Adóazonosító jel: az állami adóhatóság által a
magánszemély részére megállapított 10 számjegyű azonosító,
amelyről hatósági igazolvány (adóigazolvány) kerül kiállításra.
Adóköteles bevételek: Egyéni vállalkozó
esetében a vállalkozói adóalap megállapításának kiindulópontja a
személyi jövedelemadóról szóló törvény X. fejezete és 10. sz.
melléklete szerinti előírásnak megfelelően. Egyszeres
könyvvitelt vezető társas vállalkozás esetén a számvitelről
szóló törvény 109.§-a szerint az adózás előtti eredmény
meghatározásánál figyelembe veendő, eredménylevezetésben
szereplő bevétel.
Adószám: az állami adóhatóság által az adózó
azonosítására, bejelentkezését követő nyilvántartásba vétele
céljából képzett 11 számjegyű azonosító, amelynek 1-8. számjegye
a törzsszám, a 9. számjegy az ÁFA kód, 10-11. számjegy: az
illetékes adóhatóság kódja.
Adózás előtti eredmény: Kettős könyvvitelt
vezető társas vállalkozásnál a szokásos vállalkozási eredmény és
a rendkívüli eredmény együttes összege, a társasági adóalap
számításának kiindulópontja. Egyszeres könyvvitelt vezetőknél az
eredménylevezetés szerinti adóköteles bevételek és a
ráfordítások különbözete.
Adózott eredmény: A számviteli törvény hatálya
alá tartozó gazdálkodók esetén az adózás előtti eredmény és a
bevallás szerinti fizetendő társasági adó különbözete.
Alapnyilvántartás: a személyi jövedelemadóról
szóló törvény 5. sz. melléklete szerint az önálló tevékenységet
végző magánszemélyek által az adóköteles jövedelem megállapítása
céljából vezetendő nyilvántartás, amely lehet:
- pénztárkönyv vagy
naplófőkönyv
- bevételi és költségnyilvántartás
- bevételi nyilvántartás
Alkalmazott részére kifizetett jövedelem: az
egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjával szemben költségként
elszámolható kiadási tétel, az egyéni vállalkozóval
munkaviszonyban álló magánszemély részére kifizetett bruttó bér,
továbbá jogszabály vagy munkaszerződés vagy külön megállapodás
alapján a vállalkozót terhelő, alkalmazottnak járó juttatás,
kifizetés.
Általános Szerződési Feltételek: Mint
kiegészítő szerződési jogként kötelező alapelvek, amelyek
szerint az ügyfelek ás a bank közötti forgalom lebonyolódik.
Átalányadózás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény
50-57.§-a szerint külön adózó jövedelem, amely adóévenként
választható. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem
szerinti adózás helyett ezt a módot akkor választhatja:
- ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben
az egyéni vállalkozói bevétel a 4 millió Ft-ot nem haladta meg
és
- nem áll munkaviszonyban és
- az általános forgalmi adó törvény szerint alanyi adómentes -
év/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat -
feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem
haladja meg a 4 millió Ft-ot.
Az az egyéni vállalkozó is választhatja továbbá, akinek a
vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév
egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, feltéve, hogy e
választást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói árbevétele
a 18 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély
nem teljesíti számla, nyugtaadási kötelezettségét.
A bevételeket a személyi jövedelemadó törvény 4. és 10. sz.
melléklete szerint veszi figyelembe. Az átalányadó alapját a
bevételből az 53.§ szerinti költséghányad levonásával állapítja
meg, amely tevékenységi körönként eltérő. Az átalányadózáskor a
felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni. Az
átalányadó összege a jövedelem teljes összegére éves szinten
százalékos mértékben kerül meghatározásra.
Bankgarancia: Az ügyfél megbízása alapján a
Bank fizetési kötelezettséget vállal az ügyfél egyéb,
garanciális kötelezettségei (pl. jólteljesítési, ajánlattételi
stb.) teljesítésére a kedvezményezett felé.
Bankzsiró (Giro): Bankok közötti átutalás.
Befektetett
eszköz: a számviteli törvény szerinti olyan eszköz,
amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést
tartósan legalább 1 éven túl szolgálja. Csoportosítása:
immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi
eszközök.
Befektetett pénzügyi eszközök: a számviteli
törvény értelmében a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés,
értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni e címen, amelyeket a
vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott
át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalék,
kamat) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési
lehetőséget érjen el.
Beruházás:
a rendeltetésszerűen még használatba nem vett, üzembe nem
helyezett tárgyi eszköz bekerülési értékének megfelelő, az
eszköz beszerzésével, létesítésével kapcsolatban eddig felmerült
költségek összege.
Beszámoló: a számviteli törvény 4.§-a alapján a
gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év
könyveinek lezárását követően meghatározott szerkezetben
készített, valós és megbízható képet mutató jelentés.
Részei: mérleg (egyszerűsített mérleg), eredménykimutatás
(eredménylevezetés), kiegészítő melléklet. Az alábbi formákban
készíthető:
- éves beszámoló
- egyszerűsített éves beszámoló
- egyszerűsített beszámoló
Beszedési megbízás: ld. Inkasszó
Betéti Társaság: a létesítésére irányuló
társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget,
hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly
módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a
többi beltaggal egyetemleges, míg egy másik tag (kültag) csak a
társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására
köteles. Jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma.
Bevételi és költségnyilvántartás: a személyi
jövedelemadóról szóló törvény 5. sz. melléklet 2. pontja szerint
a fenti alapnyilvántartást vezet az a nem egyéni vállalkozó
önálló tevékenységet folytató magánszemély:
- aki a jövedelmét a tételes költségelszámolással állapítja meg,
de ÁFA
levonási jogot nem érvényesít, és nem kötelezett ÁFA fizetésére
- alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
- mezőgazdasági őstermelő választása szerint, ha ÁFA levonási
jogot nem érvényesít.
A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a
kifizető megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell
feltüntetni az egyes tevékenységek bevételének teljes összegét
és az egyes tevékenységekhez tartozó, költségként elszámolható
kiadásokat. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell
meghatározni.
Bevételi nyilvántartás: a személyi jövedelemadó
törvény 5. sz. melléklet 3. pontja szerinti alapnyilvántartás,
amelyet vezethet:
- a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételei
tekintetében
- az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a
jövedelmét a bevételéből költséghányad vagy jövedelemhányad
alkalmazásával számolja el.
A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizető
megnevezésével kell feltüntetni a bevételek teljes, adóelőleggel
nem csökkentett összegét és a levont (befizetett) adóelőleget.
Biztosíték-típusok: Bármely biztosítéki érdekeltség, beleértve,
de nem kizárólag a zálogjogot, az engedményezést, az óvadékot, a
kezességet, feltételhez kötött adásvételt vagy más
jogcímfenntartásos megállapodást, illetőleg egyéb megállapodást
vagy megegyezést, amelynek gazdasági, illetőleg kereskedelmi
hatása biztosítékhoz hasonló és a bank részére követelést tesz
lehetővé az adós vagyonán vagy annak egy részén.
Bubor: Az a forintkamatláb, amelyet a meghatározott
Kamatidőszakra azaz két banki munkanappal megelőző napon 11.
00-kor (budapesti idő szerint) vagy ez idő tájt jegyeznek, a
megfelelő kamatidőszakok első napjára, és amelyet a Magyar
Nemzeti Bank a budapesti bankközi piacon a Reuters képernyő
BUBOR oldalán tesz közzé. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett
BUBOR-kamatláb azon kamatlábak matematikai átlaga (két tizedes
jegyig felfelé kerekítve), amelyet a budapesti bankközi piacon a
megfelelő BUBOR-jegyző bankok ajánlanak a megfelelő időszakra,
feltéve, hogy két jegyző bank közzéteszi az ilyen
hitelkamatlábakat
Cégforma: gazdasági társaság csak a gazdasági
társaságokról szóló törvényben meghatározott formában alapítható
(formakényszer). A cégforma mindenkor része a cég teljes és
rövidített nevének.
A formák áttekintése:
- jogi személyiség nélküli társaságok (közkereseti és betéti
társaság)
- jogi személyiségű társaságok (korlátolt felelősségű társaság,
részvénytársaság
közös vállalat). A gazdasági társaságok minden formája
jogalany.
Cégjegyzés: a képviselet írásbeli
megnyilvánulása. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a
képviseletre jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt, a
hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően saját
névaláírásukkal látják el.
Cégjegyzés formái: önálló vagy együttes a társaság
alapdokumentumában foglaltaknak megfelelően.
Cégjegyzékszám: a cég cégjegyzékben való
nyilvántartására szolgáló, a Cégbíróság által adott azonosító.
Céltartalékok: kettős könyvvezetés esetén az
adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, amely az
óvatosság számviteli alapelvnek megfelelően fedezetet teremt a
tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan
jelentkező kötelezettségekre, jövőbeni költségekre. Egyszeres
könyvvezetés esetén a céltartalékot csak az egyszerűsített
mérlegbe kell beállítani, de a naplófőkönyvben nem
könyvelendő.
Egyéni
vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1990. évi
V. törvény2. § -a szerint egyéni vállalkozónak (a továbbiakban:
Egyéni Vállalkozó) minősül minden olyan természetes személy:
- aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási
tevékenységet végez
- az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését
megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek
minősült
- külön jogszabály rendelkezései szerint egyéni egészségügyi
vállalkozó
- külön jogszabály rendelkezései szerint magán-állatorvosi
tevékenységet folytat.
- külön jogszabály rendelkezései szerint szociális szolgáltató
tevékenységet vállalkozói engedély birtokában végzi.
Egyszeres
könyvvitel: a számviteli törvény szerint a vállalkozói
körben 2003. december 31-ig alkalmazható könyvvezetési forma,
amelynél a gazdálkodó a kezelésében, a használatában,
tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a
pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez
közvetve kapcsolódó végleges vagyonváltozásokról, a nem pénzben
kiegyenlített bevételekről és ráfordításokról vezet folyamatos
nyilvántartást. A beszámoló összeállításához a pénzforgalmi
könyvviteli nyilvántartás mellett a gazdálkodó egyéb
eszközeiről, forrásairól részletező nyilvántartásokat vezet.
Egyszerűsített beszámoló: a számviteli törvény
szerint az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó üzleti évről
készített beszámolóformája. Részei: egyszerűsített mérleg,
eredménylevezetés.
Egyszerűsített éves beszámoló: a számviteli
törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó által
választható beszámolási forma. Részei: mérleg,
eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Készítésének feltétele,
hogy a vállalkozás két egymást követő időszaki beszámoló
adatainál 3 nagyságot jelző mutató közül (mérleg főösszeg: 150
millió Ft, értékesítés nettó árbevétele 300 millió Ft, átlagos
foglalkoztatotti létszám: 50 fő) kettő nem haladja meg a
határértéket. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege, illetve
eredménykimutatása abban különbözik az éves beszámolótól, hogy
kizárólag az éves beszámoló nagybetűvel és római számmal jelölt
tételeit tartalmazza.
Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: az
egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás számviteli
beszámolójában kimutatott, a fizetendő társasági adó és a
jóváhagyott osztalék levonása utáni adózott eredmény.
Elhatárolt veszteség: a társas vállalkozások
esetén a társasági adóalap negatív összege, amely a tárgyévet
követő adóévekben a társasági adó törvény 17. §-ában
foglaltak figyelembe vételével a vállalkozó döntése szerinti
megosztásban az adóalapot csökkenti. Egyéni vállalkozónál a
személyi jövedelemadó törvény szerinti negatív vállalkozói
jövedelem kategória.
Eredménytartalék: a számviteli törvény szerint
a saját tőke változó eleme, amely elsősorban a tárgyévet
megelőző években folytatott vállalkozási tevékenység mérleg
szerinti eredményének halmozott összegét mutatja, ezáltal az
előző évek gazdálkodásának a saját tőkéhez való hozzájárulását,
a saját tőkére gyakorolt hatását tükrözi.
Értékelési tartalék: a számviteli törvény
szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál a piaci
értékelésbe bevont befektetett eszközöknél a piaci érték és a
könyv szerinti érték közötti pozitív különbözet összessége,
amely a mérlegben az adott eszközcsoportonként
értékhelyesbítésként, a forrás oldalon a saját tőke elemei
között értékelési tartalékként kerül kimutatásra.
Értékcsökkenési leírás: a számviteli törvény
szerint az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési
értéke és a hasznos élettartam végén várható maradvány érték
különbözetének költségkénti elszámolása a használatba vételt
követően az eszköz hasznos élettartama alatti években. A terv
szerinti értékcsökkenést üzembe helyezéskor a várható fizikai és
technológiai elhasználódás figyelembe vételével kell
megállapítani. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az
eszköz feleslegessé válása, megrongálódása, megsemmisülése,
továbbá a hiány és a piaci érték könyv szerinti érték alá
történő tartós és jelentős csökkenése esetén. A társasági adó
törvény az értékcsökkenési leírás adóalap terhére történő
elszámolására meghatározott leírási kulcsokat fogad el. Egyéni
vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó törvény 11. sz.
melléklet II. pontja szabályozza a kizárólag üzemi célt szolgáló
tárgyi eszköz és a nem anyagi javak beszerzési értékének a
törvény szerinti leírási kulcsok figyelembe vételével történő
elszámolását.
Értékpapír: értéket képviselő forgalomképes
okirat, amely hitelviszonyt (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy)
vagy részesedési viszonyt (részvény), illetve áru feletti
rendelkezési jogot (közraktárjegy) foglalhat magában. A
számviteli törvény szerint lehet befektetett eszköz, ha tartós
befektetési céllal szerezték be, illetve lehet forgóeszköz,
amennyiben forgatási céllal, éven belüli árfolyamnyereség és/
vagy kamatbevétel realizálása érdekében szerezték be.
Értékpapír bekerülési értéke: a számviteli
törvény szerint az értékpapír beszerzési értéke, amely nem
tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot.
Eszközök:
a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén a
mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére,
használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett és
forgóeszközöket (bérbevett eszközök kivételével), függetlenül
attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben
rögzített feltételek teljesítése esetén kerül át a
vállalkozóhoz. Kettős könyvvezetés esetén a mérleg eszközök
oldalán kerül bemutatásra az aktív időbeli elhatárolás is.
Éves beszámoló: a számviteli törvény szerint kettős könyvvitelt
vezető gazdálkodó által készítendő beszámolási forma. Részei:
mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Nem része, de
el kell készíteni az üzleti jelentést is.
Fedezet : Egy hitel vagy egyéb kötelezettség
biztosítéka, pl. áruk, értékpapírok, ingóság, ingatlan stb.
feletti rendelkezési jogról történő átmeneti lemondás
Fióktelep:
az a telephely, amely nem a székhely közigazgatási területén
található.
Fizetendő társasági adó: a társasági
adóbevallással egyezően a társas vállalkozás tárgyévi adóalapja
után fizetendő adó (18 %) összege.
Forgalmi jutalék: A folyószámla forgalma után
számított jutalék.
Források: A vállalkozás vagyonának, eszközeinek
fedezetét jelenti, amely lehet saját és idegen forrás. A
számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál a
mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a
céltartalékot, kötelezettségeket, továbbá egyszeres könyvvitel
esetén a tartalékot, kettős könyvvitel esetén a passzív időbeli
elhatárolást.
Fő tevékenységi kör: egyéni vállalkozónál a
vállalkozó igazolványban, társas vállalkozásnál a létesítő
okiratban, illetve a cégjegyzékben megjelölt tevékenységi kör a
KSH által kiadott nómenklatúra (9008/1997. (SK.7.) KSH közlemény
a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszeréről) szerint.
Garancia: Az ügyfél megbízása alapján a Bank
önálló fizetési kötelezettséget vállal a kedvezményezett felé.
Hátrasorolt
kötelezettség: a számviteli törvény szerint a kettős
könyvvitelt vezető gazdálkodók beszámolójában minden olyan
kapott kölcsön, amelyet: - ténylegesen a vállalkozás
rendelkezésére bocsátottak és
- a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél
egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön
bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint
- a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a
tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó
felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező
kielégítése után kell kiegyenlíteni,
- a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan vagy
jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet
meghaladó időtartamú és a - - kölcsön törlesztése az
eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő
előtt nem lehetséges.
Hitelkeret: a szerződésben meghatározott
maximális összeg, amelyet a bank a szerződés feltételeinek
megfelelően az adós rendelkezésére tart.
Hitelképesség: A bank ügyfelének
fizetőképessége és egyéb pozitívan értékelendő tulajdonsága.
Hitelköltségek: Az összes költség, mely a hitel
felvevőjét a hitel igénybevételével kapcsolatban terheli.
Immateriális javak: a számviteli törvény szerint olyan
értékkel bíró, nem anyagi javak, eszközök, amelyek tartósan
szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Lehetséges
csoportosítása: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti
fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok (kivéve:
ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog), üzleti vagy
cégérték (Good will), szellemi termékek. Egyéni vállalkozóknál a
személyi jövedelemadó törvény nem anyagi javak címszó alatt
definiálja, a legalább 1 éven túl a vállalkozási tevékenységet
szolgáló tárgyi alakot nem öltő vagyoni értéket, vagyoni jogot
hordozó forgalomképes dolgot. Csoportosítása: vagyoni értékű
jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék.
Inkasso:
Egy olyan fizetési forma, ahol a kedvezményezett kezdeményezi a
fizetésre kötelezett számlájának megterhelését.
Jegyzett
tőke: az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok
alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül
bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, azért, hogy abban
tagsági jogot, tulajdoni részesedést szerezzenek. Gazdasági
társaságok esetén cégbírósági bejegyzése a létesítő okiratban
foglaltak szerinti összegben történik meg. A jegyzett tőke
elnevezése cégformától függően eltérő:
- közkereseti társaságnál: vagyoni hozzájárulás
- betéti társaságnál: vagyoni betét
- korlátolt felelősségű társaságnál: törzstőke
- részvénytársaságnál: részvénytőke vagy alaptőke.
Jóváhagyott osztalék: a gazdasági társaság
legfőbb szerve által az éves beszámoló elfogadásakor
megállapított, a tulajdonosok részére fizetendő részesedés a
tárgyévi, illetve előző években felhalmozott adózott
eredményből.
Jóváírás: a bank által a vállalkozás
pénzforgalmi számláján könyvelt beérkezett pénzbevétel.
Kamat:
A rendelkezésre bocsátott tőkéért járó térítés.
Kamatláb:
A tőke egy évre kiszámított, százalékban kifejezett kamatának
mértéke.
Kamattámogatás, támogatott hitelek: olyan hitel,
amelyhez valamely kormány által biztosított vissza nem térítendő
kamattámogatás kapcsolódik.
Kezesség:
Olyan, az adósért szerződében vállalt jövőbeni fizetési
kötelezettség, amely akkor lép életbe, ha az adós a
hitelezőjével szemben nem teljesít.
Kapcsolt
vállalkozás a kártya konstrukció termékleírás értelmezésében:
Egyéni vállalkozás tekintetében: azon vállalkozások,
amelyekben a hitelfelvevő egyéni vállalkozó többségi irányítást
biztosító befolyással rendelkezik.
Többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül ha az adott
személy közvetlenül rendelkezik az adott vállalkozásban a
vagyoni hozzájárulás vagy a szavazatok több mint 50 %-ával,
illetve e nélkül is, ha jogosult a vezető tisztségviselők,
felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére,
leváltására.
Társas vállalkozás esetében:
Kapcsolt vállalkozás I.: a közvetlen tulajdonosok köre.
Kapcsolt vállalkozás II.: az 50 %-os részesedésnél nagyobb
tulajdoni hányaddal rendelkező tag esetén azok a gazdasági
társaságok, amelyeknél ugyanezen tulajdonos szintén többségi
irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
Kapcsolt vállalkozás III.: azok a vállalkozások, ahol a
hiteligénylő vállalkozás rendelkezik többségi irányítást
biztosító befolyással.
Képviselő,
képviselet: azt jelenti, hogy a társaság helyett és
nevében valamely személy(ek) jognyilatkozatok tételére
jogosultak, amely nyilatkozat által maga a társaság válik
jogosítottá és kötelezetté.
Képviselet fajtái:
- törvényen alapuló képviselet (vezető tisztségviselő a
gazdasági társaságnál)
- származékos képviselet (a törvényes képviselő meghatalmazása
révén más személy).
Készfizető kezes: a Polgári Törvénykönyv
szerint a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség,
személyi biztosíték. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy
amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette
teljesíteni. Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti,
hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.
A
konstrukcióban készfizető kezességet vállaló magánszemély:
Egyéni Vállalkozók esetében - az Egyéni
Vállalkozótól különböző - egy nagykorú Magyarországon min. 3 éve
állandó lakóhellyel rendelkező Európai Unió tagállam-állampolgár
magánszemély kezessége elegendő.
Gazdasági Társaság esetén a készfizető kezesnek
annak vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen tulajdonos,
Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai
Unió tagállam állampolgár magánszemélyeknek kell lenniük, akik a
Gazdasági Társaságban egyedül vagy együttesen legalább 50%-os
közvetett vagy közvetlen tulajdonnal rendelkeznek.
Betéti
társaság esetén legalább egy kültag kezességvállalása
(is) szükséges. Amennyiben a beltagok rendelkeznek legalább
50%-os tulajdonrésszel, a beltagok kezességvállalása mellett
legalább egy kültag kezességvállalása is szükséges.
Részvénytársaságok esetén amennyiben nincs legfeljebb 5
részvényesnek együttesen 50%-os tulajdoni részesedése, vagy a
Részvénytársaság így dönt, az igazgatóság elnöke vagy a
vezérigazgató lesz a magánszemély készfizető kezes.
Szövetkezet esetén a készfizető kezesnek annak
vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen tag, Európai Unió
tagállam állampolgár magánszemélyeknek kell lenniük, akik a
Szövetkezetben a legnagyobb, de legalább 10%-os tulajdoni
részesedéssel rendelkeznek. Amennyiben nincs egy tagnak legalább
10%-os tulajdoni részesedése akkor több, de legfeljebb 5 olyan
személy készfizető kezességvállalása szükséges, akiknek
együttesen van legalább 10%-os tulajdoni részesedése. Amennyiben
nincs legfeljebb 5 tagnak együttesen 10%-os tulajdoni
részesedése, vagy a Szövetkezet így dönt, az igazgatóság elnöke
vagy az ügyvezető elnök lesz a magánszemély készfizető kezes.
- kezes csak olyan fenti feltételeknek megfelelő magánszemély
lehet, aki a kártya konstrukcióban jelenleg nem vállal senkiért
készfizető kezességet és egyéni vállalkozóként sem veszi igénybe
a konstrukció nyújtotta hitelt,
- nem lehet kezes, aki hitelfelvevőként vagy kezesként részt
vett a konstrukcióban és a hitel nem vagy csak jelentős késéssel
került visszafizetésre (részletesen lsd. Üzletszabályzatban).
Készletek állományváltozása:
társas vállalkozásnál a számviteli beszámolóban
kimutatott, leltárral alátámasztott fordulónapi zárókészlet
értéke mínusz az üzleti év nyitó készlet adata (=előző üzleti év
záró adata, előző üzleti év beszámolója fordulónapján lévő
készletérték). Egyéni vállalkozónál az adóév végén leltárral
felvett készlet értéke és az előző adóév végén meglévő készlet
leltárérték közötti különbözetként számszerűsíthető.
Készletek: a számviteli törvény szerint a
vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de nem
tartósan szolgáló eszközök:
- amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében tovább
értékesítési céllal szereztek be (áruk, göngyölegek, közvetített
szolgáltatások)
- amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás
valamely fázisában vannak (befejezetlen és félkésztermékek) vagy
a már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak
(késztermékek)
- amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a
szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok)
- használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket, amelyek a
vállalkozó tevékenységét legfeljebb 1 évig szolgálják,
- növendék, hízó és egyéb állatok
- továbbá azok az eszközök, amelyeket a befektetett eszközökből
ide átsoroltak.
Készletek bekerülési értéke: a számviteli
törvény szerint a vásárolt készleteket beszerzési értéken, a
saját termelésű készleteket előállítási költségen kell
nyilvántartásba venni. A készlet bekerülési értéke a készlet
megszerzése, előállítása érdekében a raktárba történő
beszállításig felmerült, a készlethez egyedileg hozzákapcsolható
közvetlen költségek összege.
Készpénzfelvételi limit: a bank által a
kártyaszerződés szerint meghatározott 1 napon felvehető készpénz
maximális összegét jelenti.
Kettős könyvvitel: a számviteli törvény szerint
a gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve tulajdonában
lévő eszközökről és forrásokról, továbbá a gazdasági
műveletekről vezetett olyan nyilvántartása, amely az eszközökben
és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak
megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben rögzíti.
Kisvállalkozás: a 2004. évi XXXIV. Kis- és
középvállalkozásokról szóló törvény szerint kisvállalkozásnak
minősül az az egyéni vállalkozás, gazdasági társaság ill.
szövetkezet, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő
forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak
megfelelő forintösszeg, továbbá
- ha abban az állam, az önkormányzat vagy a kis-és
középvállalkozásnak minősülő vállalkozáson kívül eső
vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy
szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja
meg a 25%-ot.
Nem kell alkalmazni ezt a korlátozást abban az esetben, ha a
vállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem
rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
Korlátolt
Felelősségű Társaság: társasági szerződéssel,
egyszemélyes társaság esetén alapító okirattal létrehozott olyan
gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőke) alakul és
amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a
törzsbetét szolgáltatására, valamint a létesítő okiratban
esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására
terjed ki. Jogi személyiséggel rendelkezik.
Kötelezettségek: a számviteli törvény szerint a
források közé sorolt szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és
egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert
tartozások, amelyek a már teljesített, a vállalkozó által
elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz,
pénznyújtáshoz, kincstári vagyon részét képező eszközöknél a
kezelésbevételhez kapcsolódnak.
Követelések: a számviteli törvény szerint a
forgóeszközök közé sorolt különféle szállítási, vállalkozási,
szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő,
pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozás
által már teljesített értékesítéshez, szolgáltatáshoz,
kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez stb. kapcsolódnak és a másik
fél által elfogadásra kerültek.
Középvállalkozás: a 2004. évi XXXIV. Kis- és
középvállalkozásokról szóló törvény szerint középvállalkozásnak
minősül az az egyéni vállalkozás, gazdasági társaság ill.
szövetkezet, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő
forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak
megfelelő forintösszeg, továbbá
- ha abban az állam, az önkormányzat vagy a kis-és
középvállalkozásnak minősülő vállalkozáson kívül eső
vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy
szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja
meg a 25%-ot.
Nem kell alkalmazni ezt a korlátozást abban az esetben, ha a
vállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem
rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
Közkereseti Társaság: a létesítésére irányuló
társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget,
hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös
gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni
hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. Alapvetően
személyegyesítő vállalkozás, nem rendelkezik jogi
személyiséggel.
Lekötött
tartalék: a számviteli törvény szerint a saját tőke
eleme, amely főként az osztalékfizetési korlátok figyelembe
vétele céljából a tőketartalékból és az eredménytartalékból
elkülönített, lekötött összeget, továbbá a veszteség fedezetére
kapott pótbefizetés összegét foglalja magába.
Létesítő okirat: gazdasági társaság
alapításához szükséges, írásbeli formához kötött szerződés,
dokumentum, amelyet ügyvéddel, jogtanácsossal ellen kell
jegyeztetni, illetve bizonyos társasági formánál közjegyző által
közokiratba kell foglaltatni. Elnevezése társasági formánként
eltérő lehet:
- társasági szerződés: Kkt., Bt., Kft. amennyiben több tag
által alapított
- alapító okirat: egyszemélyes Kft., egyszemélyes Rt., zárkörűen
működő Rt.
- alapszabály: nyilvánosan működő Rt.
Likviditás : A vállalat képessége fizetési kötelezettségeinek
határidőnek megfelelő teljesítésére.
Lízing:
Berendezések és beruházási javak (pl. gépek, járművek)
bérbevétele. A lízing lehetővé teszi a beruházási tevékenység
likviditást kímélő közép- és hosszúlejáratú finanszírozását.
Lízingdíj:
a vállalkozó által a lízingszerződés alapján fizetendő összeg,
amelynek ellenében bizonyos eszközt meghatározott időtartamra
birtokba, illetve használatba vesz. A lízing csoportosítása:
pénzügyi lízing (amely a tulajdonjog átadásával, illetve vételi
joggal, vevő kijelölési joggal jár) és az operatív lízing (amely
kizárólag az eszköz előre meghatározott időtartamú használatára
vonatkozik).
A pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszközöket a
számviteli törvény szerint beruházásként kell elszámolni a
lízingbe vevőnél. A lízingdíjban lévő kamat nem része az eszköz
bekerülési értékének. Az operatív lízingszerződés alapján
kifizetett díjak költségként számolandók el.
Egyéni vállalkozásnál a személyi jövedelemadó törvény szerint a
tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő
részletfizetéssel történő vásárlása esetén - amennyiben a
szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet
törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon
belül tulajdonossá válik- a vevő egyéni vállalkozó az így
beszerzett eszköz beszerzési árának egészére alkalmazhatja az
értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítési
módjától. Egyébként vállalkozói költségként számolandó el a
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak
lízingdíj címén kifizetett összegéből az ÁFA nélküli lízingdíj
és egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1
hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3
%-ának, ingatlan esetén 1,1 %-ának megfelelő összeg.
Lombard - hitel : Hitelnyújtás értékpapírok, betétek letétbe-
ill. óvadékba helyezése ellenében
Maradványérték: a pénzügyi lízingszerződésben
meghatározott érték, amelyen a lízingbe vevő a kérdéses eszközt
a futamidő végén megvásárolhatja. A számviteli törvény is
használja ezt a fogalmat a befektetett eszközök hasznos
élettartamának végén várhatóan realizálható értékre.
Mikrovállalkozás: a 2004. évi XXXIV. Kis- és
középvállalkozásokról szóló törvény szerint mikrovállalkozásnak
minősül az az egyéni vállalkozás, gazdasági társaság ill.
szövetkezet, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- megfelel a középvállalkozásoknál ismertetett egyéb
feltételeknek.
Monopolhelyzet: gazdasági erőfölény, meghatározott piac
vonatkozásában kivívott vezető szerep, kivételes gazdasági
pozíció.
Naplófőkönyv: egyrészt a személyi jövedelemadó
törvény 5. sz. melléklet 1. pontja szerinti alapnyilvántartás az
egyéni vállalkozók részére, másrészt a számvitelről szóló
törvény szerint egyszeres könyvvezetést végző vállalkozások és
egyéb szervezetek pénzforgalmi könyvelési módja. A naplófőkönyv
a pénztárkönyvtől részletezettebb, mivel lehetővé teszi a
bankszámla és a pénztár forgalmi adatainak elkülönítését, a
pénzforgalmi követelésekre és kötelezettségekre, a pénzügyi
eredmény elszámolására, a jegyzett tőkére és a tőketartalékra
vonatkozó adatok könyvelését.
Nyilvántartási szám: az okmányiroda által az
egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személyek
nyilvántartása céljából adott azonosító, amelyet a vállalkozói
igazolványban, illetve az egyéni vállalkozás iratain fel kell
tüntetni.
Negatív adóalap: a társasági adótörvény hatálya
alá tartozó vállalkozásnál a számviteli törvény szerinti adózás
előtti eredmény és a társasági adóalap korrekciós tételek
eredményéből adódó negatív összeg, amely a következő adóévekre
elhatárolható. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni
vállalkozónál a személyi jövedelemadó törvény szerint
meghatározott veszteség szintén elhatárolható.
Pénzeszközök: a bankszámlán lévő pénzkövetelés,
készpénz, deviza és valutakészlet és csekkek együttes értéke.
Pénztárkönyv: a személyi jövedelemadó törvény
5. sz. melléklet 1. pontja alapján azon tevékenységekre
vonatkozóan kötelező a vezetése, mint alapnyilvántartás:
- amelyekre a magánszemély ÁFA levonási jogot érvényesít,
illetőleg ÁFA fizetésre kötelezett
- amelyeket a magánszemély egyéni vállalkozóként végez
- amelyekre a vezetését a magánszemély maga választja.
A pénztárkönyv minimális adattartalmát az 5.sz.melléklet
1.pontja tartalmazza.
Egyszeres könyvvezetést alkalmazó társas vállalkozás is vezethet
pénztárkönyvet, bár vezetése nem célszerű, mert a számviteli
törvény szerinti egyszerűsített beszámoló összeállításához
szükséges adatok biztosításához több részletező nyilvántartásra
van szükség, mint egyébként naplófőkönyv vezetése mellett.
Ráfordítások: a számviteli törvény szerint egyszeres
könyvvezetést alkalmazó társas vállalkozás által az adózás
előtti eredmény meghatározása során az adóköteles bevételekkel
szemben elszámolt tételek összege.
A ráfordítás tételek részletezése:
-anyag- és árubeszerzés költségei
-személyi jellegű ráfordítások
-egyéb termelési, kezelési költségek, ráfordítások
= Ráfordításként érvényesíthető kiadások
-nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések
-természetbeni juttatások mvállalóknak, tagoknak
-nem pénzben kiegyenlített ráfordítások
= Ráfordítást jelentő eszközváltozások
-értékcsökkenési leírás
-értékvesztés
-kifizetett vásárolt készletek állomány változása (+/-)
= Ráfordítást jelentő elszámolásokVII. Ráfordítást jelentő
elszámolások
ordítások összesen
Rendkívüli eredmény: a számviteli törvény szerint a kettős
könyvvitelt vezető társas vállalkozó beszámolójában a rendkívüli
bevételek és rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli
bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozási
tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a
szokásos gazdálkodási tevékenységgel nem állnak kapcsolatban.
Részletező nyilvántartások: az egyéni
vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény 5. sz.
melléklete szerint vezetendő nyilvántartások:
- vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása
- szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
- tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
- beruházási és felújítási költségnyilvántartás
- tőkejövedelmek nyilvántartása
- munkabérek, személyi jellegű kifizetések, a vállalkozói kivét
nyilvántartása
- gépjármű használat, útnyilvántartás
- bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk
nyilvántartása
- egyéb követelések, egyéb kötelezettségek nyilvántartása
- leltár
- alvállalkozói nyilvántartás
- szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása.
Rulirozó hitel: A hitellel a Bank által jóváhagyott keret
erejéig ismétlődően kölcsönöket vehet fel, ha például
anyagot/készletet/árut kíván vásárolni, vagy egyéb átmeneti
finanszírozási igénye jelentkezik. A befolyó bevételeiből
folyamatosan törlesztheti tartozását. A hitelkeret ezáltal
feltöltődik, így újból igénybe veheti a keretösszeg ki nem
használt részét.
Saját tőke:
a számviteli törvény szerint a mérlegben kimutatott saját
forrás, olyan tőkerész, amelyet a tulajdonosok végleges
rendeltetéssel bocsátottak a vállalkozó rendelkezésére (jegyzett
tőke, tőketartalék), vagy amelyet a tulajdonosok az adózott
eredményből hagytak a vállalkozásnál (eredménytartalék, mérleg
szerinti eredmény). A saját tőke része még a lekötött tartalék
és kettős könyvvitelt vezetőknél az értékelési tartalék.
Statisztikai számjel: a 9027/1993. (SK.13.) KSH
közlemény az egységes statisztikai számjel elemeiről szerint a
gazdálkodók részére képzett 17 számjegyű statisztikai azonosító:
1-8 számjegy: törzsszám (adószám), 9-12. számjegy: szakágazati
kód, 13-15. számjegy: gazdálkodási forma kód, 16-17. számjegy:
területi, megye kód.
Székhely: a cégjegyzékben, illetve egyéni
vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványban feltüntetett cím,
amely a központi ügyintézés helye, amelyet cégtáblával kell
megjelölni. (A különféle hatósági eljárások szerinti
illetékesség megállapításának alapja.)
Tárgyi eszközök: a számviteli törvény szerint a
mérlegben kimutatott rendeltetésszerűen használatba vett anyagi
eszközök (földterület, telek, épület, építmény, ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog, műszaki berendezés, gép, jármű,
egyéb berendezés) és tenyészállatok, amelyek tartósan szolgálják
a vállalkozási tevékenységet.
Egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó törvény a
tárgyi eszközök meghatározása vonatkozásában azonos definíciót
ad.
Tartalék: A számviteli törvény szerint az
egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások esetén az
egyszerűsített mérleg sajátos forrás eleme. Tartalmilag
adózatlan „tartalék�, meghatározása közvetetten történik, a
pénzforgalmi könyvelésben (naplófőkönyv) nem könyvelt eszközök
(tárgyi eszközök és immateriális javak kivételével) és források
különbségeként.
Tartalék = az
egyszerűsített mérlegben szereplő saját termelésű készletek,
fizetendő ÁFA-t nem tartalmazó vevőkövetelések, a jogszerűen
igényelt, de a fordulónapig pénzügyileg nem teljesített
támogatások, a pénzforgalmi követelések és kötelezettségek
bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes
összege mínusz a forrás oldalon szereplő a vásárolt készletek
záróállományához és immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz
beszerzéshez nem kapcsolódó szállítók levonható ÁFA-t nem
tartalmazó összege, mínusz a céltartalék, mínuszt a
pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek
közül, a jövőbeni kiegyenlítéskor költséget, ráfordítást jelentő
kötelezettségek együttes összege.
TEÁOR: a KSH által kiadott nómenklatúra,
9003/2002. (SK.7.) KSH közlemény a gazdasági tevékenységek
egységes ágazati osztályozási rendszeréről.
Telephely: az a hely, ahol az adóköteles
tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó
állandó üzleti, termelő, szolgáltató tevékenységének helyét. A
cég tevékenysége gyakorlásának a székhellyel azonos városban,
községben lévő helye.
Tételes átalányadózás: a személyi jövedelemadó
törvény 57/A.,B.,C. §-a szerinti külön adózó jövedelem. 2001-től
csak a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek
választhatják, az egyéni vállalkozók nem.
Tőketartalék: a számviteli törvény szerint a
tulajdonosoktól ellenszolgáltatás nélkül, véglegesen kapott
vagyontárgyak, pénzeszközök, illetve külön jogszabály alapján
átvett eszközök értéke. Cégbíróságon be nem jegyzett saját tőke
elem.
Törzsbetét: korlátolt felelősségű társaság
esetén a tag vagyoni hozzájárulásának megnevezése. Ezzel szemben
az üzletrész a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető
hányadot testesíti meg, alapja azonban a tagi törzsbetét.
Törzstőke: korlátolt felelősségű társaság
esetén a cégbíróságon bejegyzett, a tagok által rendelkezésre
bocsátott saját vagyon megnevezése, a törzsbetétek összessége.
Ügyvezető: a képviselő nevének pontos
meghatározása korlátolt felelősségű társaság esetén.
Ügyvezető(k) lehet(nek) a társaság tagjai és/vagy nem tagjai,
azaz külső személyek is. Egy vagy több ügyvezető láthatja el a
vezető tisztségviselői feladatokat, ha a társasági szerződés
valamennyi tagot nem jogosítja fel az ügyvezetésre. Valamennyi
tag látja el az ügyvezetést, ha a társasági szerződés így
rendelkezik.
Üzleti év fordulónapja: az üzleti év utolsó
napja, a beszámoló alapját képező könyvviteli zárlat napja.
Üzleti év: az az időtartam, amelyről számviteli
beszámolót kell készíteni. 12 naptári hónapnál hosszabb nem
lehet (kivéve: felszámolás időszaka). 2001. január 1-től
bizonyos esetekben (külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe,
külföldi székhelyű anyavállalat konszolidálásba bevont
leányvállalata) eltérhet a naptári évtől.
Üzletvezető: a képviselő nevének pontos
meghatározása Közkereseti Társaság esetén. Üzletvezető(k) csak a
társaság tagjai lehet(nek). Minden tag elláthatja, ha a
társasági szerződés másként nem rendelkezik, csak azok a tagok
láthatják el, akiket a társasági szerződésben ezzel megbíztak.
Betéti Társaság esetén üzletvezető(k) csak a társaság tagjai
lehet(nek). Minden beltag elláthatja, ha a társasági szerződés
másként nem rendelkezik, csak azok a beltagok láthatják el,
akiket a társasági szerződésben a tagok ezzel megbíztak.
Kültagok kizárólag akkor lehetnek üzletvezetők, ha nevük a
társaság cégnevében szerepel.
Vállalkozói
kivét: a személyi jövedelemadó törvény értelmében az
egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelem az
egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén
költségként elszámolt összeg, amellyel szemben költség vagy más
levonás nem érvényesíthető.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: a
személyi jövedelemadó törvény 49/A.,B.,C. §-a szerinti külön
adózó jövedelem, amelynek lényege, hogy az egyéni vállalkozó fő
szabályként a megállapított vállalkozói adóalapja után
vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja
után az osztalékból származó jövedelemből adót fizet. A
tevékenységből származó bevételt a személyi jövedelemadó törvény
10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói
jövedelmet a vállalkozói bevételből legfeljebb annak mértékéig a
vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói
költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése
érdekében felmerült kiadás a személyi jövedelemadó törvény 11.
sz. melléklet szerint számolható el.
Vállalkozói költség: az egyéni vállalkozónál a
személyi jövedelemadó törvény szerint a vállalkozói jövedelem
csökkentéseként figyelembe vehető kiadások, feltéve, hogy azok
részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi
szükségleteinek kielégítését. A jövedelemadó bevallás szerint
csoportosított jogcímei: vállalkozói kivét, tárgyi eszközök
értékcsökkenési leírása, nem anyagi javak értékcsökkenési
leírása, anyag, áru, göngyöleg beszerzési ára, a vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitel, kölcsön után
fizetett kamata, cégautó adó, a felsoroltakon kívüli, egyéb
költség.
Zsiró
(Giro): Bankok közötti átutalási rendszer.