II. rész a Gauss-eloszlás kritikáját, az újabb tudományos eredményeket és Bayes valószínűség-felfogását ismerteti. Végül bemutatja a mérési bizonytalanság számítás elgondolásainak (koncepciójának) kialakulását és fejlődését napjainkig.
|
Kiss József: |
|
A nemzetközi méréstechnikai szövetség (IMEKO) XVII. Világtalálkozójáról |
|
A cikk az IMEKO A 17. világtalálkozójáról számol be, amelyet a Horvát Metrológiai Szövetség szervezett és bonyolított le ez 2003. június 22. és 27. között Cavtat/Dubrovnik-ban. Az összejövetel jelszava: "Metrológia a 3. évezredben" volt. A szervezők 592 előadás-javaslatot kaptak, amelyekből a szerkesztő bizottság mintegy 500 előadást fogadott el; ezek összesen 51 országból - Ausztráliától Zimbabwéig - érkeztek és 19 szakmai területre vonatkoztak. Újdonságnak számított, hogy 22 előadás nemzetközi együttműködésben készült, összesen 32 országbeli szerző által.
|
ÚJ IRÁNYZATOK A MŰSZER- ÉS MÉRÉSTECHNIKÁBAN |
András Emese: |
|
Felületi hőmérsékletmérő érzékelők kalibrálása a felület dőlésszögének függvényében |
|
Az OMH kifejlesztett egy berendezést a kontakt, felületi hőmérséklet érzékelők kalibrálására és a mérési hibát meghatározó tényezők tanulmányozására. Egy új kutatás eredménye az a kalibrálási eljárás, amely, tekintettel az ipari igényekre, meghatározza a hőmérsékleti hiba függését a fűtött felület dőlésszögétől. A cikk szeretné felhívni a figyelmet a kalibrációs görbék azonos jellegére, függetlenül a felület hőmérsékletétől és anyagösszetételétől, valamint az érzékelő kialakításától. |
Zelenka Zoltán: |
|
Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága |
|
Sok mérési feladatnál alkalmaznak súlyokat, és ezek sokszor nem egyenként, hanem különböző társításban kombinációkban kerülnek felhasználásra. A súlyok korreláltak ( értékük nem teljesen független egymástól), de a korreláció mértékéről általában nincs információja az átlagos felhasználónak. A cikk azt bizonyítja be, hogy hitelesített súlyok esetén az ajánlásnál kisebb eredő mérési bizonytalanság is jogosan, műszakilag megalapozottan alkalmazható.
|
Greguss Pál - Greguss Edit: |
|
Hajtogatott sugármenetű optika mesterséges hold helyzetmeghatározásához és egyidejüleg a földfelszín fényképezéséhez |
|
Nagy az igény a miniatürizált mesterséges holdak fedélzeti eszközeinek miniatürizálására, tovább fejlesztésére, újak kifejlesztésére, különösen a nano és a mikro mesterséges hold programok számára. A mesterséges hold helyzetének meghatározására és a földfelszín fényképezésére szolgáló két külön álló egység helyett, egyetlen eszköz kidolgozására tesz javaslatot a cikk a nemrég kifejlesztett Humanoid PAL látórendszer felhasználásával.
|
Barati Róbert: |
|
Koordináta mérőgépek méréstechnikai problémái |
|
Napjaink elterjedt mérőeszközei a térbeni méreteket meghatározó koordináta mérőgépek. Az ipar számos területén alkalmazzák ezeket, annak ellenére, hogy bizonyos területeken talán nem is lenne szükség ezekre a drága berendezésekre, vagy méréstechnikai szempontból az adott feladat ellátására alkalmatlanok. A cikkel azoknak kívánunk segítséget nyújtani, akik egy méréstechnikai feladathoz koordináta mérőgép beszerzését tervezik, vagy a már meglévő koordináta mérőgéppel kívánnak feladatokat megoldani.
|
Fekete Jenő - Ritz Ferenc: |
|
Olajmeghatározási módszerek 2.rész. |
|
A cikksorozat első része (MMK 71. sz) részletesen foglalkozott az olajmeghatározási módszerekkel. Tárgyalta a különböző mintaelőkészítési módszereket, amelyek hatékonysága nagyban befolyásolja a mérési eredmények megbízhatóságát. A cikk második részében az olajszennyezések okozta toxicitás becslésének kémiai analitikai módszerekkel történő jellemzését mutatjuk be.
|
Reményi Tibor: |
|
Az ipari nyomásmérés tipikus véletlen hibáinak áttekintése és
értékeinek becslése
|
|
A GUM 1995-ös megjelenése óta vitatottá vált a "véletlen hiba" és a "véletlen bizonytalanság" fogalmának használata is. Azóta is folynak az elvi és az alkalmazástechnikai viták tulajdonképpen az egész GUM-ról, ezen belül a rendszeres és véletlen hibák elkülönített kezeléséről valamint a belőlük származtatott mérési bizonytalanságok számítási módjáról. A cikkben azokat a fizikai és technológiai okokat és jelenségeket foglaljuk össze, amelyek nagy valószínűséggel a nyomásmérések véletlen jellegű hibáinak létrejöttéhez vezetnek.
|
Ritz Ferenc: |
|
Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel. |
|
A légszennyezés mérése nem könnyű méréstechnikai feladat. Az eszközök széles skáláját fejlesztették ki, hagyományosan az emissziómérésre, ezen belül a füstgázok fő alkotórészeire valamint a környezeti levegő néhány legfontosabb szennyezőjére készültek célműszerek. A többi mérési feladatra a helyszínen való mintavétel és a laboratóriumban gázkromatográffal, vagy tömegspektrométerrel való elemzés jelenti a megoldást. A cikk a a fotoakusztikus detektálással foglalkozik, amellyel nagy érzékenység és stabilitás érhető el.
|
KÜLFÖLDI
MŰSZERÚJDONSÁGOK |
|
Összeállította: Radnai Rudolf |
|