Villamosenergia ipari alapfogalmak

 

Akkumulátor

Tölthető áramforrás.

Töltése során a villamos energia kémiai energiává alakul, mely az áram kivételekor (kisütés) visszaalakul villamos energiává. Töltés közben az akkumulátor mint fogyasztó, kisütés során mint áramforrás működik az áramkörben.

Az akkumulátor ipari méretekben nem alkalmas villamos energia tárolására.


Alaperőmű

lásd: Erőművek üzemmódja


Alállomás

Villamos hálózati csomópont.

Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) segítségével köti össze. A különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze.

Az alállomásokon mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok ezeket a méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában.


Alternatív erőmű

lásd: Megújuló energiaforrások


Áram

A töltések (elektronok, ionok) rendezett irányú mozgása.
Az áram zárt áramkörben, feszültségkülönbség hatására jön létre.


Áramerősség

A vezető bármely keresztmetszetén áthaladó töltésmennyiség és az idő hányadosa.
A gyakorlati elektromos mértékrendszer egyik alapmennyisége.
Mértékegysége az Amper (A).


Áramforrás

Olyan berendezés, amely valamilyen energiát elektromos energiává képes átalakítani, pl.:

mechanikai energiát  - generátor, dinamó
vegyi energiát - galvánelem, akkumulátor
hőenergiát   - termoelem
fényenergiát   - fényelem

Az energetikai rendszerek áramforrása az erőművek váltakozó áramú generátora.


Áramkör

Zárt áramút.
A feszültséget létrehozó áramforrásból, fogyasztóból és az őket összekötő vezetékekből áll.


Áramszolgáltató

A fogyasztói igények közvetlen kiszolgálását biztosító szervezet.

Az áramszolgáltatók a villamos energiát a nagykereskedőtől vásárolják és a végfelhasználók felé értékesítik.


Atomerőmű

Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű.

Működési elvét tekintve hőerőmű , a gőz termelésére szolgáló hő nukleáris folyamat, maghasadás révén keletkezik. Az atomerőművek működésük során - szemben a hagyományos hőerőművekkel - lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről.


CENTREL

A lengyel, cseh, szlovák és magyar villamos-energetikai társaságokat tömörítő szervezet.

A tagországok UCPTE-csatlakozásának előkészítésére alapították 1992-ben. A csatlakozás megvalósulása óta tagországai képviseletét biztosítja a UCTE-ben. Önálló elszámolási egységként felelős területének csereteljesítmény-szaldó szabályozásáért. Az e funkciót biztosító Elszámoló- és Szabályozó Központ Varsóban van.


CDU

A kelet-európai régió villamosenergia-rendszer egyesülése.

A KGST tagországok 1962-ben hozták létre, központja Prágában van. A tagországok villamosenergia-rendszereinek párhuzamos üzeme 1993-ban megszűnt. Az operatív feladatok elvesztése után a CDU fő feladata a keleti és nyugati rendszeregyesülések közötti szakmai információcsere biztosítása lett. Miután a CDU-ból több tagország kilépett 2004 december 31-el a CDU Prágai titkárságának munkáját megszüntették, a kormányközi egyezmény alapján létrehozott szervezet tevékenységét a megmaradt tagországok felfüggesztették.


Csúcserőmű

lásd: Erőművek üzemmódja


Elektrofilter

Porleválasztó berendezés
Az erőművek füstgázaiból a porrészecskék elektrosztatikus úton történő leválasztására szolgál.


Energia

Fizikai munkavégző képesség.
A munka és az energia rokon fogalmak: az energia a munkavégzés lehetőségét, a munka a munkavégzésre fordított energia mennyiségét jelenti. Az energia a teljesítmény és az idő szorzata. A villamos-energetikában általánosan használt mértékegysége a kilowattóra (kWh).


Energiaátalakítás

Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása.
Villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem áll rendelkezésre, más energiafajtákból kell átalakítanunk.
Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt, és onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség.


Energiafajta

A legfontosabb energiafajták a kémiai energia, az atomenergia, a hőenergia, a helyzeti energia, a mechanikai energia, az elektromágneses tér energiája.

A hagyományos erőművekben a tüzelőanyagban tárolt kémiai energiát kazánokban alakítják először hőenergiává (gőz), majd a gőzzel meghajtott turbina mechanikai energiáját a generátor alakítja villamos árammá. A vízerőművekben a víz helyzeti energiáját alakítják villamos energiává.


Energiaforrás

Villamos-energia termelésre hagyományos és megújuló energiaforrásokat használunk. Főbb hagyományos tüzelőanyagok: szén, kőolaj, földgáz. Fontos energetikai célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia.

Ismertebb megújuló energiaforrások :szél, napenergia, geotermikus energia, stb.


Erőmű

Villamos-energia ipari méretben történő előállítására szolgáló létesítmény.

Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása, és milyen technológiával történik az energia-átalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén- olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek,), és megújuló energiaforrással működő erőművek.


Erőművek üzemmódja

Az erőművek üzemeltetésének módja szerint megkülönböztetünk alaperőműveket, menetrendtartó erőműveket és csúcserőműveket. Az alaperőművek folyamatosan, nagy kihasználással üzemelnek, a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezik. Jellegzetes példája az alacsony üzemeltetési költségű atomerőmű. A menetrendtartó erőművek teljesítményük változtatásával követik a fogyasztói igények változását Ezt a feladatot a magyar energia-rendszerben hagyományos hőerőművek látják el. A csúcserőművek szolgálnak a legmagasabb terhelésű időszakokban a csúcsterhelések fedezésére, rendszerint csak rövid időszakokra lépnek üzembe. Erre a célra alkalmasak például a gyorsan indítható gázturbinák.


Feszültség

A villamosság egyik alapmennyisége, mértékegysége a volt (V).

Az energetikai rendszerekben magas - néhány százezer voltig terjedő - feszültséget alkalmaznak. A villamos-energia ellátásban leggyakrabban használt értékei: 04kV, 6 kV, 10 kV 20 kV 35 kV, 120kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV., hogy a nagy teljesítmények átviteléhez minél kisebb áramerősség legyen szükséges, és ezáltal kisebb legyen a szállítási veszteség. 


Fogyasztó

Olyan berendezés, amely elektromos energiát más energiafajtává alakít át, pl.:

mechanikai energiává - motor
kémiai energiává   - akkumulátor
hőenergiává    - fűtőberendezések, vasaló stb.
fényenergiává  - izólámpa, fénycső, stb.

A villamos-energetikában fogyasztónak nevezik a villamos-energiát vételező természetes vagy jogi személyt.


Forrástervezés

A forrástervezés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, mely biztosítja a villamosenergia termelő berendezések és import források mindenkor elegendő, biztonságos, de ugyanakkor a legkisebb költséggel járó rendelkezésre állását, valamint ezen források fenti feltételeknek megfelelő megosztását a villamosenergia igények pontos kielégítésére.


Forgó tartalék

Azonnal rendelkezésre álló tartalék teljesítmény.

Az üzemben levő generátorok ki nem használt teljesítménye, amely a villamosenergia-rendszerben a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgál.


Földgáz

Gáz halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó.

Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tengeri üledékben halmozódott fel. A földgázt szárazföldön és partközeli tengerfenéken bányásszák, és csővezetéken juttatják el a felhasználási helyre. Az erőművek egyik fontos tüzelőanyaga. Előnye, hogy elégetése során alig keletkezik káros égéstermék.


Füstgáztisztítás

A füstgázban lévő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárás.

A hagyományos erőművek füstgáza szennyező anyagokat - pl.: kéndioxidot, nitrogén-oxidokat  és port - tartalmaz. A füstgáztisztítás történhet mechanikai vagy kémiai úton (lásd katalizátor, kéntelenítő). A füstgáztisztító eljárást mindig az erőműben alkalmazott tüzelőanyagnak és az adott technológiának megfelelően kell megválasztani.


Fűtőerőmű

Olyan hőerőmű, mely a hőszolgáltatás mellett termel villamos energiát.

Elsősorban városokban, vagy ipari körzetekben létesítik, ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye, hogy a kombinált hő- és villamos-energiatermelés össz-hatásfoka magasabb, mint a tisztán áram termelésére szolgáló erőműveké; hátránya, hogy a termelt villamos energia mennyiségét a mindenkori hőigény határozza meg.


Gázturbinás erőmű

A gázturbinás erőműben a generátort forgató turbinát a tüzelőanyag elégetésekor keletkező forró gázok hajtják.

A gázturbina három fő része: a kompresszor , amely az égéshez szükséges levegőt sűríti, az égőtér, ahol a tüzelőanyagot (földgázt vagy gázturbina-olajat) elégetik, és a turbina. A gázturbinás erőművek két fő típusa a nyílt és a kombinált ciklusú erőmű.


Generátor

Mechanikai energiát villamos energiává alakító berendezés.

A Villamos-energetikában háromfázisú generátorokat alkalmaznak. Fő részei: az állórész háromfázisú tekercselésének kivezetései jelentik a háromfázisú váltakozó áram forrását; a forgórész, melyet a turbina forgat, és melynek elektromágneses terét a gerjesztő biztosítja. A generátoroknak két alapvető típusa van: a turbógenerátor, melyet a hőerőművekben alkalmaznak, illetve a hidrogenerátor, melyet a vízerőművekbe építenek be.


Gőz

A hőerőművek munkaközege.

A nagy energiatartalmú, telített, vagy túlhevített gőzt megfelelően előkezelt vízből kazánban, vagy - atomerőműnél - a gőzfejlesztőben állítják elő.


Hálózat

A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések összessége.
Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel:
Az alaphálózaton (400, 220 kV) szállítják az áramot nagy távolságra.
A főelosztó hálózat (120 kV) az alaphálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot.
Az elosztóhálózatra (20, 10, 0,4 kV), csatlakoznak a fogyasztók.
A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti teherelosztók irányítják. 


Hálózati üzemelőkészítés

A hálózati üzemelőkészítés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, melynek keretében a villamosenergia-rendszerben várható fogyasztói igények, a rendelkezésre álló berendezések, kapacitások és a tervezett munkák alapján a villamosenergia-rendszer hálózati üzemállapotának és üzemállapot-változásainak előzetes megtervezése, az éves, havi, heti és napi igénybejelentések engedélyezése, feszültségmentesítési tervek elkészítése, a tervezett üzemállapotok meghatározása, vizsgálata, hálózati üzemelőkészítő számítások végzése, a várható kockázati tényezők előzetes meghatározása folyik.


Háromfázisú áram

A villamos energia ipari méretű előállításának, szállításának és felhasználásának alapja.

A háromfázisú átvitel során a három vezetéken ugyanolyan feszültségű és nagyságú váltakozó áram folyik, de ezek egymáshoz képest a váltakozó áram teljes periódusának harmadrészével eltoltak.


Hatásfok

Az energiaátalakítási folyamatba bevitt és a kinyert energiamennyiség aránya.

Az átalakítás sohasem 100 %-os, a bevitt energia egy része (az energetikában általában hő formájában) veszteség. A villamos-energia előállítás folyamatának hatásfokát az alkalmazott technológia (lásd Erőmű) és az azzal összefüggő termodinamikai törvények határozzák meg.


Hidegtartalék

Tartalék teljesítmény.

Az erőművekben üzemen kívül levő, de a rendszerirányító utasítására bármikor elindítható generátorok teljesítményének összege.


Hőenergia

A hőmérséklet emelkedésekor felvett, illetve csökkenésekor leadott energia. Mértékegysége a joule (J).


Hőerőmű

A hőerőművekben a kazánban, (atomerőmű esetében a reaktorban) felszabaduló hőenergiával gőzt fejlesztenek, mely gőzturbinát hajt meg. Ennek mechanikai energiája forgatja a turbógenerátort, mely áramot termel.


Katalizátor

Kémiai reakciókat gyorsító berendezés.

A széntüzelésű erőművekben füstgáztisztításra alkalmazzák. Segítségével a nitrogén-oxid ártalmatlan nitrogénné és oxigénné alakul át. A katalizátorok működésének alapelve, hogy különböző fémek és fémoxidok bizonyos kémiai reakciókat lehetővé tesznek, illetve felgyorsítanak, bár önmaguk a reakcióban nem vesznek részt.


Kazán

A hőerőművekben a gőz előállítására szolgáló berendezés.

A kazánban megfelelően előkészített tüzelőanyagot (szén, földgáz, tüzelőolaj) égetnek el, és az így felszabaduló hő gőzt fejleszt.


Kéntelenítő

Füstgáztisztító berendezés.

Segítségével a hőerőművekben a füstgáz kéndioxid tartalma más, ártalmatlan vegyületté (pl. gipsszé). alakul.


Kirchoff törvények

A villamos-energia áramlását meghatározó fizikai törvények.

A villamos-energia szállítások és a rendszerirányítás számára fontos, a Kirchoff törvényekből következő  törvényszerűség, hogy hurkolt hálózatban az egyes ágakon folyó áramok erőssége fordítottan arányos az ágak ellenállásával.

Kirchoff I.törvénye: Az egy csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok algebrai összege mindig nulla.

Kirchoff II. törvénye: Zárt áramkörben az üresjárási feszültségek összege egyenlő az ellenállásokon fellépő feszültségesések összegével.


Kisfeszültségű hálózat

A villamos-energia ellátásban kisfeszültségű hálózatnak nevezzük a 400/230 V-os hálózatot. A háztartási fogyasztók a kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak.


Kombinált ciklusú erőmű

Gázturbinás erőmű.

A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.


Költségek

A villamos energia előállítása, szállítása és elosztása során felmerülő költségek két fő csoportra bonthatók: Az állandó költségek (pl. erőmű- és hálózatépítés, személyi ráfordítások), a mindenkori fogyasztástól függetlenül merülnek fel. A változó költségek (pl. tüzelőanyag vásárlás, veszteségek) az elfogyasztott áram mennyiségével arányosak. A költségeket a fogyasztók a villamosenergia-tarifában térítik meg.


Kőolaj

Folyákony halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó.

Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tároló kőzetekben felhalmozódott folyékony ásványi anyag. Különböző lepárlási termékei (tüzelőolaj, gázturbinaolaj) erőművekben történő felhasználásra alkalmasak. A modern ipari társadalom egyik legfontosabb energiaforrása.


Körzeti Diszpécser Szolgálat

Az áramszolgáltatók hálózatának és a területükön található, a rendszerszintű üzemirányításba nem bevont erőművek operatív üzemirányítását végző szervezet.


Középfeszültségű hálózat

A villamos-energia ellátásban középfeszültségűnek nevezzük a 10kV-os, 20kV-os és 35 kV-os feszültségű hálózatot.


Megújuló energiaforrás

Olyan energiahordozók, melyek felhasználásuk során nem fogynak el.

Alkalmazásukkal a környezet nem szennyeződik, és a Föld energiakészlete nem csökken. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energiaforrást (szél, nap, árapály, geotermikus, biomassza) alternatívnak is nevezik, jelezve, hogy perspektivikusan a hagyományos energiatermelést kiváltó erőforrásokká válhatnak. Az ilyen energiaforrásokkal működő erőműveket nevezzük alternatív erőműveknek.


Menetrendtartó erőmű

lásd: Erőművek üzemmódja


Nagyfeszültségű hálózat

Az alaphálózatból és a főelosztó hálózatból álló villamosenergia-szállító rendszer. Feszültségszintje: 400, 220 és 120 kV.


Napelem

A Nap energiáját fotoelektromos úton közvetlenül villamos energiává alakító berendezés. Alapelve, hogy a két félvezető határrétegére eső fény feszültségkülönbséget hoz létre a félvezetőkben. Intenzív kutatások zajlanak világszerte, hogy az átalakítás hatásfokát növelve versenyképes energiatermelési lehetőséggé tegyék ezt a megoldást.


Naperőmű

A Nap által a Földre sugárzott energiát közvetlenül (napelemek segítségével), vagy egy speciális hőerőmű közbeiktatásával villamos energiává alakító alternatív erőműtípus.


Napenergia

Napsugárzás formájában a Földre jutó energia.

A megújuló energiaforrások jó része (víz-, szélenergia) közvetve, a fotoelektromos elvű naperőmű közvetlenül hasznosítja a napenergiát. (A hagyományos tüzelésű erőművek is az évmilliók alatt keletkezett szerves üledékekben kémiai úton tárolt napenergiával működnek.)


Nyíltciklusú erőmű

Gázturbinás erőmű.

Ennél az erőműtípusnál a gázturbinából kiáramló forró füstgázt közvetlenül a szabadba vezetik. Az ilyen erőmű rendkívül gyorsan indítható és rugalmasan üzemeltethető, de a tüzelőanyag energiája viszonylag rossz hatásfokkal hasznosul. A magyar energiarendszerben szekunder tartalékként szolgál.


Ohm törvénye

A villamosenergia-rendszerben a teljesítményáramlásokat meghatározó egyik alaptörvény.

Az ellenálláson átfolyó áram erőssége egyenesen arányos az ellenállásra kapcsolt feszültséggel és fordítottan arányos az ellenállással.


Operatív üzemirányítás

A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete.

Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és termelés egyensúlyának állandó biztosítása, a villamos-energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával.


Porleválasztó

Füstgáztisztító eljárás.

Általában széntüzelésű erőművekben használják a füstgáz szilárd szennyezőanyagainak, portartalmának leválasztására. Az erőművekben elektrofiltereket, vagy zsákos szűrőket használnak.


Primer tartalék

Tartalék teljesítmény.

A forgó tartaléknak a frekvencia változása esetén automatikusan felhasználásra kerülő része. Értéke kb. a villamosenergia-rendszer össz-teljesítményének 1%-a.


Rendszerirányítás

Az együttműködő erőművek és hálózatok üzemállapotának meghatározása, változtatása, a biztonságos és legkisebb költségű energiaellátás, üzemzavarok megelőzése, megszüntetése, kiterjedésének korlátozása érdekében.


Rendszerirányító

A villamosenergia-rendszer üzemének tervezését, irányítását ellátó, a termelőktől, kereskedőktől, fogyasztóktól független szakmai szervezet. Feladata a rendszerszintű operatív üzemirányítás, forrástervezés, hálózati üzem-előkészítés, villamos-energia elszámolás, a rendszerszintű szolgáltatások, a hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítása.


Rendszerszintű szolgáltatások

A rendszerszintű szolgáltatások azok a villamosenergia termeléssel, szállítással, elosztással járó járulékos funkciók, amelyek a villamosenergia közvetlen szolgáltatásán túlmenően biztosítják annak a megfelelő biztonságú, minőségű szolgáltatását. Ide tartoznak a hálózati frekvencia és a hálózati feszültség szabályozásához tartozó feladatok, valamint a villamosenergia rendszer esetleges üzemzavarait megelőző, vagy az azt követő elhárító tevékenységek, ill. képességek (Black Start, Power System Stabilizer - PSS, stb.)


Szekunder tartalék

Tartalék teljesítmény.

A villamosenergia-rendszerben a fogyasztás változásának automatikus követését, a csereteljesítmény szaldó előírt értéken tartását szolgáló tartalék teljesítmény. A forgó tartalékból, és a gyorsan(15 percen belül) elindítható nyílt ciklusú gázturbinák teljesítményéből tevődik össze. Értéke megegyezik a villamosenergia-rendszerben üzemelő legnagyobb erőművi blokk teljesítményével.


Szén

Szilárd tüzelőanyag.

A szén évmilliókkal ezelőtt elpusztult növényi maradványokból képződött a földfelszín alatt, nagy nyomáson, a levegő kizárása mellett. A szén minőségét (fűtőértékét) elsősorban az határozza meg, hogy mennyi idős. Az ipari forradalom időszakában (a XVII. sz. második felétől) a technikai fejlődés alapját jelentette és ma is jelentős részaránya van a villamosenergia-termelésben.


Széndioxid

Égéstermék, színtelen, szagtalan gáz.

A fosszilis tüzelőanyagú erőművek működésük során széndioxidot is bocsátanak ki a légtérbe. Ez a gáz is felelős a légkörben fellépő üvegházhatásért és ezáltal a globális felmelegedésért. A széndioxid megkötésére jelenleg nem létezik gazdaságosan alkalmazható eljárás.


Szénerőmű

Primer energiaforrásként szenet alkalmazó hőerőmű.

A különböző fűtőértékű szenek energetikai célú hasznosításának legfőbb hátránya a károsanyag-kibocsátás, amelyet csak különböző, költséges eljárásokkal lehet csökkenteni, egyrészt a tüzeléstechnika révén, másrészt a füstgáz tisztításával. Hazánkban számos szenes erőmű üzemel, a legnagyobb ezek közül a lignittüzelésű Mátrai Erőmű.


Szivattyús–tározós erőmű (SZET)

Vízerőmű.

A villamosenergia-rendszer alacsony terhelésű időszakában (pl. éjjel) vizet szivattyúznak fel egy magasan fekvő tározóba, majd azt csúcsidőszakban leengedve áramtermelésre használják. A Magyar Villamosenergia Rendszer szivattyús-tározós erőmű nélkül üzemel. A villamosenergia piac megnyitása és a szűkebb határértékek között szabályozható vagy szabályozhatatlan (pl. szélerőmű) erőművek arányának növekedése indokolttá teszi ilyen erőmű típus létesítését.


Tartalékok

A villamos energia ipari méretekben nem tárolható, ezért minden pillanatban a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiséget kell belőle előállítani. A fogyasztás előre nem becsülhető változásának követésére, és üzemzavarok esetére a villamos energia rendszernek állandó tartalékkal kell rendelkeznie. Ezek lehetnek forgótartalékok, vagy rövidebb-hosszabb idő alatt elindítható hidegtartalékok. A tartalék - felhasználásának célja szerint - lehet primer vagy szekunder tartalék.


Teljesítmény

A munkavégző képességnek, vagy a munkavégzés intenzitásának pillanatnyi jellemzője. Egy villamos berendezés teljesítménye a rá kapcsolt feszültség és az ennek hatására rajta átfolyó áram szorzata

Mértékegysége a watt (W).


Transzformátor

A feszültség és az áramerősség átalakítására szolgáló berendezés.

A váltakozó áramú villamos energia felhasználásának elterjedését a transzformátor megalkotása tette lehetővé. A transzformátor működésének magyar tudósok által kidolgozott alapja a közös vasmagon lévő két különböző menetszámú tekercselés. A kivezetéseken a feszültség egyenesen, az áramerősség fordítottan arányos a menetszámmal. A transzformátor a villamos energia átalakítását nagyon kis veszteséggel teszi lehetővé.


Túlterhelés

A villamosenergia-rendszer minden elemét (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezik. Ennek túllépése esetén a berendezés sérülhet. A villamos védelmek egyik feladata, hogy a berendezéseket a túlterheléstől megvédjék.


UCTE

A Nyugat-európai országok villamos-energetikai társaságai által 1964-ben létrehozott rendszer-egyesülés. Az együttműködés szabályait munkabizottságok által kidolgozott ajánlások tartalmazzák. A magyar energiarendszer 1995 októberétől párhuzamosan üzemel az UCTE-vel, 1999. január 1-től társult tagja, 2001. április 21-e óta pedig rendes tagja a szervezetnek.


Váltakozó áram

Váltakozó áram esetén az elektronok mozgásiránya periodikusan változik. A váltakozó áram fő jellemzője a hertz (H): e mérőszám azt fejezi ki, hogy másodpercenként hányszor változik az áram iránya. A transzformátorok alkalmazása óta általánosan alkalmazott áramfajta az energetikában. Európában 50 Hz, Amerikában 60 Hz frekvenciájú váltakozó áramot használnak.


Védelmek

A villamosenergia-rendszer elemeit a zárlatoktól, túlterheléstől vagy egyéb rendellenességektől védő készülékek.

A villamos védelmek a villamos energia jellemzőinek (áramerőség, feszültség, frekvencia) megváltozását érzékelik, ez alapján határozzák meg a meghibásodás helyét és jellegét, és kikapcsolják a hibát határoló megszakítókat.


Villamos-energia elszámolás

A villamosenergia elszámolás olyan rendszeres, célirányos tevékenység, amely regisztrálja mind a villamosenergia szállítási tranzakciók megvalósulását, mind az azoktól való eltérést a szállítási menetrendek és a tényleges fizikailag mért villamosenergia forgalmi adatok alapján.


Vízerőmű

A víz helyzeti energiáját hasznosító erőmű.

Átfolyó és tározós rendszerű vízerőműveket különböztetünk meg. A vízerőművek előnye a gyors indíthatóság, a rugalmas terhelhetőség, és a minimális üzemeltetési költség. Hátrányuk hogy létesítésükhöz kedvező földrajzi adottságokra és jelentős beruházási költségre van szükség.


Zárlat

A szigetelés meghibásodása miatt két vagy több, különböző feszültségű vezető között létrejött, nem szándékolt kapcsolat.

A zárlati hely ellenállása a normál terhelésnél sokkal kisebb, így az áramkörben a megengedettnél jóval nagyobb áramok lépnek fel. A villamosenergia-rendszer elemeit (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezték, ezért a zárlat miatt fellépő túlterhelés jelentős károkat okozhat. A villamos védelmek gondoskodnak arról, hogy zárlat esetén a meghibásodott berendezés a lehető leggyorsabban lekapcsolódjon a hálózatról.