OLAJIPARI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

 

 

Adalékok:

Olyan szintetikus vagy természetes eredetü anyagok, amelyek a kőolajtermékekben kis mennyiségben feloldva vagy diszpergálva a készterméknek a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságiat kedvezőbbé változtatják, illetve új tulajdonságok kialakulását teszik lehetővé.

 

A közlekedés, a gépipar és az anyagmegmunkálási technológiák gyors fejlődése egyre szélsőségesebb követelményeket is kielégitő kenőanyagok illetve munkafolyadékok használatát igénylik. Ilyen termékeket csak adalékok alkalmazásával lehet előállítani. A kenőolaj adalékok mellett egyre nagyobb szerephez jutnak tehát azok az adalékok, melyek az ipari olajok, hőközlő és hűtőgépolajok, turbinaolajok, átmeneti korrózióvédő bevonatok, fémmegmunkálásnál használt segédanyagok, kenőzsírok, motorhajtóanyagok, fütő- és tüzelőolajok valamint egyéb munkafolyadékok igényesebb és gazdaságosabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyfunkciós adalékok az adalékolt terméknek csak egy, míg a töbfunkciós adalékok a készterméknek legalább két lényeges tulajdonságát javitják. Az alkalmazott adalékok hatásuk szerint a következő főbb csoportokba sorolhatók:

-         viszkozitás- és viszkozitásindex növelők,

-         detergens-diszpergensek (lerakódások ellen),

-         dermedéspont csökkentők és folyékonyság növelők,

-         súrlódás-, kopás- és berágódás csökkentők,

-         oxidáció- és korróziógátlók,

-         füstcsökkentők és égésjavitók,

-         oktánszám növelők,

-         jégkiválást gátlók,

-         biocidok (mikroorganizmusok ellen),

-         emulgeátorok és demulgeátorok (emulziók létrehozására vagy bontására),

-         habzásgátlók,

-         szinezékek,

-         antisztatizáló szerek (sztatikus feltöltődést gátlók)

-         "ólompótlók" (lásd külön).

 

Egy-egy késztermék előállitásakor a fenti adalékoknak rendszerint többféle változatát egyidejüen ún. adalékkompoziciókban (package) alkalmazzák.

 

Adótartalom:

 a benzin és gázolaj kútárában levő ÁFA és jövedéki adó összege a kútárhoz viszonyítva (jellemzően 60-70 %). Az állami költségvetés bevételeiben lényeges szerepet játszik (minden ötödik forint állami bevétel az olajiparral kapcsolatos.

 

Adóraktár:

 az a fizikailag elkülönített üzem vagy raktár, ahol engedély alapján jövedéki termék (pl. üzemanyag) gyártása folyik, vagy ahol olyan jövedéki termék tárolását végzik, amely után az adót még nem fizették meg. Minthogy az áru itt az adó megfizetése nélkül cserélhet gazdát, illetve kerülhet át másik adóraktárba, ez a jogintézmény teszi lehetővé az üzemanyagok nagykereskedelmét, és távlatilag a tőzsde kialakulását. Az adó befizetése akkor válik esedékessé, ha a termék az adóraktárat elhagyva a kiskereskedelembe (esetünkben a benzinkútra) vagy közvetlenül a végfelhasználókhoz (pl. Volánok, MÁV) kerül.

 

ÁFA

 (általános forgalmi adó): a belföldön előállított vagy importált termék forgalmi értékére (termelési költségek + árrések) kivetett, százalékosan megállapított adó. Ahol Európában "többkulcsos" ÁFA-rendszert alkalmaznak, ott a legmagasabbat vetik ki az üzemanyagokra. Az üzemanyagok, és általában az un. jövedéki termékek, specialitása az, hogy a forgalmi értéket tovább növeli a jövedéki adó. Így fordulhat benzin és gázolaj esetében elő az a furcsa, de Európában mindenütt létező, helyzet, hogy az adót is adóztatják. (A mai 25%-os ÁFA példáján, ha A forint egy liter üzemanyag termelési költsége, az árrések összege B, a jövedéki adó pedig C, logikus lenne, ha a kútár (A+B)x1,25+C lenne, azonban az árképlet (A+B+C)x1,25 - ahol az 1,25xC jelenti az adó megadóztatását.)

 

Alapolaj vagy bázisolaj:

 a kenőanyagok (kenőolajok, kenőzsírok) fő alkotó komponense. Legtöbbször kőolaj eredetüek, ritkábban szintetikus olajok. A kőolaj eredetü alapolajokat a vákuumdesztilláció párlataiból állítják elő az igényeknek megfelelő finomitási technológiákkal. Az alapolajból adalékok és egyéb segédanyagok hozzáadásával készítik a kereskedelmi termékeket.

 

Alkilát:

 krakkgázok C3-4 frakciójából és izobutánból alkilezéssel előállított, főként izoparaffinokat tartalmazó jó oktánszámú (kisérleti oktánszám 90-98), kis szenzibilitású motorbenzin keverőkomponens.

 

Anilinpont:

 az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egyenlő térfogatú anilin és kőolajtermék egynemü fázist képezve elegyedik. Az anilinpontot oC-okban adják meg és értékéből a vizsgált kőolajtermék szénhidrogén csoportösszetételére lehet következtetni. Nagy anilinpont sok paraffin-szénhidrogén jelenlétére, kis anilinpont pedig sok aromás szénhidrogén jelenlétére utal.


API

 (American Petroleum Institute): a kőolajiparhoz kapcsolódó tudományok művelésére létrehozott egyesület. Központja Washingtonban található.

 

API sűrűség

 (APIo): a kőolajok sűrüségének jellemzésére elterjedten alkalmazott skála, emely a 15,6 oC-on (60 Fahrenheit fokon) mért relativ sűrüséggel (d) áll összefüggésben.

 

Aromások:

 olyan szénhidrogén vegyületeket neveznek így, melyek egy vagy több benzolgyűrűt tartalmaznak. Az olajipar szempontjából a legegyszerűbbeknek, a benzolnak, a toluolnak (metil benzol) és a xiloloknak (dimetil benzolok) van jelentősége. Jó kompresszió-tűrésük miatt az aromások a benzinek fontos keverőkomponensei, melyek a magas oktánszámot biztosítják. Az aromások legnagyobb részét katalitikus benzin reformáló eljárásokkal előállított aromatizált benzinből nyerik. A katalitikus benzinreformálás során normál paraffin- és naftén szénhidrogénekből álló benzinekből dehidrogénezéssel, ciklizálással, izomerizálással, dehidrocikklizációval és krakkolással aromás szénhidrogénekben gazdag frakciókat állítanak elő. Ezekből az aromás szénhidrogének kinyerése általában extrakcióval történik. Az aromások közül a benzol benzinbeli koncentrációját erősen korlátozzák (1%) karcinogén hatása miatt.

 

Árszerkezet:

 lásd üzemanyag-árszerkezet

 

ASTM

 (American Society for Testing and Materials): amerikai egyesület, amely a szerkezeti anyagok, ipari anyagok tulajdonságaival kapcsolatos tudományok fejlesztését és a vizsgálati módszerek szabványosítását tűzte ki célul.

 

Ásványolaj:

 a természetben előforduló, bányászással felszínre hozott anyag, az olajipar alapanyaga, mely főleg szénhidrogénekből és szénhidrogének kén, oxigén, nitrogén tartalmú származékaiból áll. A kőolaj elemi összetétele a következő határértékekkel jellemezhető:

 

C          83,9-86,8 tömeg %

H          11,1-14,0 tömeg %

O         0,08-1,82 tömeg %

N          0,02-1,70 tömeg %

S          0,06-8,00 tömeg %

Fémek 0-0,14 tömeg %

 Az ásványolaj színe - összetételétől függően - a világosbarnától a feketéig terjedhet, illetve konzisztenciájuk - szintén összetételétől függően - a könnyen folyó folyadéktól ("könnyűolaj") a csaknem szilárd anyagig ("nehézolaj") sokféle lehet. Jellemzésükre az API-sűrűséget használják. Szokás megkülönböztetni kis kéntartalmú ("édes") és nagy kéntartalmú ("savanyú") olajokat. Egy másik megkülönböztetés szerint beszélünk paraffinbázisúakról (ezek atmoszférikus maradéka sok paraffint és kevés bitument tartalmaz, hívják őket pennsylvániai típusnak is) és nafténbázisúakról (ezek atmoszférikus maradékában sok bitumen és kevés paraffin van, hívják őket texasi típusnak is). Az "ásványolaj" helyett gyakran használják a "kőolaj" vagy "nyersolaj" kifejezést. Mindhárom kifejezés elfogadott - a jelen összeállításban azonban (a jobb követhetőség okán) az elsőt használjuk.

 

Ásványolaj-feldolgozás:

 gyűjtő fogalom. Azon eljárásokat (pl. desztilláció, maradékfeldolgozás) értik alatta, amelyekkel termékeket állítanak elő az ásványolajból.

 

Ásványolaj Szövetség:

 lásd M.Á.Sz. (Magyar Ásványolaj Szövetség).

 

Aszfalt:

 különböző szemcseösszetételü ásványi anyaggal kevert bitumen: főképpen útburkolatokat készítenek belőle. Helytelenül használják a bitumen megjelölésére is.

 

Aszfaltének:

 a kőolajmaradékok azon alkatrészei, amelyek pentánban nem oldódnak, de szén-diszulfidban oldódnak. Sötétbarna-fekete amorf szilárd anyagok. 3000-10000 közötti molekulatömegű molekuláik 10-20 kondenzált aromás-gyűrűből és az ahhoz kapcsolódó nafténes és paraffinos anyagokból állnak.

 

Atmoszférikus desztilláció, atmoszférikus lepárlás:

 olyan vegyipari művelet, amelynek segítségével a különböző forráspontú komponensekből álló elegyeket légköri nyomáson forrpontjuk szerint egyedi vegyületekre vagy szükebb frakciókra választják szét. Jelentősége a kőolajiparban a legnagyobb, mivel a kitermelt évi kb. három milliárd tonna kőolaj és a mesterségesen előállított egyéb szénhidrogén elegyek feldolgozása tulajdonképpen ezzel a művelettel kezdődik. A korszerű folyamatos berendezésekben a kőolajat a lepárláskor nyert termékek hőtartalmával előmelegítik, majd csőkemencében olyan hőmérsékletre hevitik fel (260-300oC), ahol a benne levő szénhidrogének hőbomlása, krakkolódása még nem kezdődik meg. A desztilláló torony elgőzölögtető terében a folyékony és gőzhalmazállapotú termékek szétválnak. A gőzhalmazállapotú termékek a torony frakcionáló részében felfelé haladnak, és a lefelé folyó reflux hatására a magasabb forráspontú termékek fokozatosan cseppfolyósodnak, csak a legkisebb forráspontú komponensek távoznak gőzhalmazállapotban a torony tetején. A fejtermék a legalacsonyabb forráspontú komponensekből álló benzin, az oldal megcsapolásokon pedig egyre növekvő forrásponthatárú nehézbenzint, petróleumot és gázolajat nyernek. Ezeket a párlatokat a kőolajiparban gyakran gyűjtőnévvel fehéráruként emlitik. Az oldalmegcsapolásokon elvett párlatok kezdő forráspontja mindig kicsi, ezért az oldaltermékek legkönnyebb komponeneseit kigőzölőoszlopokban (sztripperekben) vizgőz segitségével kidesztillálják és visszavezetik a desztilláló oszlopba. A kőolajnak az a része, amely az elgőzölögtető térben folyékony halmazállapotú maradt, a torony fenékterméke, az atmoszférikus desztilláció maradéka, a pakura, amelyet korábban fütőolajként eltüzeltek, vagy pedig vákuumdesztillációval különböző kenőolajpárlatokat állítottak elő belőle. Ma egyre inkább maradék feldolgozással pótlólagos fehéráru gyártására használják fel (krakkolás, hidrokrakkolás, kokszolás).

 

Bázisolaj:

 lásd alapolaj

Barrel:

 lásd hordó

 

Benzin:

 kőolajok és/vagy mesterséges szénhidrogén elegyek atmoszférikus lepárlásakor illetőleg kőolajtermékek hőbontásakor vagy katalitikus átalakitásakor nyert olyan cseppfolyós termék, amely 210oC-ig forró szénhidrogénekből áll. A benzin legnagyobb részét Otto-motorok hajtására, kisebb részét pedig ipari célokra használják fel. A motorbenzin 50-210oC között átdesztilláló paraffin, naftén és aromás szénhidrogénekből álló olyan elegy, amelynek nemcsak a kezdő és végforrponton belüli párlateloszlás (lepárlási görbe), hanem a szénhidrogén csoportösszetételétűl függő kompressziótűrés (oktánszám) és egyéb tulajdonságok (kéntartalom, gyantatartalom stb.) szempontjából is meg kell felelnie a korszerű motorkonstrukciók által támasztott követelményeknek. Motorok hajtására atmoszférikus lepárlással közvetlenül előállított benzinek, és más forrásponthatárú szénhidrogénekből nyert egyéb frakciók elegyeit használják. A motorbenzinek megfelelő kompressziótűrő tulajdonságainak biztosítására az alapbenzinhez keverőkomponensként jelentős mennyiségü alkilezéssel vagy reformálással, esetleg oligomerizációval előállított jó oktánszámú benzint kevernek. Ma általános az oxigenátok (metil-tercier-butil-éter (MTBE) motorbenzin keverőkomponensként való alkalmazása is. Korábban a megfelelő oktánszámot adalékolással biztosították, de környezetvédelmi okok miatt az oktánszámot jelentősen emelő ólom-metil és etil vegyületek használatát betiltották. Az ipari célokra használt benzinek főképpen forrásponthatárok szempontjából különböznek egymástól, így azokat a lepárlással nyert könnyü vagy nehézbenzinek redesztillációjával állítják elő. A legkönnyebb speciálbenzinnek a petroléternek a végforrpontja 80oC; az extraháló benzin 60-95, a foltbenzin 80-110, a lakkbenzin 120-200 vagy 180-220oC között átdesztilláló termék. A gyógybenzin kis forráspontú párlatokban gazdag 130oC-ig átdesztilláló termék, amely aromás szénhidrogéneket nem tartalmazhat. A 30-180oC forrásponthatárú vegyipari benzint gázhalmazállapotú olefinek előállítására használják fel, a megfelelő olefin kihozatal biztositása érdekében az aromás- és naftén-szénhidrogén tartalmat korlátozzák.

 

Benzinkút:

 lásd töltőállomás

 

Bioüzemanyagok:

 motorikus célra felhasználható, mezőgazdasági eredetű anyagok. Sokkal drágábbak az ásványolaj alapon előállított üzemanyagoknál. Jellegzetes képviselőjük gázolaj helyett a repceolaj-metilészter, benzin helyett az etil-alkohol (nem közismert, hogy az un. Otto motort eredetileg etanolra tervezték).

 

Bitumen:

 szilárd vagy félig szilárd amorf anyagok, amelyek melegités hatására fokozatosan lágyulnak meg. Szinük fekete vagy barna. Előfordulnak a természetben is, de legnagyobb részüket a ásványolaj-feldolgozás során állítják elő. A bitumen a ásványolajokból előállított pakurák vákuumdesztillációjakor keletkező maradék, amit pontosabban desztillációs bitumennek nevezek. A természetben előforduló bitumen rendszerint ásványianyagokkal kevert, ezért inkább természetes aszfaltnak tekintendő.

 

Brent:

 az Északi tengerben kitermelt könnyű, kiskéntartalmú olaj melynek sűrűsége: 833 kg/m3 . Ez a minőség az, amelyet a kőolaj kereskedelmében alapnak tekintenek (más minőségek kereskedelmében az árat erre vonatkozóan adják meg, és a minőségtől illetve a szállítási feltételektől függően kedvezményt vagy felárat alkalmaznak.) Amerikában, a Brent minőséghez hasonlóan, az un. WTI minőség az irányadó kereskedelmi szempontból.

 

Bunker olaj:

 tengeri hajók üzemeltetésére használt minden gázolaj vagy fűtőolaj.

 

Cetánszám:

 a gázolajok öngyulladási hajlamának jellemzésére szolgáló szám. Általában különleges, ilyen célra szerkesztett cetánszám meghatározó motorokban határozzák meg. A vizsgált gázolaj cetánszáma egyenlő a vizsgálómotorban vele azonos égési tulajdonságokat mutató normál-cetánból (cetánszáma: 100) és alfa-metil-naftalinból (cetánszáma: 0) készült elegyben levő cetántartalom térfogatszázalékban kifejezett számértékével.

 

CIF

 (Cost, Insurance, Freight): ásványolaj vagy olajtermék tengeri szállításával kapcsolatos kereskedelmi kifejezés, amely az ár meghatározó része. Némi egyszerüsítéssel, "kirakási kikötő"-nek lehetne nevezni. Azt a földrajzi pontot (kikötőt) jelöli, ameddig a költség és a biztosítás az eladót, minden egyéb kockázat a vevőt terheli.

 

CFPP:

 (Could Filter Plugging Point) a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet általánosan használt angol neve, gázolajok jellemzésére használják. Fokozatosan hűtött mintát egy meghatározott szűrőn szivattyúznak át. A gázolajból kiváló paraffinok a szűrőt fokozatosan eltömik. Azt a hőfokot nevezik határhőmérsékletnek (CFPP), amikor egy megadott értéknél kevesebb gázolaj áramlik csak át a szűrőn. Minél alacsonyabb egy gázolaj CFPP-je, annál hidegebb körülmények közötti üzemelést tesz lehetővé Diesel-motoros autókban.

 

Conradson szám:

 a kőolajtermékek meghatározott feltételek mellett végrehajtott termikus bontása után visszamaradó szénszerű termék (koksz) %-os mennyisége. Főképpen a különböző motorolajok felhasználás közbeni viselkedésére következtetnek a Conradson-szám értékéből.

 

Cseppenéspont:

 a szilárd és félig szilárd (kenőcsszerű) kőolajtermékeknek az a hőmérséklete, amelyen a termékkel töltött szabványos edényke alsó kifolyó nyilásánál az olvadó termékből az első csepp lecseppen.

 

Cseppfolyósított földgáz

 (LNG): mínusz 160oC-ra hűtve a földgáz atmoszférikus nyomáson (nagy nyomáson lényegesen magasabb hőmérsékleten) cseppfolyósítható, és így könnyebben szállítható. A gyakorlatban nagyobb nyomást alkalmazva mínusz 50oC körüli hőmérsékleten tartják folyadék fázisban a földgázt.

 

Dermedéspont

az a hőmérséklet, amelyen a vizsgált termék megszabott körülmények között a nehézségi erő hatása alatt már nem folyik.

 

Diesel olaj

lásd gázolaj

Etil-fluid

ólom-tetra-etilből (illetve egyéb ólom-metil és etil vegyületekből), dibróm-etánból és diklór-etánból és kevés szinezékből illetve oldószerből álló folyadék, amelyet a motorbenzinek oktánszámának növelésére használnak. A motorban a benzin elégetésekor ólom haloidok keletkeznek, melyek elég illékonyak ahhoz, hogy ne képződjenek a motorban kellemetlen ólomtartalmú lerakódások.

 

Europia

(European Petroleum Industry Association): az európai olajcégek brüsszeli központú lobbiszervezete. Minden jelentős olajtársaság tagja.

 

Égésmeleg

(vagy égéshő) és fűtőérték: két gyakran kevert fogalom. Az égésmeleg az a hőmennyiség, amely az anyag egységnyi tömegének tökéletes elégésekor felszabadul, ha az anyag hőmérséklete az elégetés előtt és a keletkezett égéstermékek hőmérséklete az elégetés után egyaránt: 20oC (az anyag nedvességtartalma és az elégetés során belőle keletkező víz az elégetés után cseppfolyós állapotban van jelen.) A fűtőérték az a hőmennyiség, amely az anyag egységnyi tömegének tökéletes elégetésekor felszabadul, ha az anyag hőmérséklete az elégetés előtt és a keletkezett égéstermékek hőmérséklete az elégetés után egyaránt 20oC, (az anyag nedvességtartalma és az elégetés során keletkezett víz elégetés után gőzhalmazállapotban van jelen.) Minthogy ez a kondenzáció hőjét nem tartalmazza, az égésmeleg nagyobb szám mint a fűtőérték.

 

Emisszió

általában károsanyag kibocsátást értenek alatta. Az olajipar szempontjából azokról a káros hatású vegyületekről szoktak beszélni emisszióként, amelyek a motorokban a tökéletlen égés kapcsán keletkeznek. Ezek közül legfontosabbak az el nem égett szénhidrogének, a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, és (főleg Diesel motorok esetén) a korom. A kipufogógázt tisztító katalizátor feladata az, hogy ezek koncentrációját minél alacsonyabb szinten tartsa.

 

Fáradtolajok

olyan kenőolajok, amelyek felhasználásuk során úgy megváltoztak, hogy a velük szemben eredetileg támasztott kenési és egyéb követelményeket - az üzembiztonság veszélyeztetése nélkül - a továbbiakban kielégíteni nem tudják. A kenőolajok előállításához szükséges adalékok miatt a fáradt olajok un. veszélyes hulladéknak minősülnek. Összegyüjtésüket és újrahasznosításukat minden fejlett országban támogatják, de - éppen veszélyes voltuk miatt - ezt a tevékenységet engedélyhez kötik.

 

Fehérárú

az ásványolajok atmoszférikus desztillációjával nyert benzin, petróleum, gázolaj gyűjtőneve.

 

Fémmegmunkálási segédanyag

a forgácsoló és forgácsmentes (képlékeny átalakítási) fémmegmunkálási műveletek segédanyagai. Feladatuk, hogy a megmunkálás során a munkadarab és a szerszám közöt keletkező nagyon nagy fajlagos nyomások mellett a kenő, öblítő illetve hűtő feladatokat ellássák.

 

Fekete termékek

a fűtőolajok és bunkerolajok gyűjtőneve (a név a sötét szinre utal.)

 

Finomítás

elnevezéssel azoknak az eljárásoknak az összességét jelölik meg, amelyek segítségével a ásványolajokból előállított termékekből (fehérárukból és kenőolajpárlatokból) eltávolítják mindazokat a káros alkotórészeket, amelyek akár az illető termék raktározása, akár a felhasználása szempontjából kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkeznek.

 

FOB

(Free on Board): ásványolaj vagy olajtermék tengeri szállításával kapcsolatos kereskedelmi kifejezés, amely az ár meghatározó része. Némi egyszerüsítéssel "berakási kikötő"-nek lehetne nevezni. Azt a földrajzi pontot (kikötőt) jelöli, ahonnan a költség és a kockázat a vevőt terheli.

 

Forráspont tartomány

az olajtermékek igen sok komponensből állnak, és minden komponensnek megvan a maga forráspontja, ezért termékeknek nincs egyetlen forráspontjuk, hanem egy forráspont-tartománnyal rendelkeznek, melynek kezdő- és végforráspontja van.

 

Földgáz

a földkéreg porózus rétegeiben (ásványolajjal együtt vagy anélkül) található, főleg metánból álló gáz. Metánon kívül a paraffin sor kisebb molekulatömegű tagjait valamint szén-dioxidot, nitrogént és kén-hidrogént tartalmazhat.

 

Fűtőérték

lásd égésmelegnél (nem azonosak!)

 

Fűtőolajok

az ásványolajok atmoszférikus desztillációjának maradékai. Nevüket onnan kapták, hogy régebben főleg energetikai célra használták őket. Magas dermedéspontjuk és nagy viszkozitásuk miatt szivattyúzhatóságuk és porlaszthatóságuk érdekében elő kell melegíteni őket, ezért csak ipari berendezésekben használhatók fel. Részben környezetvédelmi okokból (magas kéntartalmúak), részben a földgáz okozta verseny miatt kiszorulóban vannak az erőművekből. Úgynevezett maradékfeldolgozó eljárásokkal (hidrokrakkolás, kokszolás) részben motorhajtó anyagokká, részben más termékekké (pl. petróleumkoksz) alakíthatók.

 

Gazolin

a kitermelt földgázból kinyerhető cseppfolyós szénhidrogének (jellemzően bután, pentán, hexán) elegye. A motorbenzinek egyik keverőkomponense.

 

Gázolaj

a különböző ásványolajok atmoszférikus desztillációjakor keletkező nehezebb párlat, a Diesel-motorok hajtóanyaga. Olyan szénhidrogének elegye, amelyekből 95 tf% átdesztillál 360oC-ig. A Diesel-motorok üzeménél a hengerbe komprimált nagy hőmérsékletü levegőbe porlasztják be a gázolajat, amelynek a beporlasztás kezdetekor önmagától kell meggyulladnia és a porlasztás ideje alatt folyamatosan égnie. Ezért a jó minőségű gázolajat - a benzinekkel ellentétben - kevés aromás és sok paraffin szénhidrogén alkotja. A gázolajok égési tulajdonságát a cetánszámmal jellemzik, a nálunk használt gázolajok cetánszáma legalább 51.

 

Gépolajok

olyan olajfinomitványok, amelyeknek 50oC-on mért viszkozitása 20-50 mm2.s-1 (2,5-7oE) határok közé esik. A kisebb viszkozitású termékeket kis terhelésü és nagy fordulatszámú, a nagyobb viszkozitású termékeket a nagy terhelésű és lassúbb járatú géprészek kenésére használják, általában 100oC alatti hőmérsékleten. Felhasználják továbbá általános csapágykenési célokra, elektromotorok, dinamók és különböző munkagépek csapágyainak a kenésére.

 

Gudron

olyan lepárlási maradék, amelyet úgy állítanak elő, hogy az ásványolajból nemcsak a fehérárukat, hanem a könnyebb olajpárlatokat is ledesztillálják.

 

Hajtómű olajok

különböző fogaskerék hajtóművek kenésére szolgálnak. Az olajok minőségét a hajtóműveknél fellépő rendkivül nagy nyomások szabják meg. Ilyen helyek

en nemcsak nagy viszkozitású, hanem igen jó tapadóképességű, nagy nyomások hatását ellensulyozó adalékokat tartalmazó olajokat kell felhasználni. Az olajok tulajdonságait a hajtómű kialakitása határozza meg.

 

Halasztott vámfizetés

fizetési kedvezmény az illetékes hatóság által megbízhatónak ítélt és fizetési garanciát vállaló importőr részére. Az elvámoláskor nem kell megfizetni azonnal a vámot és egyéb terheket (jövedéki adó vagy ÁFA), hanem csak egy idő letelte után, amikorra már az árut eladták. Így az importálónak kevesebb pénzét kötik le.

 

Harmatpont

az a hőmérséklet, amelyen egy zárt edényben levő gőzből a hőmérséklet csökkentése során az első csepp folyadék kiválik.

 

Háromutas katalizátor

lásd katalizátor

 

Hidegszűrési határhőmérséklet

lásd CFPP

 

Hidraulikaolajok

a járművek, ipari berendezések hidraulikus rendszereiben alkalmazott erőátviteli folyadékok. Hatékonyan kell erőt és nyomást átadniuk, viszonylag összenyomhatatlannak kell lenniük. Szabadon kell folyniuk, kielégitően kell kenniük a szivattyút, de nem szabad könnyen kijutniuk a rendszerből. Lehetőleg ne legyenek éghetőek. Legelterjedtebben kis viszkozitású kőolajtermékeket használnak de növekvő áruk miatt, egyre inkább kiszoritják őket a víz bázisú termékek.

 

Hidrokrakkolás

katalizátoron, nagy nyomású hidrogén atmoszférában végzett krakkolás. Főleg alacsony forrásponthatárú termékek előállítására szolgál nehéz gázolajból, paraffinos kenőolajpárlatból és egyre inkább lepárlási maradékokból kiindulva. A használt katalizátorok jellegét szilicium-aluminium-oxid vagy zeolit hordozó biztosítja. Az előbbit használják, ha petróleum és gázolaj az előállítandó főtermék, az utóbbi benzin előállítása esetén előnyösebb.

 

Hordó

a kőolaj mennyiségének mérésére általánosan használt űrmérték (barrel).

1 barrel = 0,158987 m3

1 barrel = 158,987146 liter

1 barrel = 34,99089 Imperial gallon

1 barrel = 42 US Gallon

(Ez a furcsa mértékegység onnan ered, hogy a Titusville melletti fúrásoknál nem tudták hova tenni a felszínre kerülő olajat, ezért az ott használt 42 gallonos whiskeys hordókban tárolták, és szállították .)

 

IEA

a párizsi központú Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency), melyet az 1973-as olajválság után néhány olajfelhasználó ország hozott létre (1994. óta Magyarország is tagja), az OPEC ellenpólusának is tekinthető. Alapvető feladata, hogy olaj ellátási válságok esetére megoldást biztosítson.

 

Inhibitor

olyan anyag, amelynek a kis mennyiségü jelenléte valamely termékben megakadályozza vagy késlelteti a termék minőségében bekövetkező nemkivánatos változásokat vagy annak a készüléknek a károsodását, amelyben a terméket használják. Általában az inhibitorok fontos funkciója az oxidáció késleltetése vagy megakadályozása.

 

IP

A londoni The Institue of Petroleum általánosan használt rövidítése. Az amerikai API angol megfelelőjének tekinthető.

 

ISO

az International Standardization Organization rövidítése (bár a hivatalos név International Organization for Standardization). A genfi központú szervezet nemzetközi szabványok kidolgozásával feglalkozik.

 

ISO minősítések

a minsőségbiztosítással vagy a környezettel kapcsolatos fogalmak. Az ISO 9000 szabvány a minőségbiztosítás központú irányítási rendszerre vonatkozik, ezen belül az ISO 9001 a teljes tevékenységre, az ISO 9002 a fő tevékenységre vonatkozik (nem foglalkozik például a kutatás/fejlesztés kérdéseivel, ezért ott alkalmazzák, ahol ennek kicsi a jelentősége; pl. kereskedelem). Az ISO 14000 jelű szabványok a környezeti központú irányítási rendszerekre vonatkoznak. A fenti ISO szabványoknak való megfelelőséget nemzetközi minsősítő cégek igazolják. Meglétük nem kötelező, de ajánlott.

 

Izo-oktán

szintelen folyadék, a n-heptánnal együtt az oktánszám meghatározására használt elegyek egyik komponense. (Egész pontosan itt az izo-oktánok közül a 2, 2', 4-trimetil-pentán értendő izo-oktánon.)

 

Jegyzés

az olajtermékek nemzetközi kereskedelmében irányadó, amerikai dollárban meghatározott ár. A nagy kereskedelmi központokban (pl. Rotterdam, Genova) naponta feljegyzik, és nyilvánosságra hozzák, hogy az egyes olajtermékek milyen áron cseréltek gazdát. (tehát a jegyzés nem tőzsdei ár). Minthogy az olajtermékek ára napról napra változhat, kereskedelmükben nem fix áron szoktak megállapodni, hanem a jegyzéshez kötve alkalmaznak felárat, vagy adnak kedvezményt (pl. a termék ára az ólmozatlan 95 oktános benzin FOB Rotterdam jegyzése a szállítás napján mínusz tíz dollár).

 

JET A1

sugárhajtóműves repülőgépek üzemanyaga (nem azonos a repülőbenzinnel). Előállításuk a 145-300oC forráspont tartományú kerozinból (petróleumszerű anyag) történik, annak hidrogénezésével és gyantamentesítésével.

 

Jövedéki adó

a motorikus célokra felhasznált benzinre és gázolajra kivetett, literenként megállapított adó. Európában jellemzően nagyon magas, a kútár meghatározó része, Amerikában sokkal kisebb (ezért olcsó az USÁ-ban a benzin). Ha egy üzemanyagként is használható terméket nem motorikus célra használnak fel (pl. benzinből vegyipari alapanyagot gyártanak), mentesül a jövedéki adó mregfizetése alól. (Az ebből adódó esetleges visszaélések elkerülésére elkerülésére szigorúan szabályozzák a mentességet.) Nem vetik ki a jövedéki adót arra az üzemanyagra sem, amelyik adóraktárban van. Ennek megfizetése akkor válik esedékessé, amikor az üzemanyagot az adóraktárból a töltőállomásra, a végső felhasználóhoz viszik. Ez azt jelenti, hogy az állam már azt megelőzően jutott az adóhoz, hogy a terméket eladták volna.

 

Katalitikus krakkolás

az olajból előállított könnyü és nehéz termékek arányának növelésére legelterjedtebben használt eljárás. 480-540 oC közötti hőmérsékleten, 2-3 bar nyomáson, savas aluminium-szilikát (zeolit) katalizátoron hajtják végre. A szokásos nyersanyagok nehéz párlatok (gázolajok, kenőolaj és egyre inkább lepárlási maradékok is.) Fő termékei: a C3-C4 frakció, nagy telitetlen tartalma miatt értékes nyersanyag különböző nagy oktánszámú keverőkomponens előállitására (alkilát, oxigenátok, oligomerek): mintegy 55-60%-ban keletkező jó kisérleti oktánszámú benzin, a nagy aromástartalmú, ciklus olaj és a fűtőolajként vagy koromgyártáshoz felhasználható krakk-maradékolaj. A termékeloszlás sok tényezőtől függ, így a nyersanyagon kívűl a reaktor hőmérsékletétől, a katalizátor cirkulációs sebességétől, aktivitásától.

 

Katalizátor

egy vagy több kémiai reakciót (az aktiválási energia lecsökkentése következtében) lehetővé tevő vagy meggyorsító anyag. Az olajipar több eljárásában használnak különféle katalizátorokat, a hétköznapi szóhasználat azonban a gépjárművek véggáztisztítóját érti ez alatt. Otto-motoros kocsiknál az un. háromutas katalizátort alkalmazzák, amely a véggázokban levő el nem égett szénhidrogéneket szén-dioxiddá és vizzé, a szén-monoxidot szén-dioxiddá oxidálja, a nitrogén-oxidokat pedig nitrogénre és oxigénre bontja. A Diesel-motoros kocsiknál az un. négyutas katalizátort használhatják, ami elvében abban tér el az előzőtől, hogy a kipufogógázban levő kormot is megsemmisíti.

 

Kátrány

kőszenek feldolgozásával kapcsolatos, nem olajipari fogalom

 

Kenőzsír

(gépzsir): olyan konzisztens (kenőcsszerü) kenőanyag, amely egy sűrítő komponensből (általában szappanból) és egy folyékony kenőanyagból (általában olajból) áll. Szabadon álló kenési helyeken alkalmazzák, ahonnan az olaj könnyen elcsepeghet vagy kinyomódhat, továbbá olyan géprészeknél, ahol a kenőanyagnak a por és a nedvesség hatása ellen is védelmet kell nyújtania; használják továbbá időszakosan működő gépeknél, vagy nehezen hozzáférhető kenési helyeken, ahol a lecsepegő olaj kárt okozna. A kenőzsírok tulajdonságait a felhasznált nyersanyagok minősége, mennyisége és az elkészités módja szabja meg. A kenőzsirok készitésénél főképpen orsó-, illetőleg gépolajat használnak, de elvileg a gépolajtól a hengerolajig bármely finomított vagy finomítatlan kenőolaj felhasználható. Készíthető kenőzsir szilikonolajok, vagy egyéb szintetikus olajok felhasználásával is. A kenőzsir konzisztenciáját főképpen a benne levő szappan mennyisége és minősége szabja meg.

 

Kerozin

 lásd JET A1

 

Kén

sárga, szilárd, szagtalan, nagy reakció képességű kémiai elem. Különböző szerves vegyületek formájában ásványolajokban is előfordul, illetve a feldolgozás során bekerül a benzinbe és a gázolajba (más termékekbe is). Az üzemanyagok kéntartalma szigorúan korlátozott, töredéke a tíz évvel ezelőttinek. A kéntartalom csökkentését három szempont indokolta: a kénvegyületek erősen korrozívak, tönkreteszik az üzemanyag-vezeték fém szerkezeti anyagait; a kénvegyületek égése során keletkező kén-dioxidot tekintik az igen káros savas esők fő okozójának, és a kén-dioxid (a jármű katalizátora szempontjából méreg) nagyon megnehezíti a motorok véggáztisztítását.

 

Készletező Szövetség

lásd KKKSZ.

 

Keverék

a kétütemű benzinmotorok üzemanyaga, amely a motor kenéséhez szükséges motorolajat is tartalmazza.

 

Kisérleti oktánszám

speciális oktánszámvizsgáló motorban enyhe körülmények között meghatározott oktánszám; a kis sebesség melletti kompressziótűrésre ad felvilágosítást.

 

KKKSz

Magyarország kőolaj- és kőolajtermékeinek stratégiai készletezését ellátó, törvénnyel létrehozott szervezet (pontos neve: Kőolaj és Kőolajtermék Készletezési Szövetség)

 

Kompressziótűrés

a motorhajtóanyagoknak az a tulajdonsága, amely megszabja, hogy milyen mértékben tűri az üzem során fellépő nyomás- és hőigénybevételt anélkül, hogy az égési sebesség hirtelen felgyorsulása kopogásban nyilvánulna meg. A motorbenzinek kompressziótűrését az oktánszámmal jellemzik.

 

Kőolaj

lásd ásványolaj

 

Kőolaj-feldolgozás

lásd ásványolaj-feldolgozás

Kútár

az üzemanyag kiskereskedelmi (fogyasztói) ára, az üzemanyaggal kapcsolatos költségek, adók és árrések összege (lásd üzemanyag-árszerkezet)

 

Lágyuláspont

képlékeny anyagok, pl. bitumen konzisztenciájára jellemző oC-okban kifejezett számérték. A gyűrűs-golyós módszerrel meghatározott lágyuláspont az a hőmérséklet, amelyen a vizsgált anyagból készített előírt méretű réteg, megszabott méretű és tömegű golyó nyomása alatt, meghatározott mértékben megnyúlik.

 

Lepárlás

lásd atmoszférikus desztilláció, atmoszférikus lepárlás

 

Lepárlási görbe

ha egy szénhidrogén elegyet szabványos készülékben desztillálnak, és meghatározzák a hűtő végén megjelenő első párlat lecseppenéséhez tartozó desztillációs hőmérsékletet (kezdő forráspont) és rendre a térfogatszázalékban kifejezett párlatmennyiségekhez tartozó desztillációs hőmérsékleteket, illetőleg azt a hőmérsékletet, ahol már az egész anyagmennyiség átdesztillált (végforrpont), akkor a felvett adatok alapján megszerkeszthető a lepárlási görbe.

 

Lepárlási maradék

a folyékony szénhidrogén elegyek adott körülmények közötti lepárlásánál a desztilláló berendezésben visszamaradt termék.

 

Lepárlási termékek

kémiai átalakitás nélkül, lepárlással nyert kőolajtermékek. Az ilyen "oszlopról lejövő" párlat általánosan használt idegen neve "straight run" termék. (Szokták a lepárlási termékeket elsődleges vagy primer termékeknek is nevezni.)

 

Lobbanáspont

az az egy bar nyomásra átszámított, oC-ban kifejezett legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen megszabott körülmények mellett a kőolajtermékből annyi gőz keletkezik, hogy az a körülötte levő levegővel elegyedve lángközelitésre az anyag egész felületére kiterjedően ellobban.

 

LPG

(Liquified Petroleum Gas) lásd: Pé-Bé-gáz

 

M.Á.Sz.

(Magyar Ásványolaj Szövetség): a magyar piacon tevékenykedő hazai és nemzetközi olajipari, kereskedelmi és szolgáltató társaságok szakmai szervezete. A Szövetség tagvállalatai azonos elkötelezettséget vallanak vevőik, a környezet és a piac többi szereplője iránt.

 

Mikrokristályos paraffinok

sárgás színű, C34 és C60 közötti szénatomszámú telített, főként elágazó szénláncú paraffinok, melyek kristályszerkezete igen finom. A termékelőírások nem a dermedéspontjukat, hanem a cseppenéspontjukat határozza meg.

 

Motoroktánszám

speciális motorban, meghatározott körülmények között mért oktánszám, amely a nagysebesség melletti kompressziótűrésre jellemző (ellentétben a kisérleti oktánszámmal). A mérési módszerből fakadóan a motoroktánszám (mintegy tíz egységgel) kisebb a kisérleti oktánszámnál.

 

Motorolajok és ipari olajok

a különböző ásványolajokból előállított olyan termékek, amelyeket elsősorban kenési célokra használnak fel. A kenőolajok legfontosabb feladata, hogy az egymással érintkező szilárd testek (pl. dugattyú és hengerfal) elmozdulásakor fellépő súrlódási erőt a legkisebb értékre csökkentsék, vagyis az egymáson elmozduló részek között a kenést biztositsák. A kenőolajokat a kőolajok atmoszférikus desztillációjának maradékából, a pakurából vákuumdesztillációval állítják elő. A vákuum lepárlás párlatai a kenőolaj párlatok. A kenőolaj párlatokat felhasználás előtt rendszerint kénsavval, deritőfölddel, oldószerekkel vagy hidrogénezéssel finomítják, szükség esetén adalékolják, hogy a különböző kenési helyek által támasztott követelményeket jobban kielégitsék. Így a kenőolaj minőségét egyre jobb finomítási eljárások segitségével javították, majd egyre bonyolultabb adalékolással elégitették ki a növekvő minőségi igényeket. Adalékolással a folyási tulajdonságokat (viszkozitásindex), oxidációs stabilitást javítják; megakadályozzák a szennyező anyagok kiválását, a kivált szennyező komponenseket szuszpenzióban tartják; csökkentik a kopást, súrlódást, dermedéspontot, gátolják a rozsdásodást, habzást, stb. A belsőégésű motorok kenőolajait a velük elérhető teljesitményszint alapján az API rendszere szerint osztályozzák. Az Otto-motorok olajai a Service sorozatba sorolhatók (SA, SB, SC, stb.), míg a Diesel-motorok kenőolajai a Commercial sorozatba (CA, CB, stb). Az S illetve C betű után következő betű alapján az olaj teljesitményszintjére következtethetünk; minél távolabb jutunk az A betűtől az ABC-ben, annál nagyobb teljesitmény várható az olajtól, nagyon szakszerűtlenül szólva, annál "jobb". Valójában egy gép egy meghatározott teljesítményszintű motorolajra van tervezve ( Otto motoroknál ma szinte kizárólag SE felett). A jelölések lefele kompatibilisek, ez azt jelenti, hogy egy 16 szelepes benzinmotorba előirt SH teljesitményszintű motorolaj berakható SA, SB, SC, SD, SE, SF, SG teljesitményszintű motorolajra tervezett motorokba, de fordítva nem (az SH-t igénylő motorba már SG teljesitményszintű motorolajat sem szabad önteni). A belsőégésű motorok kenőolajainak erősen változó hőmérsékleteken is megfelelő kenést kell biztosítaniuk. A kenőolajok hőmérséklet-viszkozitás összefüggését a viszkozitásindexszel jellemezhetjük, illetőleg a kereskedelmi termékeket a SAE viszkozitási osztályozása szerint különböző viszkozitási fokozatokba soroljuk.

 

Ugyancsak az API rendszere szerint osztályozzák a közlekedési hajtóműolajokat. A teljesitményszintet GL-lel (Gear Lubricant) és 1-6 közötti számokkal jelölik; a szám növekedése a teljesitményszint növekedését jelenti. Az olajok másik részét ipari - nagyobb részét kenési, kisebb részét nem kenési - célokra használják fel. A különböző ipari gépek, elektromotorok, dinamók, centrifugák csapágyainak és súrlódó alkatrészeinek a kenéséhez igen sokféle kenőolaj szükséges. Az ipari olajokat 100 oC alatti kenési helyeken alkalmazzák, tehát a velük szemben támasztott követelmények sokkal enyhébbek és más jellegüek, mint a motorolaj esetében.

 

Az ipari kenőolajok viszkozitásuk szerint osztályozhatók, a nemzetközi osztályozási rendszert az ISO dolgozta ki. Ezen osztályozás az ipari olajokat a 40 oC-on mért viszkozitásuk alapján 18 viszkozitásosztályba sorolja. A kenőolajok egy része nem kenési feladatot tölt be, hanem egyéb ipari célokat szolgál. A szigetelő olajok transzformátorokban és kapcsolókban, a szigetelő közeg szerepét töltik be. A hőközlőolajok hőátadó közegként alkalmazhatók -10oC-tól +340oC-ig terjedő hőmérséklet-tatományban.

 

Négyutas katalizátor

lásd katalizátor

 

Nyersolaj

lásd ásványolaj

 

Oktánszám

a motorhajtóanyagok kompressziótűrési hajlamának a jellemzésére szolgál. Az oktánszám egyenlő egy olyan izo-oktán és n-heptán elegy térfogatszázalékban kifejezett izooktán tartalmával, amely szabványos üzemi feltételek mellett kompressziótürés szempontjából azonos a vizsgálandó mintával. Az izooktán kompressziótürése 100, a n-heptáné 0. A meghatározás körülményeitől függően többféle oktánszámot különböztetünk meg (pl. kisérleti, motor). Európában "oktánszámon" általában a kisérleti oktánszámot szokták érteni; vagyis a kutaknál forgalmazott "98-as benzin" kisérlteti oktánszáma 98 (motoroktánszáma 88). Amerikában "oktánszámként" a kisérleti és a motoroktánszám összegének felét tüntetik fel a kutakon. Ebből következik, hogy ugyaz a benzin Amerikában "rosszabb" (kisebb "oktánszámú") mint Európában.

 

Olajpalák

olyan palakőzetek, amelyeknek szerves anyag tartalmát nem szén, hanem bitumenszerű anyagok alkotják. A Földünkön ismert olajpalákban a jelenleg feltárt ásványolaj készleteket felülmúló szénhidrogén vagyon van felhalmozva. Az olajpalák feldolgozása drága és meglehetősen nehézkes, de elvben megoldott.

 

Olefinek

az egyszeresen telítetlen alifás szénhidrogének csoportja. A bennük található kettős kötés ("a telítetlenség") következtében lényegesen nagyobb a reakcióképességük, mint a telített paraffinoknak. Egyszerűbb tagjait (pl. etilén, propilén) petrolkémiai úton állítják elő straight run benzinből vagy gázolajból, és ezek a műanyaggyártás (polietilén, polipropilén) nyersanyagai. Ma úgy gondolják, hogy az olefineknek szerepük van az un. talajközeli ózon képződésben, ezért a benzinek olefintartalmát korlátozzák.

 

Oxigenátok

oxigént tartalmazó ,otorbenzin keverőkomponensek. Legáltalánosabb képviselőjük a metil-tercier-butiléter (MTBE), melyet metanolból és izo-butilénből állítanak elő petrolkémiai úton (szintézissel). Az oxigenátok egyrészt tisztább égést biztosítanak, másrészt igen magas (100 egység feletti) kisérelti oktánszámuk miatt a benzinek oktánszámának emelését szolgálják. Hátrányuk az, hogy vízoldhatók, ezért esetleges benzinszivárgás esetén a talajvízzel sokkal messzebbre jutnak el (kellemetlen ízt és szagot adva a víznek) mint a benzinban találhat egyéb, nem vízoldható vegyületek.

 

Ólmozott benzin

a közúti közlekedésben már történelmi kategória, a repülőbenzineknél ma is van. A múlt század első felében kezdődött az etil-fluid karrierje, amikor a motorok teljesitményének növelése érdekében olcsó anyagot kerestek. Az ólom-tetrametil és tetraetil ennek megfelelt, ráadásul a szelepülékre gyakorolt kenőhatás miatt a motor élettartamát is meghosszabbította. Az ólomvegyületek egészségkárosító hatása közismert, a benzinek ólmozásának megszüntetésére mégsem ezért került sor. A levegő tisztaságának védelme érdekében meg kellett oldani a kipufogógázok tisztítását, ami csak nemesfém katalizátorok alkalmazásával volt lehetséges. Ezeket a katalizátorokat azonban mérgezik az ólomvegyületek, ezért az USÁ-ban az 1970-es években (nem sokkal később Európában is) forgalmazni kezdték az "ólommentes" benzint (ez a közhasználatú név megtévesztő, az ásványolajban nincs ólom, a belőle készült benzin tehát nem lehet "ólommentes", csak ólmozatlan). A közúti járművek benzinjei 1999 óta nem tartalmaznak ólmot Magyarországon.

 

Ólmozatlan ("ólommentes") benzin

olyan benzin, amihez nem kevertek oktánszámnövelése céljából ólom vegyülete(ke)t.

 

Ólompótló adalék

olyan vegyület(ek), amelyek az ólmozatlan benzinbe keverve biztosítják azt a szelepülék kenőhatását, amit ólmozott benzin esetén az ólom adna (régi konstrukciójú ugynevezett puha szelepülékű motoroknál van jelentősége).

 

OPEC

az olajexportáló országok szervezete, angol kifejezés (Organisation of the Petroleum Exporting Countries) röviditése. 1960-ban Bagdadban alakult meg, székhelye Bécsben van. Tagjai: Algéria, Egyesült Arab Emirátusok, Gabon, Indonézia, Irak, Irán, Katar, Kuvait, Líbia, Nigéria, Szaud-Arábia, Venezuela. Deklarált célja, hogy a tagállamokat az áreséstől és az olajból származó jövedelmek csökkenésétől megvédje, és a kölcsönös érdekek alapján közös olajpolitikát alakítson ki. Ennek az árkartellnek meghatározó szerepe van a világpiacon, noha olyan jelentős termelők mint pl. az USA, Oroszország, Anglia, Mexiko, Norvégia nem tagja. Jelentőségét az adja, hogy a tagországok olajpiaci részesedése 50% körüli, és az ismert olajkészletek mintegy 70%-a az ő területükön van.

 

Pakura

a kőolaj atmoszférikus desztillációja során nyert maradék. Vákuumdesztillációval kenőolaj párlatokat nyernek belőle.

 

Paraffin

az ásványolajok fő összetevői, kémiai szempontból telített szénhidrogének. Esetükben az jelenti a problémát, hogy a hőmérséklet csökkenése hatására kristályokként kiválnak a termékből, és a vezetékeket eltömik. Ezért más a téli és a nyári gázolaj minőségi előírása.

 

Paraffinmentesítés

egyes olajtermékekben levő magas dermedéspontú szénhidrogének eltávolitására szolgáló eljárás. Célja, hogy az olaj hideg időben is folyékony legyen, és így a kenőanyagoknak a kenési helyre, az üzemanyagoknak az égéstérbe való jutását a kiváló szilárd alkotórészek ne akadályozzák.

 

Párlat

olyan folyadék, amelyet egy forrásban levő folyadékból keletkező gőzök kondenzáltatásával állítanak elő; valamely lepárlás összes terméke, a fenéktermék kivételével. Az olajipari gyakorlatban az atmoszférikus és vákuumlepárlás termékeit nevezik párlatoknak.

 

Petróleum

az ásványolajok atmoszférikus desztillációjával előállitott kb. 180-270oC forrásponthatárú párlat. Régebben kizárólag világitási célokra használták. Napjainkban a petróleum legnagyobb részét sugárhajtású repülőgépek üzemanyagaként használják (JET A1).

 

Petrolkémia

szoros értelemben azon kémiai technológiák összessége, melyek alapanyagát olajtermékek (pl. olefinek gyártása esetén az un. vegyipari benzin vagy gázolaj) képezik. Bővebb értelemben a szerves nehézvegyipart értik alatta (pl. metanolból történő formaldehid-gyártás). Az idegen nyelvekben a "petrol" szórészből hiányzik az "l" betű (Petrochemie, Petrochemistry).

 

Petrolkoksz

az olajipar "maradékainak" termikus feldolgozása során keletkező termék. Pl. nehézolaj kokszolásakor keletkeznek könnyűtermékek, melyeket az üzemanyagok gyártásánál lehet használni, és petrolkoksz, amit az aluminium-gyártásnál vagy ipari kemencében jelent nyersanyagot.

 

Pé-Bé-gáz

háztartási célokra használt propánból és butánokból álló, palackokban, cseppfolyósitva forgalomba hozott gáz. Ma elterjedőben van motorikus felhasználásuk némileg átalakitott Otto motorokban. Ez az üzemanyag az "autógáz".

 

Pirolízis

kőolajtermékek 650oC-nál magasabb hőmérsékleten töténő hőbontása.

 

Ppm

kis koncentrációk jellemzésére használt mérőszám, milliomod részt jelöl (part pro million = ppm). A jobb érthetőség okán nézzük a benzinekben néhány ppm koncent4rációban meglevő kén példáját. Egy tiszta anyag koncentrációja egymillió ppm, tehát egy "vegytiszta" kénben a kén koncentációja egymillió ppm, mert egymillió molekulából mind az egymillió kén. Ha a benzinben 1 (tömeg)százalék lenne a kén, akkor itt a kén koncentrációja 10.000 ppm, mert egymillió molekulából 10.000 molekula (az összes molekulák 1%-a) a kén. Ma már forgalomban vannak 10 ppm alatti kéntartalmú benzinek, és a közeli jövőben (a katalizátor minél hatékonyabb működtetése miatt) csak ilyenek lesznek forgalomban. Ez azt jelenti, hogy egymillió molekulából csak tíz lehet kén, azaz a klasszikus százalékkal kifejezve, a kén koncentárciója 0.001 (tömeg)% lenne. Ez a nagyon kis szám azonban lényegesen nehezebben érthető, mint az, hogy 10 ppm - ez a gyakorlati szempont indokolja használatát.

 

Reformálás

benzinek oktánszámának javitására használt eljárás. A lejátszódó legfontosabb reakciók: naftének dehidrogéneződése aromásokká; a n-paraffinok izomerizálódása; a ciklopentán származékok izomerizálódása ciklohexán származékokká; a paraffinok átalakulása nafténekké; paraffinok hidrokrakkolódása; aromás származékok dezalkileződése. Nyersanyagként általában lepárlási (straight run) benzint használnak. A keletkező, magas oktánszámú termék neve reformátum vagy reformált benzin.

 

Reid gőznyomás

speciális készülékben, 38oC-on, meghatározott folyadék-gőztérfogat mellett mért nyomás. Alacsony forráspontú kőolajtermékek - elsősorban benzinek - párolgási tulajdonságaira, felhasználás során a gőzdugó képződési hajlamára, valamint szállítás és tárolás esetén a legkönnyebben elpárolgó részek mennyiségére ad felvilágositást.

 

Repülőbenzin

a robbanómotoros (nem a sugárhajtóműves !) légijárművek üzemanyaga. Jellemzője a magas (100 feletti) oktánszám, melyet magas oktánszámú keverőkomponensek felhasználásával érnek el. Mivel ólomadalékot tartalmaz, közúti járművekben nem használható.

 

SAE viszkozitás szerinti osztályozási rendszer

a belsőégésű motorokat különböző évszakokban és változó éghajlati viszonyok között alkalmazzák, ebből következően a motorok kenése eltérő viszkozitású olajokkal oldható meg. A célnak megfelelő viszkozitású olajok kiválasztásához a közlekedési kenőolajok viszkozitásszint szerinti osztályozása ad segítséget. A nemzetközi gyakorlatban az SAE osztályozási rendszer terjedt el, amely az olajokat télen-nyáron használható, ezen belül több rögzített határokkal rendelkező viszkozitásosztályba sorolja. A motorolajok osztályozásában a nyári olajok besorolásának alapját a 100oC-on mért kinematikai viszkozitás képezi. A W jelü téli olajok előírásai a motorolajok alacsony hőmérsékletű folyási tulajdonságait - hidegindításra jellemző látszólagos viszkozitást, szivattyúzhatósági hőmérséklet - rögziti. Az egyetlen SAE-osztály előírásainak megfelelő motorolajokat nevezik egyfokozatú motorolajoknak és viszonylag korlátozott hőmérséklet-viszonyok között használhatók.

 

A korszerű motorolajoktól megkívánják, hogy ugyanazon olaj évszaktól függetlenül felhasználható legyen, azaz egy nyári és egy téli osztály előírásait is kielégitse. Ezeket az olajokat nevezik többfokozatú motorolajoknak; viszkozitásuk csak kis mértékben változhat a hőmérséklet függvényében. Ilyen kedvező tulajdonságú olajok finomítással nem állithatók elő, gyártásukhoz a jó minőségű finomítvány (alapolaj) mellett viszkozitásindex növelő adalék használata is szükséges. A motorolajok

viszkozitás szerinti SAE osztályozási rendszerét az alábbi táblázat mutatja

 

 

Viszkozitás

 

SAE Viszkozitás osztály

alacsony hőmérsékleten

mm2.s-1(100oC-on)

Szivattyúz-hatósági hőmérséklet

 

mPa.s max

OC

min.

max.

oC

0W

3250

-30

3.8

-

-35

5W

3500

-25

3.8

-

-30

10W

3500

-20

4.1

-

-25

15W

3500

-15

5.6

-

-20

20W

4500

-10

5.6

-

-15

25W

6000

-5

9.3

-

-10

20

-

-

5.6

9.3

-

30

-

-

9.3

12.5

-

40

-

-

12.5

16.3

-

50

-

-

16.3

21.9

-

60

-

-21.9

26.1

3.7

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Straight-run anyagok

 

lásd lepárlási termékek

 

Sugárhajtású gépek üzemanyaga

lásd JET A1

 

Szabvány

elismert szervezet (a Magyar Szabványügyi Testület) által alkotott, vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és általános, ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve ha műszaki tartalmú jogszabály egy nemzeti szabvány alkalmazását kötelezővé teszi. Így például a Magyarországon forgalmazott benzinnek és gázolajnak mindenben meg kell felelnie az MSz-EN228 illetve az MSz-EN590 szabványokban foglaltaknak.

 

Szlop (slope)

a kőolajfeldolgozás különböző hulladék termékeinek gyűjtő elnevezése. A szlopot rendszerint desztillálás vagy egyéb művelet elvégzése után lehet újra felhasználni.

 

Szurok

szenek feldolgozásával kapcsolatos, nem olajipari fogalom.

 

Tartálylégzés

ha egy illékony terméket tároló tartályt a napsugárzás felmelegíti, a tartályban levő folyadék egy része elpárolog. Az így keletkező többlet gőzök kifúvatódnak a légkörbe. Lehüléskor a gőzök kevésbé illékony komponensei kondenzálódnak, enyhe vákuum keletkezik, és így levegő szivódik be a tartályba. Ezt a kettős jelenséget hívják tartálylégzésnek.

 

Termikus krakkolás

a szénhidrogének nagy hőmérsékleten bekövetkező bomlása, krakkolása. Az első eljárás volt a nehéz kőolajfrakcióból értékesebb könnyebb frakciók előállítására. Ezt követően a hatékonyabb katalítikus krakkolás kiszorította a termikus krakkolást a motorbenzingyártásból. Ma leginkább olefinek előállítására illetőleg maradékok feldolgozására alkalmazzák a termikus krakkolást (viszkozitástörés, kokszolás).

 

Titusville

kisváros Pennsylvaniában (USA). 1859. augusztus 27-én itt találtak olajat.Szokták úgy emlegetni mint az első sikeres fúrást. Bár ez nem igaz (az első sikeres fúrást két évvel korábban az elszászi Merkwiller Pechelbronnban végezték), mégis ez a fúrás jelentette a modern olajipar kezdetét. Ehhez az kellett, hogy ebben az időben nagy gazdasági fellendülés legyen, más szavakkal kellettek azok a feltételek, amelyek mellett kitörhetett az "olajláz" (a növekvő számú fúrásokból előtörő olaj mennyisége akkora lett, hogy "ipari" méretekben megindulhatott a feldolgozása - abban az időben főleg lámpaolajjá és kenőolajjá).

 

Töltőállomás

olyan telepített létesítmény, amely a gépjárműveket folyékony üzemanyaggal, illetve a fogyasztókat háztartási tüzelőolajjal látja el. A töltőállomáson hordozható edények (kanna, hordó, stb.) is tölthetők.A töltőállomás magába foglalja:

-         a feltöltésre érkezett gépjárművek fel- és elvonulására való közlekedési utakat, beleértve a felálló és parkolóhelyeket is;

-         a töltőállomás ellátására használatos közúti tartálykocsik közlekedési útjait és lefejtőhelyeit;

-         a kezelőépületet, előtetőket;

-         a föld alatti és a föld feletti tartályokat;

-         a töltőállomásokat a kútoszlopokkal és csővezetékeikkel, és

-         az egyéb szolgáltatások (üzlet, gépjárműmosó, kültéri szerviz-berendezések, pébégáz-cseretelep stb.) valamint közműkapcsolódások területét. (a 2/2002. BM rendelet szerint).

Az olajipari gyakorlatban nem tekintik töltőállomásnak az un. "üzemi kutakat", ahol a gépjárműveket és munkagépeket üzemben tartó, saját gépeinek ellátására létrehozott töltőállomás, amely kizárólag ezek üzem- és kenőanyag ellátására használatos, és amelyet közútu forgalomtól hozzá nem férhető helyen (pl. üzem vagy építkezés zárt területén) telepítettek.

 

Töréspont

az a hőmérséklet, amelynél a szabványos méretű acéllemezre olvasztott bitumen réteg megszabott körülmények között végzett meghajlitásakor megreped vagy törik.

 

Tőzsdei ár

tőzsdei kereskedelmi termékek, (pl. ásványolaj, üzemanyagok) adásvételi ára amerikai dollárban, melyet a kereslet-kínálat alakít ki. A tőzsdei kereskedés nem feltétlen jelent fizikailag megvalósuló üzletet, sőt azon tőzsdei ügyletek aránya, amelyet fizikai tranzakció követ, nem éri el az összes tőzsdei forgalom 1%-át. Egy eladó vevőjével megegyezhet abban februárban, hogy mondjuk egy irányvonatnyi (nagyjából 1.000 tonna) benzint áprilisi szállításra milyen áron ad el. (Kicsit pontosabban: a tőzsdei kereskedelem lényege az, hogy minden eladó vevője, és minden vevő eladója maga a tőzsde, beékelődik a két érintett közé, és súlyánál fogva - ha kell - kitudja kényszeríteni az ügylet megvalósulását.) Az új tulajdonos azonban nem biztos, hogy el akarja vinni az árut, mert "arra játszik", hogy időközben felmegy a benzin ára, és haszonnal túladhat rajta. Az 1.000 tonna benzin végül leszállításra kerül áprilisban, de (papiron) addig akárhányszor gazdát cserélhetett. A tőzsdei kereskedelemhez nélkülözhetetlen az adóraktár léte (egész pontosan olyan tőzsdéknél nélkülözhetetlen, ahol a pénzbeli teljesítés - az un. cash settlement - nem lehetséges) és minthogy ezt az intézményt a magyar jog ismeri, kialakulhat nálunk is egy olyan tőzsde, ahol üzemanyagokkal kereskednek.

 

Turbinaolaj

nagyteljesítményű hőerőgépek cirkulációs kenőanyaga. Olyan adalékokat tartalmaz, melyek következtében kiváló oxidációs stabilitással, jó rozsdagátló és fémpassziváló tulajdonságokkal, valamint jó levegő- és vízelválasztó képességgel rendelkezik. (Egy koktélnak is ez a neve. Összetétele: 2 rész Vilmoskörte, 1 rész Martini bianco).

 

Tüzelőolaj

főleg háztartási fűtési célokra szolgáló ásványolajpárlat. Elpárologtató vagy nyomásporlasztásos égőkben is elégethető termék.

 

Úszótető

egy speciális tartálytető, amely úszik az olajon. Kiküszöböli a gőzteret a tároló tatályokban, és csökkenti a tartálylégzésből eredő veszteségeket és robbanási veszélyeket.

 

Üvegház-gázok

azokat a gázokat hívják gyűjtőnéven így (pontosabban üvegházi hatást kiváltó gázoknak), melyek feldúsulása a Föld légkörében, az ultraibolya sugárzás visszasugárzódásának meggátlása folytán, az általános felémelegedésért gyaníthatóan felelősek. Legjellegzetesebb képviselőjük a szén-dioxid, ezért ennek légkörbejutását - többek között - a közlekedésben teendő intézkedésekkel igyekeznek korlátozni. Ugyanakkor, a Föld légkörébe évente kerülő mintegy 800 milliárd tonna szén-dioxidból 28 milliárd kapcsolódik emberi tevékenységhez, a többi a természetből származik (pl. vulkánkitörések). Az antropogén szén-dioxid kibocsátás 18%-a kapcsolódik a (légi, közúti és vízi) közlekedéshez. Ez azt jelenti, hogy ha leállna a közlekedés, a teljes probléma 0.7%-a oldódna meg.

 

Üzemanyag

a motorok hajtására és kenésére használt anyagok (benzin, JET A1, gázolaj, motorolajok.) összefoglaló neve. Korlátozó értelemben csak a hajtóanyagokat értik ide - vagyis a motorolajokat nem.

 

Üzemanyag-árszerkezet

a benzin és a gázolaj ára a jegyzésen (nem a tényleges finomítói költségeken !) alapul. Egy olajcég annyiért tudja legfeljebb eladni az üzemanyagot, amennyibe ezt a legközelebbi kereskedelmi központból, a fuvarköltséget is figyelembe véve a vevő be tudná hozni. Ehhez hozzáadódik a kereskedő árrése és a fentieknél sokkal nagyobb jövedéki adó, majd mindezekre a 25%-os ÁFA. Így alakul ki a kútár. Egy konkrét 1998-as példán bemutatva: egy liter benzin legyen 42 forintért (nagykereskedelemben) megvásárolható, ehhez jön 6 forint árrés, és 77 forint jövedéki adó. Ez 125 forint, de még rájön 25% ÁFA, így lesz a termék literje a kútnál 156 forint - amiből 108 forint adó. (Az adatok szándékosan régiek, de elvében ma is így történik az árképzés.)

 

Üzemanyag-kártya

a bankkártyához hasonló, készpénzkímélő fizetési eszköz. Általában nagy autóparkkal rendelkező cégeknél alkalmazzák. Ez a cég vagy közvetlenül egyezik meg egy olajcéggel vagy (főleg külföldi felhasználás esetén) egy nemzetközi közvetítő cégen keresztül. Ilyen esetben a teherautó vezetője nem készpénzzel fizet a kútnál, hanem a kártyájára terheli rá az olajcég az üzemanyagot, amit a vevő cégének időszakonként kiszámláznak. A megrendelő igényétől függően az olajcég ad olyan kártyát, ami csak üzemanyag vásárlására jó, vagy olyat, ami üzemanyagra és az autó üzemeltetésével kapcsolatos anyagok (pl. ablakmosó folyadék) vételére jogosít, de van olyan kártya is, amellyel a töltőállomáson rendelkezésre álló minden áru és szolgáltatás megvehető. Vannak olyan kártyák is, amelyek túlmutatva a benzinkúton egyéb szolgáltatások igénybevételére is alkalmasak (pl. autópálya-díj, komp, alagút fizetése). Olajvállalatok megállapodhatnak abban, hogy egymás üzemanyagkártyáját elfogadják, (amiről természetesen a kártya tulajdonosát tájékoztatják).

 

Vákuumdesztilláció

csökkentett nyomáson végrehajtott lepárlás. Ily módon különböző szűkebb forráspont-határok között forró párlatok állithatók elő úgy, hogy a párlatokba kerülő vegyületek molekulanagyság és szerkezet szempontjából a desztillálásra kerülő nyersanyagokhoz képest változást (pl. krakkolódás) nem szenvednek. Így állítják elő az atmoszférikus desztilláció maradékából, a pakurából a vákkum gázolajat és a kenőolaj-párlatokat (orsó-, gép-, motor-, és hengerolaj).A lepárlás maradékaként bitument nyernek.

 

Viszkozitás

arányossági tényező, amely a belső folyadékrétegek egymáshoz viszonyitott elcsúszása során fellépő súrlódást jellemzi. Megkülönböztetünk dinamikai és kinematikai viszkozitást. A dinamikai viszkozitás a folyadék áramlási ellenállásának mértéke, mértékegysége a Pa.s (Pascal-szekundum). Mivel ez az érték túl nagy, a gyakorlatban legtöbbször az ezredrészét, a mPa.s-t használják. A desztillált víz dinamikai viszkozitása 20,2oC-on 1 mPa.s. A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitásnak és az ugyanazon a hőmérsékleten mért folyadéksűrűségnek a hányadosa. Mértékegysége a m2.s-1, a kőolajtermékek viszkozitását általában mm2.s-1-ben adják meg. Kapilláris viszkoziméterekkel egyszerűen meghatározható, ezért általában a kinematikai viszkozitással jellemzik a kőolajtermékeket. A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelésével csökken, a nyomás növelésével viszont nő.

 

Viszkozitás index

olyan tapasztalati szám, amely az olaj viszkozításának a hőmérséklet változása következtében beálló változására jellemző. Nagy viszkozitási index jellemzi azokat az olajokat, amelyek viszkozitása viszonylag kis, és kis viszkozitási index azokat, amelyek viszkozitása nagymértékben változik a hőmérséklettel.

 

WPC

a Kőolaj Világkongresszust (World Petroleum Congress) 1933-ban alapították azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson az olajiparral kapcsolatos tudományos, technológiai, gazdasági és szervezési kérdéseknek. Három évente rendez igen szinvonalas nemzetközi összejöveteleket. Tagjai nem cégek, hanem országok, melyeket a nemzeti bizottságok képviselnek. Magyarország tagja a WPC-nek.

 

WTI

(West Texas Intermediate): az "amerikai Brent". Az USA déli részén kitermelt könnyű, kiskéntartalmú olaj. Az amerikai olajkereskedelemben ezen minőség tőzsdei ára az irányadó más olajok adásvétele esetén.

 

Zavarosodási pont

az a hőmérséklet, amelyre a mintát a vizsgálati eljárás körülményei között lehűtve, paraffin vagy más szilárd anyag kiválása következtében az olajtermék zavarossá válik.

 

Felhasznált irodalom:

 

1.         dr.Deák Gyula – dr.Péchy László: Kőolajtechnológia, Egyetemi jegyzet VVE, 1985.

2.         Mineralölwirtschaftverband: Aus der Sprache des Öls. Hamburg, 1992.

3.         G.D.Hobson: Modern Petroleum Technology. John Willey & Sons 1992

4.         Karlheinz Kramer: Erdöl-lexikon. Heidelberg 1972

5.         Szurovy Géza: A kőolaj regénye. Hírlapkiadó, 1993.

6.         MOL Termékkatalógus, 1994.

 

 

Összeállította: dr. Wilde György

Lektorálta: dr. Deák Gyula

forrás: http://www.petroleum.hu/