OLAJIPARI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR
Adalékok:
Olyan
szintetikus vagy természetes eredetü anyagok, amelyek a
kőolajtermékekben kis mennyiségben feloldva vagy diszpergálva a
készterméknek a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságiat
kedvezőbbé változtatják, illetve új tulajdonságok kialakulását teszik
lehetővé.
A
közlekedés, a gépipar és az anyagmegmunkálási technológiák gyors
fejlődése egyre szélsőségesebb követelményeket is kielégitő kenőanyagok
illetve munkafolyadékok használatát igénylik. Ilyen termékeket csak
adalékok alkalmazásával lehet előállítani. A kenőolaj adalékok mellett
egyre nagyobb szerephez jutnak tehát azok az adalékok, melyek az ipari
olajok, hőközlő és hűtőgépolajok,
turbinaolajok,
átmeneti korrózióvédő bevonatok,
fémmegmunkálásnál használt
segédanyagok,
kenőzsírok,
motorhajtóanyagok,
fütő- és tüzelőolajok
valamint egyéb munkafolyadékok igényesebb és gazdaságosabb
felhasználását teszik lehetővé. Az egyfunkciós adalékok az adalékolt
terméknek csak egy, míg a töbfunkciós adalékok a készterméknek legalább
két lényeges tulajdonságát javitják. Az alkalmazott adalékok hatásuk
szerint a következő főbb csoportokba sorolhatók:
-
viszkozitás- és viszkozitásindex növelők,
-
detergens-diszpergensek (lerakódások ellen),
-
dermedéspont csökkentők és folyékonyság növelők,
-
súrlódás-, kopás- és berágódás csökkentők,
-
oxidáció- és korróziógátlók,
-
füstcsökkentők és égésjavitók,
-
oktánszám növelők,
-
jégkiválást gátlók,
-
biocidok (mikroorganizmusok ellen),
-
emulgeátorok és demulgeátorok (emulziók létrehozására
vagy bontására),
-
habzásgátlók,
-
szinezékek,
-
antisztatizáló szerek (sztatikus feltöltődést gátlók)
-
"ólompótlók" (lásd külön).
Egy-egy
késztermék előállitásakor a fenti adalékoknak rendszerint többféle
változatát egyidejüen ún. adalékkompoziciókban (package) alkalmazzák.
Adótartalom:
a
benzin és gázolaj kútárában levő ÁFA és jövedéki adó összege a kútárhoz
viszonyítva (jellemzően 60-70 %). Az állami költségvetés bevételeiben
lényeges szerepet játszik (minden ötödik forint állami bevétel az
olajiparral kapcsolatos.
Adóraktár:
az
a fizikailag elkülönített üzem vagy raktár, ahol engedély alapján
jövedéki termék (pl. üzemanyag) gyártása folyik, vagy ahol olyan
jövedéki termék tárolását végzik, amely után az adót még nem fizették
meg. Minthogy az áru itt az adó megfizetése nélkül cserélhet gazdát,
illetve kerülhet át másik adóraktárba, ez a jogintézmény teszi lehetővé
az üzemanyagok nagykereskedelmét, és távlatilag a tőzsde kialakulását.
Az adó befizetése akkor válik esedékessé, ha a termék az adóraktárat
elhagyva a kiskereskedelembe (esetünkben a benzinkútra) vagy közvetlenül
a végfelhasználókhoz (pl. Volánok, MÁV) kerül.
ÁFA
(általános
forgalmi adó): a belföldön előállított vagy importált termék forgalmi
értékére (termelési költségek + árrések) kivetett, százalékosan
megállapított adó. Ahol Európában "többkulcsos" ÁFA-rendszert
alkalmaznak, ott a legmagasabbat vetik ki az üzemanyagokra. Az
üzemanyagok, és általában az un. jövedéki termékek, specialitása az,
hogy a forgalmi értéket tovább növeli a
jövedéki adó.
Így fordulhat benzin és gázolaj esetében elő az a furcsa, de Európában
mindenütt létező, helyzet, hogy az adót is adóztatják. (A mai 25%-os ÁFA
példáján, ha A forint egy liter üzemanyag termelési költsége, az árrések
összege B, a
jövedéki adó
pedig C, logikus lenne, ha a kútár (A+B)x1,25+C lenne, azonban az
árképlet (A+B+C)x1,25 - ahol az 1,25xC jelenti az adó megadóztatását.)
Alapolaj vagy
bázisolaj:
a
kenőanyagok (kenőolajok,
kenőzsírok)
fő alkotó komponense. Legtöbbször kőolaj eredetüek, ritkábban
szintetikus olajok. A kőolaj eredetü alapolajokat a
vákuumdesztilláció
párlataiból állítják elő az igényeknek megfelelő finomitási
technológiákkal. Az alapolajból
adalékok
és egyéb segédanyagok hozzáadásával készítik a kereskedelmi termékeket.
Alkilát:
krakkgázok
C3-4 frakciójából és izobutánból
alkilezéssel
előállított, főként izoparaffinokat tartalmazó jó
oktánszámú
(kisérleti oktánszám 90-98), kis szenzibilitású
motorbenzin keverőkomponens.
Anilinpont:
az
a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egyenlő térfogatú anilin és
kőolajtermék egynemü fázist képezve elegyedik. Az anilinpontot oC-okban
adják meg és értékéből a vizsgált kőolajtermék szénhidrogén
csoportösszetételére lehet következtetni. Nagy anilinpont sok
paraffin-szénhidrogén jelenlétére, kis anilinpont pedig sok aromás
szénhidrogén jelenlétére utal.
API
(American
Petroleum Institute): a kőolajiparhoz kapcsolódó tudományok művelésére
létrehozott egyesület. Központja Washingtonban található.
API sűrűség
(APIo):
a kőolajok sűrüségének jellemzésére elterjedten alkalmazott skála, emely
a 15,6 oC-on (60 Fahrenheit fokon) mért relativ sűrüséggel (d)
áll
összefüggésben.
Aromások:
olyan
szénhidrogén vegyületeket neveznek így, melyek egy vagy több
benzolgyűrűt tartalmaznak. Az olajipar szempontjából a
legegyszerűbbeknek, a benzolnak, a toluolnak (metil benzol) és a
xiloloknak (dimetil benzolok) van jelentősége. Jó kompresszió-tűrésük
miatt az aromások a benzinek fontos keverőkomponensei, melyek a magas
oktánszámot biztosítják. Az aromások legnagyobb részét katalitikus
benzin reformáló eljárásokkal előállított aromatizált benzinből nyerik.
A katalitikus benzinreformálás
során normál paraffin- és naftén szénhidrogénekből álló benzinekből
dehidrogénezéssel, ciklizálással, izomerizálással, dehidrocikklizációval
és
krakkolással
aromás szénhidrogénekben gazdag frakciókat állítanak elő. Ezekből az
aromás szénhidrogének kinyerése általában extrakcióval történik. Az
aromások közül a benzol benzinbeli koncentrációját erősen korlátozzák
(1%) karcinogén hatása miatt.
Árszerkezet:
lásd
üzemanyag-árszerkezet
ASTM
(American
Society for Testing and Materials): amerikai egyesület, amely a
szerkezeti anyagok, ipari anyagok tulajdonságaival kapcsolatos
tudományok fejlesztését és a vizsgálati módszerek szabványosítását tűzte
ki célul.
Ásványolaj:
a
természetben előforduló, bányászással felszínre hozott anyag, az
olajipar alapanyaga, mely főleg szénhidrogénekből és szénhidrogének kén,
oxigén, nitrogén tartalmú származékaiból áll. A kőolaj elemi összetétele
a következő határértékekkel jellemezhető:
C 83,9-86,8 tömeg %
H 11,1-14,0 tömeg %
O
0,08-1,82 tömeg %
N 0,02-1,70 tömeg %
S 0,06-8,00 tömeg %
Fémek
0-0,14 tömeg %
Az
ásványolaj színe - összetételétől függően - a világosbarnától a feketéig
terjedhet, illetve konzisztenciájuk - szintén összetételétől függően - a
könnyen folyó folyadéktól ("könnyűolaj") a csaknem szilárd anyagig
("nehézolaj") sokféle lehet. Jellemzésükre az
API-sűrűséget
használják. Szokás megkülönböztetni kis kéntartalmú
("édes") és nagy kéntartalmú ("savanyú") olajokat. Egy másik
megkülönböztetés szerint beszélünk paraffinbázisúakról (ezek
atmoszférikus maradéka sok paraffint és kevés bitument tartalmaz, hívják
őket pennsylvániai típusnak is) és nafténbázisúakról (ezek atmoszférikus
maradékában sok bitumen és kevés paraffin van, hívják őket texasi
típusnak is). Az "ásványolaj" helyett gyakran használják a "kőolaj" vagy
"nyersolaj" kifejezést. Mindhárom kifejezés elfogadott - a jelen
összeállításban azonban (a jobb követhetőség okán) az elsőt használjuk.
Ásványolaj-feldolgozás:
gyűjtő
fogalom. Azon eljárásokat (pl. desztilláció, maradékfeldolgozás) értik
alatta, amelyekkel termékeket állítanak elő az ásványolajból.
Ásványolaj
Szövetség:
lásd
M.Á.Sz.
(Magyar Ásványolaj Szövetség).
Aszfalt:
különböző
szemcseösszetételü ásványi anyaggal kevert
bitumen:
főképpen útburkolatokat készítenek belőle. Helytelenül használják a
bitumen megjelölésére is.
Aszfaltének:
a
kőolajmaradékok azon alkatrészei, amelyek pentánban nem oldódnak, de
szén-diszulfidban oldódnak. Sötétbarna-fekete amorf szilárd anyagok.
3000-10000 közötti molekulatömegű molekuláik 10-20 kondenzált
aromás-gyűrűből és az ahhoz kapcsolódó nafténes és paraffinos anyagokból
állnak.
Atmoszférikus
desztilláció, atmoszférikus lepárlás:
olyan
vegyipari művelet, amelynek segítségével a különböző forráspontú
komponensekből álló elegyeket légköri nyomáson forrpontjuk szerint
egyedi vegyületekre vagy szükebb frakciókra választják szét. Jelentősége
a kőolajiparban a legnagyobb, mivel a kitermelt évi kb. három milliárd
tonna
kőolaj
és a mesterségesen előállított egyéb szénhidrogén elegyek
feldolgozása tulajdonképpen ezzel a művelettel kezdődik. A korszerű
folyamatos berendezésekben a kőolajat a lepárláskor nyert termékek
hőtartalmával előmelegítik, majd csőkemencében olyan hőmérsékletre
hevitik fel (260-300oC), ahol a benne levő szénhidrogének
hőbomlása, krakkolódása még nem kezdődik meg. A desztilláló torony
elgőzölögtető terében a folyékony és gőzhalmazállapotú termékek
szétválnak. A gőzhalmazállapotú termékek a torony frakcionáló részében
felfelé haladnak, és a lefelé folyó reflux hatására a magasabb
forráspontú termékek fokozatosan cseppfolyósodnak, csak a legkisebb
forráspontú komponensek távoznak gőzhalmazállapotban a torony tetején. A
fejtermék a legalacsonyabb forráspontú komponensekből álló
benzin,
az oldal megcsapolásokon pedig egyre növekvő forrásponthatárú
nehézbenzint,
petróleumot
és
gázolajat
nyernek. Ezeket a
párlatokat
a kőolajiparban gyakran gyűjtőnévvel
fehéráruként
emlitik. Az oldalmegcsapolásokon elvett párlatok kezdő forráspontja
mindig kicsi, ezért az oldaltermékek legkönnyebb komponeneseit
kigőzölőoszlopokban (sztripperekben) vizgőz segitségével kidesztillálják
és visszavezetik a desztilláló oszlopba. A kőolajnak az a része, amely
az elgőzölögtető térben folyékony halmazállapotú maradt, a torony
fenékterméke, az atmoszférikus desztilláció maradéka, a
pakura,
amelyet korábban
fütőolajként
eltüzeltek, vagy pedig
vákuumdesztillációval
különböző kenőolajpárlatokat állítottak elő belőle. Ma egyre inkább
maradék feldolgozással pótlólagos fehéráru gyártására használják fel
(krakkolás,
hidrokrakkolás,
kokszolás).
Bázisolaj:
lásd
alapolaj
Barrel:
lásd
hordó
Benzin:
kőolajok
és/vagy mesterséges szénhidrogén elegyek
atmoszférikus lepárlásakor
illetőleg kőolajtermékek hőbontásakor vagy katalitikus átalakitásakor
nyert olyan cseppfolyós termék, amely 210oC-ig forró
szénhidrogénekből áll. A benzin legnagyobb részét Otto-motorok
hajtására, kisebb részét pedig ipari célokra használják fel. A
motorbenzin
50-210oC között átdesztilláló paraffin, naftén és aromás
szénhidrogénekből álló olyan elegy, amelynek nemcsak a kezdő és
végforrponton belüli párlateloszlás (lepárlási görbe), hanem a
szénhidrogén csoportösszetételétűl függő kompressziótűrés (oktánszám) és
egyéb tulajdonságok (kéntartalom, gyantatartalom stb.) szempontjából is
meg kell felelnie a korszerű motorkonstrukciók által támasztott
követelményeknek. Motorok hajtására atmoszférikus lepárlással
közvetlenül előállított benzinek, és más forrásponthatárú
szénhidrogénekből nyert egyéb frakciók elegyeit használják. A
motorbenzinek megfelelő kompressziótűrő tulajdonságainak biztosítására
az alapbenzinhez keverőkomponensként jelentős mennyiségü alkilezéssel
vagy reformálással, esetleg oligomerizációval előállított jó oktánszámú
benzint kevernek. Ma általános az oxigenátok (metil-tercier-butil-éter
(MTBE) motorbenzin keverőkomponensként való alkalmazása is. Korábban a
megfelelő oktánszámot adalékolással biztosították, de környezetvédelmi
okok miatt az oktánszámot jelentősen emelő ólom-metil és etil vegyületek
használatát betiltották. Az ipari célokra használt benzinek főképpen
forrásponthatárok szempontjából különböznek egymástól, így azokat a
lepárlással nyert könnyü vagy nehézbenzinek redesztillációjával állítják
elő. A legkönnyebb speciálbenzinnek a petroléternek a végforrpontja 80oC;
az extraháló benzin 60-95, a foltbenzin 80-110, a lakkbenzin 120-200
vagy 180-220oC között átdesztilláló termék. A gyógybenzin kis
forráspontú párlatokban gazdag 130oC-ig átdesztilláló termék,
amely aromás szénhidrogéneket nem tartalmazhat. A 30-180oC
forrásponthatárú vegyipari benzint gázhalmazállapotú olefinek
előállítására használják fel, a megfelelő olefin kihozatal biztositása
érdekében az aromás- és naftén-szénhidrogén tartalmat korlátozzák.
Benzinkút:
lásd
töltőállomás
Bioüzemanyagok:
motorikus
célra felhasználható, mezőgazdasági eredetű anyagok. Sokkal drágábbak az
ásványolaj alapon előállított üzemanyagoknál. Jellegzetes képviselőjük
gázolaj helyett a repceolaj-metilészter, benzin helyett az etil-alkohol
(nem közismert, hogy az un. Otto motort eredetileg etanolra tervezték).
Bitumen:
szilárd
vagy félig szilárd amorf anyagok, amelyek melegités hatására fokozatosan
lágyulnak meg. Szinük fekete vagy barna. Előfordulnak a természetben is,
de legnagyobb részüket a ásványolaj-feldolgozás során állítják elő. A
bitumen a ásványolajokból előállított pakurák vákuumdesztillációjakor
keletkező maradék, amit pontosabban desztillációs bitumennek nevezek. A
természetben előforduló bitumen rendszerint ásványianyagokkal kevert,
ezért inkább természetes aszfaltnak tekintendő.
Brent:
az
Északi tengerben kitermelt könnyű, kiskéntartalmú olaj melynek sűrűsége:
833 kg/m3 . Ez a minőség az, amelyet a kőolaj kereskedelmében
alapnak tekintenek (más minőségek kereskedelmében az árat erre
vonatkozóan adják meg, és a minőségtől illetve a szállítási
feltételektől függően kedvezményt vagy felárat alkalmaznak.) Amerikában,
a Brent minőséghez hasonlóan, az un.
WTI
minőség az irányadó kereskedelmi szempontból.
Bunker olaj:
tengeri
hajók üzemeltetésére használt minden gázolaj vagy fűtőolaj.
Cetánszám:
a
gázolajok
öngyulladási hajlamának jellemzésére szolgáló szám. Általában
különleges, ilyen célra szerkesztett cetánszám meghatározó motorokban
határozzák meg. A vizsgált gázolaj cetánszáma egyenlő a vizsgálómotorban
vele azonos égési tulajdonságokat mutató normál-cetánból (cetánszáma:
100) és alfa-metil-naftalinból (cetánszáma: 0) készült elegyben levő
cetántartalom térfogatszázalékban kifejezett számértékével.
CIF
(Cost,
Insurance, Freight): ásványolaj vagy olajtermék tengeri
szállításával kapcsolatos kereskedelmi kifejezés, amely az ár
meghatározó része. Némi egyszerüsítéssel, "kirakási kikötő"-nek lehetne
nevezni. Azt a földrajzi pontot (kikötőt) jelöli, ameddig a költség és a
biztosítás az eladót, minden egyéb kockázat a vevőt terheli.
CFPP:
(Could
Filter Plugging Point) a hidegszűrhetőségi
határhőmérséklet általánosan használt angol neve, gázolajok jellemzésére
használják. Fokozatosan hűtött mintát egy meghatározott szűrőn
szivattyúznak át. A gázolajból kiváló paraffinok a szűrőt fokozatosan
eltömik. Azt a hőfokot nevezik határhőmérsékletnek (CFPP), amikor egy
megadott értéknél kevesebb gázolaj áramlik csak át a szűrőn. Minél
alacsonyabb egy gázolaj CFPP-je, annál hidegebb körülmények közötti
üzemelést tesz lehetővé Diesel-motoros autókban.
Conradson szám:
a
kőolajtermékek meghatározott feltételek mellett végrehajtott termikus
bontása után visszamaradó szénszerű termék (koksz) %-os mennyisége.
Főképpen a különböző motorolajok felhasználás közbeni viselkedésére
következtetnek a Conradson-szám értékéből.
Cseppenéspont:
a
szilárd és félig szilárd (kenőcsszerű) kőolajtermékeknek az a
hőmérséklete, amelyen a termékkel töltött szabványos edényke alsó
kifolyó nyilásánál az olvadó termékből az első csepp lecseppen.
Cseppfolyósított
földgáz
(LNG):
mínusz 160oC-ra hűtve a földgáz atmoszférikus nyomáson (nagy
nyomáson lényegesen magasabb hőmérsékleten) cseppfolyósítható, és így
könnyebben szállítható. A gyakorlatban nagyobb nyomást alkalmazva mínusz
50oC körüli hőmérsékleten tartják folyadék fázisban a
földgázt.
Dermedéspont
az a
hőmérséklet, amelyen a vizsgált termék megszabott körülmények között a
nehézségi erő hatása alatt már nem folyik.
Diesel olaj
lásd
gázolaj
Etil-fluid
ólom-tetra-etilből (illetve egyéb ólom-metil és etil vegyületekből),
dibróm-etánból és diklór-etánból és kevés szinezékből illetve
oldószerből álló folyadék, amelyet a motorbenzinek
oktánszámának
növelésére használnak. A motorban a benzin elégetésekor ólom haloidok
keletkeznek, melyek elég illékonyak ahhoz, hogy ne képződjenek a
motorban kellemetlen ólomtartalmú lerakódások.
Europia
(European
Petroleum Industry Association): az európai
olajcégek brüsszeli központú lobbiszervezete. Minden jelentős
olajtársaság tagja.
Égésmeleg
(vagy
égéshő) és fűtőérték: két gyakran kevert fogalom. Az égésmeleg
az a hőmennyiség, amely az anyag egységnyi tömegének tökéletes
elégésekor felszabadul, ha az anyag hőmérséklete az elégetés előtt és a
keletkezett égéstermékek hőmérséklete az elégetés után egyaránt: 20oC
(az anyag nedvességtartalma és az elégetés során belőle keletkező víz az
elégetés után cseppfolyós állapotban van jelen.) A fűtőérték az a
hőmennyiség, amely az anyag egységnyi tömegének tökéletes elégetésekor
felszabadul, ha az anyag hőmérséklete az elégetés előtt és a keletkezett
égéstermékek hőmérséklete az elégetés után egyaránt 20oC, (az
anyag nedvességtartalma és az elégetés során keletkezett víz elégetés
után gőzhalmazállapotban van jelen.) Minthogy ez a kondenzáció hőjét nem
tartalmazza, az égésmeleg nagyobb szám mint a fűtőérték.
Emisszió
általában
károsanyag kibocsátást értenek alatta. Az olajipar szempontjából azokról
a káros hatású vegyületekről szoktak beszélni emisszióként, amelyek a
motorokban a tökéletlen égés kapcsán keletkeznek. Ezek közül
legfontosabbak az el nem égett szénhidrogének, a szén-monoxid, a
nitrogén-oxidok, és (főleg Diesel motorok esetén) a korom. A
kipufogógázt tisztító
katalizátor
feladata az, hogy ezek koncentrációját minél alacsonyabb szinten tartsa.
Fáradtolajok
olyan
kenőolajok,
amelyek felhasználásuk során úgy megváltoztak, hogy a velük szemben
eredetileg támasztott kenési és egyéb követelményeket - az üzembiztonság
veszélyeztetése nélkül - a továbbiakban kielégíteni nem tudják. A
kenőolajok előállításához szükséges adalékok miatt a fáradt olajok un.
veszélyes hulladéknak minősülnek. Összegyüjtésüket és
újrahasznosításukat minden fejlett országban támogatják, de - éppen
veszélyes voltuk miatt - ezt a tevékenységet engedélyhez kötik.
Fehérárú
az
ásványolajok
atmoszférikus desztillációjával
nyert
benzin,
petróleum,
gázolaj
gyűjtőneve.
Fémmegmunkálási
segédanyag
a
forgácsoló és forgácsmentes (képlékeny átalakítási) fémmegmunkálási
műveletek segédanyagai. Feladatuk, hogy a megmunkálás során a munkadarab
és a szerszám közöt keletkező nagyon nagy fajlagos nyomások mellett a
kenő, öblítő illetve hűtő feladatokat ellássák.
Fekete termékek
a
fűtőolajok
és
bunkerolajok
gyűjtőneve (a név a sötét szinre utal.)
Finomítás
elnevezéssel azoknak az eljárásoknak az összességét jelölik meg, amelyek
segítségével a
ásványolajokból
előállított termékekből (fehérárukból
és
kenőolajpárlatokból)
eltávolítják mindazokat a káros alkotórészeket, amelyek akár az illető
termék raktározása, akár a felhasználása szempontjából kedvezőtlen
tulajdonságokkal rendelkeznek.
FOB
(Free
on Board): ásványolaj vagy olajtermék tengeri
szállításával kapcsolatos kereskedelmi kifejezés, amely az ár
meghatározó része. Némi egyszerüsítéssel "berakási kikötő"-nek lehetne
nevezni. Azt a földrajzi pontot (kikötőt) jelöli, ahonnan a költség és a
kockázat a vevőt terheli.
Forráspont
tartomány
az
olajtermékek igen sok komponensből állnak, és minden komponensnek megvan
a maga forráspontja, ezért termékeknek nincs egyetlen forráspontjuk,
hanem egy forráspont-tartománnyal rendelkeznek, melynek kezdő- és
végforráspontja van.
Földgáz
a
földkéreg porózus rétegeiben (ásványolajjal együtt vagy anélkül)
található, főleg metánból álló gáz. Metánon kívül a paraffin sor kisebb
molekulatömegű tagjait valamint szén-dioxidot, nitrogént és
kén-hidrogént tartalmazhat.
Fűtőérték
lásd
égésmelegnél (nem azonosak!)
Fűtőolajok
az
ásványolajok
atmoszférikus desztillációjának
maradékai. Nevüket onnan kapták, hogy régebben főleg energetikai célra
használták őket. Magas
dermedéspontjuk
és nagy
viszkozitásuk
miatt szivattyúzhatóságuk és porlaszthatóságuk érdekében elő kell
melegíteni őket, ezért csak ipari berendezésekben használhatók fel.
Részben környezetvédelmi okokból (magas kéntartalmúak), részben a
földgáz okozta verseny miatt kiszorulóban vannak az erőművekből.
Úgynevezett maradékfeldolgozó eljárásokkal (hidrokrakkolás,
kokszolás) részben motorhajtó anyagokká, részben más termékekké (pl.
petróleumkoksz) alakíthatók.
Gazolin
a
kitermelt földgázból kinyerhető cseppfolyós szénhidrogének (jellemzően
bután, pentán, hexán) elegye. A motorbenzinek egyik keverőkomponense.
Gázolaj
a
különböző
ásványolajok
atmoszférikus desztillációjakor
keletkező nehezebb
párlat,
a Diesel-motorok hajtóanyaga. Olyan szénhidrogének elegye, amelyekből 95
tf% átdesztillál 360oC-ig. A Diesel-motorok üzeménél a
hengerbe komprimált nagy hőmérsékletü levegőbe porlasztják be a
gázolajat, amelynek a beporlasztás kezdetekor önmagától kell
meggyulladnia és a porlasztás ideje alatt folyamatosan égnie. Ezért a jó
minőségű gázolajat - a benzinekkel ellentétben - kevés aromás és sok
paraffin szénhidrogén alkotja. A gázolajok égési tulajdonságát a
cetánszámmal
jellemzik, a nálunk használt gázolajok cetánszáma legalább 51.
Gépolajok
olyan
olajfinomitványok, amelyeknek 50oC-on mért
viszkozitása
20-50 mm2.s-1 (2,5-7oE) határok közé
esik. A kisebb viszkozitású termékeket kis terhelésü és nagy
fordulatszámú, a nagyobb viszkozitású termékeket a nagy terhelésű és
lassúbb járatú géprészek kenésére használják, általában 100oC
alatti hőmérsékleten. Felhasználják továbbá általános csapágykenési
célokra, elektromotorok, dinamók és különböző munkagépek csapágyainak a
kenésére.
Gudron
olyan
lepárlási maradék,
amelyet úgy állítanak elő, hogy az
ásványolajból
nemcsak a
fehérárukat,
hanem a könnyebb olajpárlatokat
is ledesztillálják.
Hajtómű olajok
különböző
fogaskerék hajtóművek kenésére szolgálnak. Az olajok minőségét a
hajtóműveknél fellépő rendkivül nagy nyomások szabják meg. Ilyen helyek
en
nemcsak nagy
viszkozitású,
hanem igen jó tapadóképességű, nagy nyomások hatását ellensulyozó
adalékokat
tartalmazó olajokat kell felhasználni. Az olajok tulajdonságait a
hajtómű kialakitása határozza meg.
Halasztott
vámfizetés
fizetési
kedvezmény az illetékes hatóság által megbízhatónak ítélt és fizetési
garanciát vállaló importőr részére. Az elvámoláskor nem kell megfizetni
azonnal a vámot és egyéb terheket (jövedéki
adó
vagy
ÁFA),
hanem csak egy idő letelte után, amikorra már az árut eladták. Így az
importálónak kevesebb pénzét kötik le.
Harmatpont
az a
hőmérséklet, amelyen egy zárt edényben levő gőzből a hőmérséklet
csökkentése során az első csepp folyadék kiválik.
Háromutas
katalizátor
lásd
katalizátor
Hidegszűrési
határhőmérséklet
lásd
CFPP
Hidraulikaolajok
a
járművek, ipari berendezések hidraulikus rendszereiben alkalmazott
erőátviteli folyadékok. Hatékonyan kell erőt és nyomást átadniuk,
viszonylag összenyomhatatlannak kell lenniük. Szabadon kell folyniuk,
kielégitően kell kenniük a szivattyút, de nem szabad könnyen kijutniuk a
rendszerből. Lehetőleg ne legyenek éghetőek. Legelterjedtebben kis
viszkozitású kőolajtermékeket használnak de növekvő áruk miatt, egyre
inkább kiszoritják őket a víz bázisú termékek.
Hidrokrakkolás
katalizátoron, nagy nyomású hidrogén atmoszférában végzett krakkolás.
Főleg alacsony
forrásponthatárú
termékek előállítására szolgál nehéz
gázolajból,
paraffinos kenőolajpárlatból és egyre inkább lepárlási maradékokból
kiindulva. A használt katalizátorok jellegét szilicium-aluminium-oxid
vagy zeolit hordozó biztosítja. Az előbbit használják, ha
petróleum
és gázolaj az előállítandó főtermék, az utóbbi
benzin
előállítása esetén előnyösebb.
Hordó
a kőolaj
mennyiségének mérésére általánosan használt űrmérték (barrel).
1 barrel
= 0,158987 m3
1 barrel
= 158,987146 liter
1 barrel
= 34,99089 Imperial gallon
1 barrel
= 42 US Gallon
(Ez a
furcsa mértékegység onnan ered, hogy a
Titusville
melletti fúrásoknál nem tudták hova tenni a felszínre kerülő olajat,
ezért az ott használt 42 gallonos whiskeys hordókban tárolták, és
szállították .)
IEA
a párizsi
központú Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy
Agency), melyet az 1973-as olajválság után néhány olajfelhasználó
ország hozott létre (1994. óta Magyarország is tagja), az OPEC
ellenpólusának is tekinthető. Alapvető feladata, hogy olaj ellátási
válságok esetére megoldást biztosítson.
Inhibitor
olyan
anyag, amelynek a kis mennyiségü jelenléte valamely termékben
megakadályozza vagy késlelteti a termék minőségében bekövetkező
nemkivánatos változásokat vagy annak a készüléknek a károsodását,
amelyben a terméket használják. Általában az inhibitorok fontos
funkciója az oxidáció késleltetése vagy megakadályozása.
IP
A londoni
The Institue of Petroleum általánosan használt rövidítése. Az amerikai
API
angol megfelelőjének tekinthető.
ISO
az
International Standardization Organization rövidítése (bár a hivatalos
név International Organization for Standardization). A genfi központú
szervezet nemzetközi szabványok kidolgozásával feglalkozik.
ISO minősítések
a
minsőségbiztosítással vagy a környezettel kapcsolatos fogalmak. Az ISO
9000 szabvány a minőségbiztosítás központú irányítási rendszerre
vonatkozik, ezen belül az ISO 9001 a teljes tevékenységre, az ISO 9002 a
fő tevékenységre vonatkozik (nem foglalkozik például a
kutatás/fejlesztés kérdéseivel, ezért ott alkalmazzák, ahol ennek kicsi
a jelentősége; pl. kereskedelem). Az ISO 14000 jelű szabványok a
környezeti központú irányítási rendszerekre vonatkoznak. A fenti ISO
szabványoknak való megfelelőséget nemzetközi minsősítő cégek igazolják.
Meglétük nem kötelező, de ajánlott.
Izo-oktán
szintelen
folyadék, a n-heptánnal együtt az
oktánszám
meghatározására használt elegyek egyik komponense. (Egész pontosan itt
az izo-oktánok közül a 2, 2', 4-trimetil-pentán értendő izo-oktánon.)
Jegyzés
az
olajtermékek nemzetközi kereskedelmében irányadó, amerikai dollárban
meghatározott ár. A nagy kereskedelmi központokban (pl. Rotterdam,
Genova) naponta feljegyzik, és nyilvánosságra hozzák, hogy az egyes
olajtermékek milyen áron cseréltek gazdát. (tehát a jegyzés nem tőzsdei
ár). Minthogy az olajtermékek ára napról napra változhat,
kereskedelmükben nem fix áron szoktak megállapodni, hanem a jegyzéshez
kötve alkalmaznak felárat, vagy adnak kedvezményt (pl. a termék ára az
ólmozatlan 95 oktános benzin FOB Rotterdam jegyzése a szállítás napján
mínusz tíz dollár).
JET A1
sugárhajtóműves repülőgépek üzemanyaga (nem azonos a
repülőbenzinnel).
Előállításuk a 145-300oC forráspont tartományú kerozinból (petróleumszerű
anyag) történik, annak hidrogénezésével és gyantamentesítésével.
Jövedéki adó
a
motorikus célokra felhasznált benzinre és gázolajra kivetett,
literenként megállapított adó. Európában jellemzően nagyon magas, a
kútár meghatározó része, Amerikában sokkal kisebb (ezért olcsó az
USÁ-ban a benzin). Ha egy üzemanyagként is használható terméket nem
motorikus célra használnak fel (pl. benzinből vegyipari alapanyagot
gyártanak), mentesül a jövedéki adó mregfizetése alól. (Az ebből adódó
esetleges visszaélések elkerülésére elkerülésére szigorúan szabályozzák
a mentességet.) Nem vetik ki a jövedéki adót arra az üzemanyagra sem,
amelyik
adóraktárban
van. Ennek megfizetése akkor válik esedékessé, amikor az üzemanyagot az
adóraktárból a
töltőállomásra,
a végső felhasználóhoz viszik. Ez azt jelenti, hogy az állam már azt
megelőzően jutott az adóhoz, hogy a terméket eladták volna.
Katalitikus
krakkolás
az
olajból előállított könnyü és nehéz termékek arányának növelésére
legelterjedtebben használt eljárás. 480-540 oC közötti
hőmérsékleten, 2-3 bar nyomáson, savas aluminium-szilikát (zeolit)
katalizátoron hajtják végre. A szokásos nyersanyagok nehéz
párlatok
(gázolajok,
kenőolaj
és egyre inkább
lepárlási maradékok
is.) Fő termékei: a C3-C4 frakció, nagy telitetlen
tartalma miatt értékes nyersanyag különböző nagy
oktánszámú
keverőkomponens előállitására (alkilát,
oxigenátok,
oligomerek): mintegy 55-60%-ban keletkező jó
kisérleti oktánszámú
benzin, a nagy aromástartalmú, ciklus olaj és a
fűtőolajként
vagy koromgyártáshoz felhasználható krakk-maradékolaj. A termékeloszlás
sok tényezőtől függ, így a nyersanyagon kívűl a reaktor hőmérsékletétől,
a katalizátor cirkulációs sebességétől, aktivitásától.
Katalizátor
egy vagy
több kémiai reakciót (az aktiválási energia lecsökkentése következtében)
lehetővé tevő vagy meggyorsító anyag. Az olajipar több eljárásában
használnak különféle katalizátorokat, a hétköznapi szóhasználat azonban
a gépjárművek véggáztisztítóját érti ez alatt. Otto-motoros kocsiknál az
un.
háromutas
katalizátort alkalmazzák, amely a véggázokban levő el nem égett
szénhidrogéneket szén-dioxiddá és vizzé, a szén-monoxidot szén-dioxiddá
oxidálja, a nitrogén-oxidokat pedig nitrogénre és oxigénre bontja. A
Diesel-motoros kocsiknál az un.
négyutas
katalizátort használhatják, ami elvében abban tér el az előzőtől, hogy a
kipufogógázban levő kormot is megsemmisíti.
Kátrány
kőszenek
feldolgozásával kapcsolatos, nem olajipari fogalom
Kenőzsír
(gépzsir): olyan konzisztens (kenőcsszerü) kenőanyag, amely egy sűrítő
komponensből (általában szappanból) és egy folyékony kenőanyagból
(általában olajból) áll. Szabadon álló kenési helyeken alkalmazzák,
ahonnan az olaj könnyen elcsepeghet vagy kinyomódhat, továbbá olyan
géprészeknél, ahol a kenőanyagnak a por és a nedvesség hatása ellen is
védelmet kell nyújtania; használják továbbá időszakosan működő gépeknél,
vagy nehezen hozzáférhető kenési helyeken, ahol a lecsepegő olaj kárt
okozna. A kenőzsírok tulajdonságait a felhasznált nyersanyagok minősége,
mennyisége és az elkészités módja szabja meg. A kenőzsirok készitésénél
főképpen orsó-, illetőleg gépolajat használnak, de elvileg a gépolajtól
a hengerolajig bármely finomított vagy finomítatlan kenőolaj
felhasználható. Készíthető kenőzsir szilikonolajok, vagy egyéb
szintetikus olajok felhasználásával is. A kenőzsir konzisztenciáját
főképpen a benne levő szappan mennyisége és minősége szabja meg.
Kerozin
lásd
JET A1
Kén
sárga,
szilárd, szagtalan, nagy reakció képességű kémiai elem. Különböző
szerves vegyületek formájában
ásványolajokban
is előfordul, illetve a feldolgozás során bekerül a
benzinbe
és a
gázolajba
(más termékekbe is). Az üzemanyagok kéntartalma szigorúan korlátozott,
töredéke a tíz évvel ezelőttinek. A kéntartalom csökkentését három
szempont indokolta: a kénvegyületek erősen korrozívak, tönkreteszik az
üzemanyag-vezeték fém szerkezeti anyagait; a kénvegyületek égése során
keletkező kén-dioxidot tekintik az igen káros savas esők fő okozójának,
és a kén-dioxid (a jármű katalizátora szempontjából méreg) nagyon
megnehezíti a motorok véggáztisztítását.
Készletező
Szövetség
lásd
KKKSZ.
Keverék
a
kétütemű benzinmotorok
üzemanyaga,
amely a motor kenéséhez szükséges motorolajat is tartalmazza.
Kisérleti
oktánszám
speciális
oktánszámvizsgáló motorban enyhe körülmények között meghatározott
oktánszám;
a kis sebesség melletti
kompressziótűrésre
ad felvilágosítást.
KKKSz
Magyarország kőolaj- és kőolajtermékeinek stratégiai készletezését
ellátó, törvénnyel létrehozott szervezet (pontos neve: Kőolaj és
Kőolajtermék Készletezési Szövetség)
Kompressziótűrés
a
motorhajtóanyagoknak az a tulajdonsága, amely megszabja, hogy milyen
mértékben tűri az üzem során fellépő nyomás- és hőigénybevételt anélkül,
hogy az égési sebesség hirtelen felgyorsulása kopogásban nyilvánulna
meg. A motorbenzinek kompressziótűrését az
oktánszámmal
jellemzik.
Kőolaj
lásd
ásványolaj
Kőolaj-feldolgozás
lásd
ásványolaj-feldolgozás
Kútár
az
üzemanyag kiskereskedelmi (fogyasztói) ára, az üzemanyaggal kapcsolatos
költségek, adók és árrések összege (lásd
üzemanyag-árszerkezet)
Lágyuláspont
képlékeny
anyagok, pl.
bitumen
konzisztenciájára jellemző oC-okban kifejezett számérték. A
gyűrűs-golyós módszerrel meghatározott lágyuláspont az a hőmérséklet,
amelyen a vizsgált anyagból készített előírt méretű réteg, megszabott
méretű és tömegű golyó nyomása alatt, meghatározott mértékben megnyúlik.
Lepárlás
lásd
atmoszférikus desztilláció, atmoszférikus
lepárlás
Lepárlási görbe
ha egy
szénhidrogén elegyet szabványos készülékben desztillálnak, és
meghatározzák a hűtő végén megjelenő első párlat lecseppenéséhez tartozó
desztillációs hőmérsékletet (kezdő forráspont) és rendre a
térfogatszázalékban kifejezett párlatmennyiségekhez tartozó
desztillációs hőmérsékleteket, illetőleg azt a hőmérsékletet, ahol már
az egész anyagmennyiség átdesztillált (végforrpont), akkor a felvett
adatok alapján megszerkeszthető a lepárlási görbe.
Lepárlási maradék
a
folyékony szénhidrogén elegyek adott körülmények közötti lepárlásánál a
desztilláló berendezésben visszamaradt termék.
Lepárlási termékek
kémiai
átalakitás nélkül, lepárlással nyert kőolajtermékek. Az ilyen "oszlopról
lejövő" párlat általánosan használt idegen neve "straight run" termék.
(Szokták a lepárlási termékeket elsődleges vagy primer termékeknek is
nevezni.)
Lobbanáspont
az az egy
bar nyomásra átszámított, oC-ban kifejezett legalacsonyabb
hőmérséklet, amelyen megszabott körülmények mellett a kőolajtermékből
annyi gőz keletkezik, hogy az a körülötte levő levegővel elegyedve
lángközelitésre az anyag egész felületére kiterjedően ellobban.
LPG
(Liquified
Petroleum
Gas)
lásd:
Pé-Bé-gáz
M.Á.Sz.
(Magyar
Ásványolaj Szövetség): a magyar piacon tevékenykedő hazai és nemzetközi
olajipari, kereskedelmi és szolgáltató társaságok szakmai szervezete. A
Szövetség tagvállalatai azonos elkötelezettséget vallanak vevőik, a
környezet és a piac többi szereplője iránt.
Mikrokristályos
paraffinok
sárgás
színű, C34 és C60 közötti szénatomszámú telített,
főként elágazó szénláncú paraffinok, melyek kristályszerkezete igen
finom. A termékelőírások nem a dermedéspontjukat, hanem a
cseppenéspontjukat határozza meg.
Motoroktánszám
speciális
motorban, meghatározott körülmények között mért oktánszám, amely a
nagysebesség melletti
kompressziótűrésre
jellemző (ellentétben a kisérleti oktánszámmal). A mérési módszerből
fakadóan a motoroktánszám (mintegy tíz egységgel) kisebb a kisérleti
oktánszámnál.
Motorolajok és
ipari olajok
a
különböző ásványolajokból előállított olyan termékek, amelyeket
elsősorban kenési célokra használnak fel. A kenőolajok legfontosabb
feladata, hogy az egymással érintkező szilárd testek (pl. dugattyú és
hengerfal) elmozdulásakor fellépő súrlódási erőt a legkisebb értékre
csökkentsék, vagyis az egymáson elmozduló részek között a kenést
biztositsák. A kenőolajokat a kőolajok
atmoszférikus desztillációjának
maradékából, a
pakurából
vákuumdesztillációval
állítják elő. A vákuum lepárlás párlatai a kenőolaj párlatok. A kenőolaj
párlatokat felhasználás előtt rendszerint kénsavval, deritőfölddel,
oldószerekkel vagy hidrogénezéssel finomítják, szükség esetén
adalékolják, hogy a különböző kenési helyek által támasztott
követelményeket jobban kielégitsék. Így a kenőolaj minőségét egyre jobb
finomítási eljárások segitségével javították, majd egyre bonyolultabb
adalékolással
elégitették ki a növekvő minőségi igényeket. Adalékolással a folyási
tulajdonságokat (viszkozitásindex), oxidációs stabilitást javítják;
megakadályozzák a szennyező anyagok kiválását, a kivált szennyező
komponenseket szuszpenzióban tartják; csökkentik a kopást, súrlódást,
dermedéspontot, gátolják a rozsdásodást, habzást, stb. A belsőégésű
motorok kenőolajait a velük elérhető teljesitményszint alapján az
API
rendszere szerint osztályozzák. Az Otto-motorok olajai a Service
sorozatba sorolhatók (SA, SB, SC, stb.), míg a Diesel-motorok kenőolajai
a Commercial sorozatba (CA, CB, stb). Az S illetve C betű után következő
betű alapján az olaj teljesitményszintjére következtethetünk; minél
távolabb jutunk az A betűtől az ABC-ben, annál nagyobb teljesitmény
várható az olajtól, nagyon szakszerűtlenül szólva, annál "jobb".
Valójában egy gép egy meghatározott teljesítményszintű motorolajra van
tervezve ( Otto motoroknál ma szinte kizárólag SE felett). A jelölések
lefele kompatibilisek, ez azt jelenti, hogy egy 16 szelepes
benzinmotorba előirt SH teljesitményszintű motorolaj berakható SA, SB,
SC, SD, SE, SF, SG teljesitményszintű motorolajra tervezett motorokba,
de fordítva nem (az SH-t igénylő motorba már SG teljesitményszintű
motorolajat sem szabad önteni). A belsőégésű motorok kenőolajainak
erősen változó hőmérsékleteken is megfelelő kenést kell biztosítaniuk. A
kenőolajok hőmérséklet-viszkozitás összefüggését a
viszkozitásindexszel
jellemezhetjük, illetőleg a kereskedelmi termékeket a
SAE viszkozitási
osztályozása
szerint különböző viszkozitási fokozatokba soroljuk.
Ugyancsak
az API rendszere szerint osztályozzák a közlekedési hajtóműolajokat. A
teljesitményszintet GL-lel (Gear Lubricant) és 1-6 közötti számokkal
jelölik; a szám növekedése a teljesitményszint növekedését jelenti. Az
olajok másik részét ipari - nagyobb részét kenési, kisebb részét nem
kenési - célokra használják fel. A különböző ipari gépek,
elektromotorok, dinamók, centrifugák csapágyainak és súrlódó
alkatrészeinek a kenéséhez igen sokféle kenőolaj szükséges. Az ipari
olajokat 100 oC alatti kenési helyeken alkalmazzák, tehát a
velük szemben támasztott követelmények sokkal enyhébbek és más
jellegüek, mint a motorolaj esetében.
Az
ipari kenőolajok
viszkozitásuk szerint osztályozhatók, a nemzetközi osztályozási
rendszert az
ISO
dolgozta ki. Ezen osztályozás az ipari olajokat a 40
oC-on mért viszkozitásuk alapján 18 viszkozitásosztályba sorolja.
A kenőolajok egy része nem kenési feladatot tölt be, hanem egyéb ipari
célokat szolgál. A szigetelő olajok transzformátorokban és kapcsolókban,
a szigetelő közeg szerepét töltik be. A hőközlőolajok hőátadó közegként
alkalmazhatók -10oC-tól +340oC-ig terjedő
hőmérséklet-tatományban.
Négyutas
katalizátor
lásd
katalizátor
Nyersolaj
lásd
ásványolaj
Oktánszám
a
motorhajtóanyagok
kompressziótűrési
hajlamának a jellemzésére szolgál. Az oktánszám egyenlő egy olyan
izo-oktán
és n-heptán elegy térfogatszázalékban kifejezett izooktán tartalmával,
amely szabványos üzemi feltételek mellett kompressziótürés szempontjából
azonos a vizsgálandó mintával. Az izooktán kompressziótürése 100, a
n-heptáné 0. A meghatározás körülményeitől függően többféle oktánszámot
különböztetünk meg (pl. kisérleti, motor). Európában "oktánszámon"
általában a kisérleti oktánszámot szokták érteni; vagyis a kutaknál
forgalmazott "98-as benzin" kisérlteti oktánszáma 98 (motoroktánszáma
88). Amerikában "oktánszámként" a kisérleti és a motoroktánszám
összegének felét tüntetik fel a kutakon. Ebből következik, hogy ugyaz a
benzin Amerikában "rosszabb" (kisebb "oktánszámú") mint Európában.
Olajpalák
olyan
palakőzetek, amelyeknek szerves anyag tartalmát nem szén, hanem
bitumenszerű anyagok alkotják. A Földünkön ismert olajpalákban a
jelenleg feltárt
ásványolaj
készleteket felülmúló szénhidrogén vagyon van
felhalmozva. Az olajpalák feldolgozása drága és meglehetősen nehézkes,
de elvben megoldott.
Olefinek
az
egyszeresen telítetlen alifás szénhidrogének csoportja. A bennük
található kettős kötés ("a telítetlenség") következtében lényegesen
nagyobb a reakcióképességük, mint a telített
paraffinoknak.
Egyszerűbb tagjait (pl. etilén, propilén)
petrolkémiai
úton állítják elő
straight run
benzinből vagy gázolajból, és ezek a műanyaggyártás (polietilén,
polipropilén) nyersanyagai. Ma úgy gondolják, hogy az olefineknek
szerepük van az un. talajközeli ózon képződésben, ezért a benzinek
olefintartalmát korlátozzák.
Oxigenátok
oxigént
tartalmazó ,otorbenzin keverőkomponensek. Legáltalánosabb képviselőjük a
metil-tercier-butiléter (MTBE), melyet metanolból és izo-butilénből
állítanak elő
petrolkémiai
úton (szintézissel). Az oxigenátok egyrészt tisztább égést biztosítanak,
másrészt igen magas (100 egység feletti) kisérelti oktánszámuk miatt a
benzinek oktánszámának emelését szolgálják. Hátrányuk az, hogy
vízoldhatók, ezért esetleges benzinszivárgás esetén a talajvízzel sokkal
messzebbre jutnak el (kellemetlen ízt és szagot adva a víznek) mint a
benzinban találhat egyéb, nem vízoldható vegyületek.
Ólmozott benzin
a közúti
közlekedésben már történelmi kategória, a
repülőbenzineknél
ma is van. A múlt század első felében kezdődött az
etil-fluid
karrierje, amikor a motorok teljesitményének növelése érdekében olcsó
anyagot kerestek. Az ólom-tetrametil és tetraetil ennek megfelelt,
ráadásul a szelepülékre gyakorolt kenőhatás miatt a motor élettartamát
is meghosszabbította. Az ólomvegyületek egészségkárosító hatása
közismert, a benzinek ólmozásának megszüntetésére mégsem ezért került
sor. A levegő tisztaságának védelme érdekében meg kellett oldani a
kipufogógázok tisztítását, ami csak nemesfém
katalizátorok
alkalmazásával volt lehetséges. Ezeket a katalizátorokat azonban
mérgezik az ólomvegyületek, ezért az USÁ-ban az 1970-es években (nem
sokkal később Európában is) forgalmazni kezdték az "ólommentes" benzint
(ez a közhasználatú név megtévesztő, az ásványolajban nincs ólom, a
belőle készült benzin tehát nem lehet "ólommentes", csak ólmozatlan). A
közúti járművek benzinjei 1999 óta nem tartalmaznak ólmot
Magyarországon.
Ólmozatlan
("ólommentes") benzin
olyan
benzin,
amihez nem kevertek oktánszámnövelése céljából ólom vegyülete(ke)t.
Ólompótló adalék
olyan
vegyület(ek), amelyek az
ólmozatlan benzinbe
keverve biztosítják azt a szelepülék kenőhatását, amit ólmozott benzin
esetén az ólom adna (régi konstrukciójú ugynevezett puha szelepülékű
motoroknál van jelentősége).
OPEC
az
olajexportáló országok szervezete, angol kifejezés (Organisation of the
Petroleum Exporting Countries) röviditése. 1960-ban Bagdadban alakult
meg, székhelye Bécsben van. Tagjai: Algéria, Egyesült Arab Emirátusok,
Gabon, Indonézia, Irak, Irán, Katar, Kuvait, Líbia, Nigéria,
Szaud-Arábia, Venezuela. Deklarált célja, hogy a tagállamokat az
áreséstől és az olajból származó jövedelmek csökkenésétől megvédje, és a
kölcsönös érdekek alapján közös olajpolitikát alakítson ki. Ennek az
árkartellnek meghatározó szerepe van a világpiacon, noha olyan jelentős
termelők mint pl. az USA, Oroszország, Anglia, Mexiko, Norvégia nem
tagja. Jelentőségét az adja, hogy a tagországok olajpiaci részesedése
50% körüli, és az ismert olajkészletek mintegy 70%-a az ő területükön
van.
Pakura
a
kőolaj
atmoszférikus desztillációja
során nyert
maradék.
Vákuumdesztillációval
kenőolaj
párlatokat nyernek belőle.
Paraffin
az
ásványolajok fő összetevői, kémiai szempontból telített szénhidrogének.
Esetükben az jelenti a problémát, hogy a hőmérséklet csökkenése hatására
kristályokként kiválnak a termékből, és a vezetékeket eltömik. Ezért más
a téli és a nyári gázolaj minőségi előírása.
Paraffinmentesítés
egyes
olajtermékekben levő magas
dermedéspontú
szénhidrogének eltávolitására szolgáló eljárás. Célja, hogy az olaj
hideg időben is folyékony legyen, és így a kenőanyagoknak a kenési
helyre, az üzemanyagoknak az égéstérbe való jutását a kiváló szilárd
alkotórészek ne akadályozzák.
Párlat
olyan
folyadék, amelyet egy forrásban levő folyadékból keletkező gőzök
kondenzáltatásával állítanak elő; valamely lepárlás összes terméke, a
fenéktermék kivételével. Az olajipari gyakorlatban az
atmoszférikus
és
vákuumlepárlás
termékeit nevezik párlatoknak.
Petróleum
az
ásványolajok
atmoszférikus desztillációjával
előállitott kb. 180-270oC forrásponthatárú párlat. Régebben
kizárólag világitási célokra használták. Napjainkban a petróleum
legnagyobb részét sugárhajtású repülőgépek üzemanyagaként használják (JET
A1).
Petrolkémia
szoros
értelemben azon kémiai technológiák összessége, melyek alapanyagát
olajtermékek (pl. olefinek gyártása esetén az un. vegyipari benzin vagy
gázolaj) képezik. Bővebb értelemben a szerves nehézvegyipart értik
alatta (pl. metanolból történő formaldehid-gyártás). Az idegen
nyelvekben a "petrol" szórészből hiányzik az "l" betű (Petrochemie,
Petrochemistry).
Petrolkoksz
az
olajipar "maradékainak" termikus feldolgozása során keletkező termék.
Pl. nehézolaj kokszolásakor keletkeznek könnyűtermékek, melyeket az
üzemanyagok gyártásánál lehet használni, és petrolkoksz, amit az
aluminium-gyártásnál vagy ipari kemencében jelent nyersanyagot.
Pé-Bé-gáz
háztartási célokra használt propánból és butánokból álló, palackokban,
cseppfolyósitva forgalomba hozott gáz. Ma elterjedőben van motorikus
felhasználásuk némileg átalakitott Otto motorokban. Ez az üzemanyag az
"autógáz".
Pirolízis
kőolajtermékek 650oC-nál magasabb hőmérsékleten töténő
hőbontása.
Ppm
kis
koncentrációk jellemzésére használt mérőszám, milliomod részt jelöl
(part pro million = ppm). A jobb érthetőség okán nézzük a benzinekben
néhány ppm koncent4rációban meglevő kén példáját. Egy tiszta anyag
koncentrációja egymillió ppm, tehát egy "vegytiszta" kénben a kén
koncentációja egymillió ppm, mert egymillió molekulából mind az
egymillió kén. Ha a benzinben 1 (tömeg)százalék lenne a kén, akkor itt a
kén koncentrációja 10.000 ppm, mert egymillió molekulából 10.000
molekula (az összes molekulák 1%-a) a kén. Ma már forgalomban vannak 10
ppm alatti kéntartalmú benzinek, és a közeli jövőben (a
katalizátor
minél hatékonyabb működtetése miatt) csak ilyenek lesznek forgalomban.
Ez azt jelenti, hogy egymillió molekulából csak tíz lehet kén, azaz a
klasszikus százalékkal kifejezve, a kén koncentárciója 0.001 (tömeg)%
lenne. Ez a nagyon kis szám azonban lényegesen nehezebben érthető, mint
az, hogy 10 ppm - ez a gyakorlati szempont indokolja használatát.
Reformálás
benzinek
oktánszámának
javitására használt eljárás. A lejátszódó legfontosabb reakciók:
naftének dehidrogéneződése aromásokká; a n-paraffinok izomerizálódása; a
ciklopentán származékok izomerizálódása ciklohexán származékokká; a
paraffinok átalakulása nafténekké; paraffinok hidrokrakkolódása; aromás
származékok dezalkileződése. Nyersanyagként általában lepárlási (straight
run)
benzint használnak. A keletkező, magas oktánszámú termék
neve reformátum vagy reformált benzin.
Reid gőznyomás
speciális
készülékben, 38oC-on, meghatározott folyadék-gőztérfogat
mellett mért nyomás. Alacsony forráspontú kőolajtermékek -
elsősorban
benzinek
- párolgási tulajdonságaira, felhasználás során a gőzdugó képződési
hajlamára, valamint szállítás és tárolás esetén a legkönnyebben
elpárolgó részek mennyiségére ad felvilágositást.
Repülőbenzin
a
robbanómotoros (nem a sugárhajtóműves !) légijárművek üzemanyaga.
Jellemzője a magas (100 feletti)
oktánszám,
melyet magas oktánszámú keverőkomponensek felhasználásával érnek el.
Mivel ólomadalékot tartalmaz, közúti járművekben nem használható.
SAE viszkozitás
szerinti osztályozási rendszer
a
belsőégésű motorokat különböző évszakokban és változó éghajlati
viszonyok között alkalmazzák, ebből következően a motorok kenése eltérő
viszkozitású
olajokkal oldható meg. A célnak megfelelő viszkozitású olajok
kiválasztásához a közlekedési kenőolajok viszkozitásszint szerinti
osztályozása ad segítséget. A nemzetközi gyakorlatban az SAE
osztályozási rendszer terjedt el, amely az olajokat télen-nyáron
használható, ezen belül több rögzített határokkal rendelkező
viszkozitásosztályba sorolja. A motorolajok osztályozásában a nyári
olajok besorolásának alapját a 100oC-on mért kinematikai
viszkozitás képezi. A W jelü téli olajok előírásai a motorolajok
alacsony hőmérsékletű folyási tulajdonságait - hidegindításra jellemző
látszólagos viszkozitást, szivattyúzhatósági hőmérséklet - rögziti. Az
egyetlen SAE-osztály előírásainak megfelelő motorolajokat nevezik
egyfokozatú
motorolajoknak
és viszonylag korlátozott hőmérséklet-viszonyok között használhatók.
A
korszerű motorolajoktól megkívánják, hogy ugyanazon olaj évszaktól
függetlenül felhasználható legyen, azaz egy nyári és egy téli osztály
előírásait is kielégitse. Ezeket az olajokat nevezik többfokozatú
motorolajoknak; viszkozitásuk csak kis mértékben változhat a hőmérséklet
függvényében. Ilyen kedvező tulajdonságú olajok finomítással nem
állithatók elő, gyártásukhoz a jó minőségű finomítvány (alapolaj)
mellett viszkozitásindex növelő adalék használata is szükséges. A
motorolajok
viszkozitás szerinti SAE osztályozási rendszerét az alábbi táblázat
mutatja
|
Viszkozitás
|
|
SAE Viszkozitás osztály
|
alacsony hőmérsékleten
|
mm2.s-1(100oC-on)
|
Szivattyúz-hatósági hőmérséklet
|
|
mPa.s max
|
OC
|
min.
|
max.
|
oC
|
0W
|
3250
|
-30
|
3.8
|
-
|
-35
|
5W
|
3500
|
-25
|
3.8
|
-
|
-30
|
10W
|
3500
|
-20
|
4.1
|
-
|
-25
|
15W
|
3500
|
-15
|
5.6
|
-
|
-20
|
20W
|
4500
|
-10
|
5.6
|
-
|
-15
|
25W
|
6000
|
-5
|
9.3
|
-
|
-10
|
20
|
-
|
-
|
5.6
|
9.3
|
-
|
30
|
-
|
-
|
9.3
|
12.5
|
-
|
40
|
-
|
-
|
12.5
|
16.3
|
-
|
50
|
-
|
-
|
16.3
|
21.9
|
-
|
60
|
-
|
-21.9
|
26.1
|
3.7
|
-
|
Straight-run
anyagok
lásd
lepárlási termékek
Sugárhajtású gépek
üzemanyaga
lásd
JET A1
Szabvány
elismert
szervezet (a Magyar Szabványügyi Testület) által alkotott, vagy
jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amely
tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és általános, ismételten
alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. A
nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve ha műszaki tartalmú
jogszabály egy nemzeti szabvány alkalmazását kötelezővé teszi. Így
például a Magyarországon forgalmazott benzinnek és gázolajnak mindenben
meg kell felelnie az MSz-EN228 illetve az MSz-EN590 szabványokban
foglaltaknak.
Szlop (slope)
a
kőolajfeldolgozás
különböző hulladék termékeinek gyűjtő elnevezése. A szlopot rendszerint
desztillálás vagy egyéb művelet elvégzése után lehet újra felhasználni.
Szurok
szenek
feldolgozásával kapcsolatos, nem olajipari fogalom.
Tartálylégzés
ha egy
illékony terméket tároló tartályt a napsugárzás felmelegíti, a
tartályban levő folyadék egy része elpárolog. Az így keletkező többlet
gőzök kifúvatódnak a légkörbe. Lehüléskor a gőzök kevésbé illékony
komponensei kondenzálódnak, enyhe vákuum keletkezik, és így levegő
szivódik be a tartályba. Ezt a kettős jelenséget hívják
tartálylégzésnek.
Termikus krakkolás
a
szénhidrogének nagy hőmérsékleten bekövetkező bomlása, krakkolása. Az
első eljárás volt a nehéz kőolajfrakcióból értékesebb könnyebb frakciók
előállítására. Ezt követően a hatékonyabb
katalítikus krakkolás
kiszorította a termikus krakkolást a motorbenzingyártásból. Ma leginkább
olefinek előállítására illetőleg maradékok feldolgozására alkalmazzák a
termikus krakkolást (viszkozitástörés, kokszolás).
Titusville
kisváros
Pennsylvaniában (USA). 1859. augusztus 27-én itt találtak olajat.Szokták
úgy emlegetni mint az első sikeres fúrást. Bár ez nem igaz (az első
sikeres fúrást két évvel korábban az elszászi Merkwiller Pechelbronnban
végezték), mégis ez a fúrás jelentette a modern olajipar kezdetét. Ehhez
az kellett, hogy ebben az időben nagy gazdasági fellendülés legyen, más
szavakkal kellettek azok a feltételek, amelyek mellett kitörhetett az
"olajláz" (a növekvő számú fúrásokból előtörő olaj mennyisége akkora
lett, hogy "ipari" méretekben megindulhatott a feldolgozása - abban az
időben főleg lámpaolajjá és kenőolajjá).
Töltőállomás
olyan
telepített létesítmény, amely a gépjárműveket folyékony üzemanyaggal,
illetve a fogyasztókat háztartási tüzelőolajjal látja el. A
töltőállomáson hordozható edények (kanna, hordó, stb.) is tölthetők.A
töltőállomás magába foglalja:
-
a feltöltésre érkezett gépjárművek fel- és elvonulására
való közlekedési utakat, beleértve a felálló és parkolóhelyeket is;
-
a töltőállomás ellátására használatos közúti
tartálykocsik közlekedési útjait és lefejtőhelyeit;
-
a kezelőépületet, előtetőket;
-
a föld alatti és a föld feletti tartályokat;
-
a töltőállomásokat a kútoszlopokkal és csővezetékeikkel,
és
-
az egyéb szolgáltatások (üzlet, gépjárműmosó, kültéri
szerviz-berendezések, pébégáz-cseretelep stb.) valamint
közműkapcsolódások területét. (a 2/2002. BM rendelet szerint).
Az
olajipari gyakorlatban nem tekintik töltőállomásnak az un. "üzemi
kutakat", ahol a gépjárműveket és munkagépeket üzemben tartó, saját
gépeinek ellátására létrehozott töltőállomás, amely kizárólag ezek üzem-
és kenőanyag ellátására használatos, és amelyet közútu forgalomtól hozzá
nem férhető helyen (pl. üzem vagy építkezés zárt területén)
telepítettek.
Töréspont
az a
hőmérséklet, amelynél a szabványos méretű acéllemezre olvasztott
bitumen
réteg megszabott körülmények között végzett meghajlitásakor megreped
vagy törik.
Tőzsdei ár
tőzsdei
kereskedelmi termékek, (pl. ásványolaj, üzemanyagok) adásvételi ára
amerikai dollárban, melyet a kereslet-kínálat alakít ki. A tőzsdei
kereskedés nem feltétlen jelent fizikailag megvalósuló üzletet, sőt azon
tőzsdei ügyletek aránya, amelyet fizikai tranzakció követ, nem éri el az
összes tőzsdei forgalom 1%-át. Egy eladó vevőjével megegyezhet abban
februárban, hogy mondjuk egy irányvonatnyi (nagyjából 1.000 tonna)
benzint áprilisi szállításra milyen áron ad el. (Kicsit pontosabban: a
tőzsdei kereskedelem lényege az, hogy minden eladó vevője, és minden
vevő eladója maga a tőzsde, beékelődik a két érintett közé, és súlyánál
fogva - ha kell - kitudja kényszeríteni az ügylet megvalósulását.) Az új
tulajdonos azonban nem biztos, hogy el akarja vinni az árut, mert "arra
játszik", hogy időközben felmegy a benzin ára, és haszonnal túladhat
rajta. Az 1.000 tonna benzin végül leszállításra kerül áprilisban, de
(papiron) addig akárhányszor gazdát cserélhetett. A tőzsdei
kereskedelemhez nélkülözhetetlen az
adóraktár
léte (egész pontosan olyan tőzsdéknél nélkülözhetetlen, ahol a pénzbeli
teljesítés - az un. cash settlement - nem lehetséges) és minthogy ezt az
intézményt a magyar jog ismeri, kialakulhat nálunk is egy olyan tőzsde,
ahol üzemanyagokkal kereskednek.
Turbinaolaj
nagyteljesítményű hőerőgépek cirkulációs kenőanyaga. Olyan adalékokat
tartalmaz, melyek következtében kiváló oxidációs stabilitással, jó
rozsdagátló és fémpassziváló tulajdonságokkal, valamint jó levegő- és
vízelválasztó képességgel rendelkezik. (Egy koktélnak is ez a neve.
Összetétele: 2 rész Vilmoskörte, 1 rész Martini bianco).
Tüzelőolaj
főleg
háztartási fűtési célokra szolgáló ásványolajpárlat. Elpárologtató vagy
nyomásporlasztásos égőkben is elégethető termék.
Úszótető
egy
speciális tartálytető, amely úszik az olajon. Kiküszöböli a gőzteret a
tároló tatályokban, és csökkenti a tartálylégzésből eredő veszteségeket
és robbanási veszélyeket.
Üvegház-gázok
azokat a
gázokat hívják gyűjtőnéven így (pontosabban üvegházi hatást kiváltó
gázoknak), melyek feldúsulása a Föld légkörében, az ultraibolya sugárzás
visszasugárzódásának meggátlása folytán, az általános felémelegedésért
gyaníthatóan felelősek. Legjellegzetesebb képviselőjük a szén-dioxid,
ezért ennek légkörbejutását - többek között - a közlekedésben teendő
intézkedésekkel igyekeznek korlátozni. Ugyanakkor, a Föld légkörébe
évente kerülő mintegy 800 milliárd tonna szén-dioxidból 28 milliárd
kapcsolódik emberi tevékenységhez, a többi a természetből származik (pl.
vulkánkitörések). Az antropogén szén-dioxid kibocsátás 18%-a kapcsolódik
a (légi, közúti és vízi) közlekedéshez. Ez azt jelenti, hogy ha leállna
a közlekedés, a teljes probléma 0.7%-a oldódna meg.
Üzemanyag
a motorok
hajtására és kenésére használt anyagok (benzin,
JET A1,
gázolaj,
motorolajok.)
összefoglaló neve. Korlátozó értelemben csak a hajtóanyagokat értik ide
- vagyis a motorolajokat nem.
Üzemanyag-árszerkezet
a benzin
és a gázolaj ára a
jegyzésen
(nem a tényleges finomítói költségeken !) alapul. Egy olajcég annyiért
tudja legfeljebb eladni az üzemanyagot, amennyibe ezt a legközelebbi
kereskedelmi központból, a fuvarköltséget is figyelembe véve a vevő be
tudná hozni. Ehhez hozzáadódik a kereskedő árrése és a fentieknél sokkal
nagyobb jövedéki adó, majd mindezekre a 25%-os ÁFA. Így alakul ki
a kútár. Egy konkrét 1998-as példán bemutatva: egy liter benzin
legyen 42 forintért (nagykereskedelemben) megvásárolható, ehhez jön 6
forint árrés, és 77 forint jövedéki adó. Ez 125 forint, de még rájön 25%
ÁFA, így lesz a termék literje a kútnál 156 forint - amiből 108 forint
adó. (Az adatok szándékosan régiek, de elvében ma is így történik az
árképzés.)
Üzemanyag-kártya
a
bankkártyához hasonló, készpénzkímélő fizetési eszköz. Általában nagy
autóparkkal rendelkező cégeknél alkalmazzák. Ez a cég vagy közvetlenül
egyezik meg egy olajcéggel vagy (főleg külföldi felhasználás esetén) egy
nemzetközi közvetítő cégen keresztül. Ilyen esetben a teherautó vezetője
nem készpénzzel fizet a kútnál, hanem a kártyájára terheli rá az olajcég
az üzemanyagot, amit a vevő cégének időszakonként kiszámláznak. A
megrendelő igényétől függően az olajcég ad olyan kártyát, ami csak
üzemanyag vásárlására jó, vagy olyat, ami üzemanyagra és az autó
üzemeltetésével kapcsolatos anyagok (pl. ablakmosó folyadék) vételére
jogosít, de van olyan kártya is, amellyel a töltőállomáson rendelkezésre
álló minden áru és szolgáltatás megvehető. Vannak olyan kártyák is,
amelyek túlmutatva a benzinkúton egyéb szolgáltatások igénybevételére is
alkalmasak (pl. autópálya-díj, komp, alagút fizetése). Olajvállalatok
megállapodhatnak abban, hogy egymás üzemanyagkártyáját elfogadják,
(amiről természetesen a kártya tulajdonosát tájékoztatják).
Vákuumdesztilláció
csökkentett nyomáson végrehajtott lepárlás. Ily módon különböző szűkebb
forráspont-határok között forró párlatok állithatók elő úgy, hogy
a párlatokba kerülő vegyületek molekulanagyság és szerkezet
szempontjából a desztillálásra kerülő nyersanyagokhoz képest változást
(pl. krakkolódás) nem szenvednek. Így állítják elő az atmoszférikus
desztilláció maradékából, a pakurából a vákkum gázolajat és a
kenőolaj-párlatokat (orsó-, gép-, motor-, és hengerolaj).A lepárlás
maradékaként bitument nyernek.
Viszkozitás
arányossági tényező, amely a belső folyadékrétegek egymáshoz
viszonyitott elcsúszása során fellépő súrlódást jellemzi.
Megkülönböztetünk dinamikai és kinematikai viszkozitást. A dinamikai
viszkozitás a folyadék áramlási ellenállásának mértéke, mértékegysége a
Pa.s (Pascal-szekundum). Mivel ez az érték túl nagy, a gyakorlatban
legtöbbször az ezredrészét, a mPa.s-t használják. A desztillált víz
dinamikai viszkozitása 20,2oC-on 1 mPa.s. A kinematikai
viszkozitás a dinamikai viszkozitásnak és az ugyanazon a hőmérsékleten
mért folyadéksűrűségnek a hányadosa. Mértékegysége a m2.s-1,
a kőolajtermékek viszkozitását általában mm2.s-1-ben
adják meg. Kapilláris viszkoziméterekkel egyszerűen meghatározható,
ezért általában a kinematikai viszkozitással jellemzik a
kőolajtermékeket. A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelésével
csökken, a nyomás növelésével viszont nő.
Viszkozitás index
olyan
tapasztalati szám, amely az olaj viszkozításának a hőmérséklet változása
következtében beálló változására jellemző. Nagy viszkozitási index
jellemzi azokat az olajokat, amelyek viszkozitása viszonylag kis, és kis
viszkozitási index azokat, amelyek viszkozitása nagymértékben változik a
hőmérséklettel.
WPC
a Kőolaj
Világkongresszust (World Petroleum Congress) 1933-ban alapították azzal
a céllal, hogy fórumot biztosítson az olajiparral kapcsolatos
tudományos, technológiai, gazdasági és szervezési kérdéseknek. Három
évente rendez igen szinvonalas nemzetközi összejöveteleket. Tagjai nem
cégek, hanem országok, melyeket a nemzeti bizottságok képviselnek.
Magyarország tagja a WPC-nek.
WTI
(West
Texas Intermediate): az "amerikai Brent". Az USA
déli részén kitermelt könnyű, kiskéntartalmú olaj. Az amerikai
olajkereskedelemben ezen minőség tőzsdei ára az irányadó más olajok
adásvétele esetén.
Zavarosodási pont
az a
hőmérséklet, amelyre a mintát a vizsgálati eljárás körülményei között
lehűtve, paraffin vagy más szilárd anyag kiválása következtében az
olajtermék zavarossá válik.
Felhasznált irodalom:
1.
dr.Deák
Gyula – dr.Péchy László: Kőolajtechnológia, Egyetemi jegyzet VVE, 1985.
2.
Mineralölwirtschaftverband: Aus der Sprache des Öls. Hamburg, 1992.
3.
G.D.Hobson: Modern Petroleum Technology. John Willey & Sons 1992
4.
Karlheinz
Kramer: Erdöl-lexikon. Heidelberg 1972
5.
Szurovy
Géza: A kőolaj regénye. Hírlapkiadó, 1993.
6.
MOL
Termékkatalógus, 1994.