Műszeroldal

A Carl Zeiss gyár története Carl Zeiss 1916. szeptember 11-én született Weimarban, és 1888. december 3-án hunyt el az általa is híressé tett Jena városában. Harmincévesen, 1846-ban alapította meg első műhelyét Jénában, ahol laboratóriumi felszereléseket gyártott az ottani Friedrich Schiller Egyetem számára. Az üzemben finommechanikai és optikai gyártmányok készültek, 1847 szeptemberében kezdődött az egyszerűbb mikroszkópok gyártása, de csak tíz év múlva sikerült az első saját gyártmányú mikroszkópot eladnia Zeissnek. Újabb kilenc év elteltével, 1866-ban már az ezredik ilyen eszközt értékesítették. Ebben az évben, 1866-ban csatlakozott a céghez a fizikus Ernst Abbe, aki 1872-ben a mikroszkópokról alkotott elméletével forradalmasította ezt az iparágat, és iparilag is eredményesen alkalmazhatták eljárásait a nagy teljesítményű mikroszkópok gyártásakor. Abbe szerepvállalása Abbe a Friedrich Schiller Egyetem oktatója volt, így került kapcsolatba a Zeiss gyárral. 1875-ben aztán Abbe résztulajdonossá is válik a cégben. Ernst Abbe és a kémikus Otto Schott 1881-ben új tudományos eljárást dolgoznak ki az üveggyártásban, ennek nyomán 1884-ben tovább fejlődik a vállalkozás: Carl és Rodeich Zeiss, továbbá Abbe valamint Schott megalakítják a jénai üvegtechnikai laboratóriumot (Glastechnisches Laboratorium Jena), amely később a jénai üveggyár néven válik világhírűvé (Jenaer Glaswerk Schott & Gen.). Carl Zeiss 1888-as elhalálozása után, 1889-ben Abbe létrehozza a Carl-Zeiss Alapítványt, amely 1891-ben egyedüli tulajdonosa lesz a Carl Zeiss cégnek, és résztulajdonossá válik a híres üveggyárban is, a Jenaer Glaswerk Schott & Gen.-ben. Az alapítvány közhasznú célokat követ, a tudományos kutatást és a szociális gondoskodást elősegítve. Háborúk után 1919-ben aztán az alapítvány veszi át az egyeduralmat az üveggyárban is. 1945-ben, a második világháború után a cég kettéoszlik: az amerikaiak a cég vezetőségét és kutatóit Heidenheimbe telepítik át, Jena viszont az orosz megszállási zónába, a későbbi NDK-ba kerül. 1946-ban az oroszok a Szovjetunióba kényszerítik a jénai gyár munkatársait (már akik ott maradtak), a gyárat pedig leszerelik. Ezután újrakezdődik a termelés Jénában, az üveggyártás pedig a Schott keretei között folytatódik. Közben a Carl Zeiss Alapítvány Opton Optische Werke Oberkochen GmbH (Opton Optikai Művek) néven 95 százalékos részesedéssel alapít céget a nyugat-németországi Baden-Württembergben, Oberkochen városában. 1947-ben születik meg a Zeiss-Opton márkanév. 1948-ban a Carl-Zeiss Alapítvány kizárólagos tulajdont szerez az Opton-Zeissban. 1949-ben Heidenheimbe települ át az Alapítvány, amely tehát ezentúl Nyugat-Németországban működik. 1951-ben viszont a „népi” tulajdonban (VEB) lévő, „keleti” VEB Carl Zeiss és VEB Jenaer Glaswerk Schott & Gen. is megalakul. Így nyugaton és keleten egyaránt folytatódik a gyártás. 1952-ben a nyugati Schott Mainzba települ át, ott egy újabb üveggyár nyílik. 1954-ben pedig megkezdődnek a pereskedések Kelet és Nyugat között a Carl Zeiss névhasználat miatt. 1971-ben állapodik meg Londonban a Carl-Zeiss-Stiftung (a heidenheimi, nyugati alapítvány) és a keleti VEB Jena a névhasználatról. Ez a földrajzi felosztást jelenti: a KGST-ben az NDK-s jénaiak használják ezt az elnevezést, nyugaton viszont a heidenheimiek. 1980-1981 folyamán eldől a névhasználati vita az üveggyártásban is: a Schott Glaswerke nevet a nyugatiak használják, Mainz székhellyel, a Jena és Jenaer, vagyis jénai elnevezést pedig a keletiek. Német újraegyesítés - egyesítik a Zeisst is Németország újraegyesítése nyomán, 1990-től rendeződik az áldatlan helyzet: a nyugati alapítvány reprivatizálja a kelet-német VEB-eket, vagyis a népi tulajdonból fokozatosan alapítványi kézbe kerülnek a jénai és egyéb keleti gyárak, egyesülve a mainzi és oberkocheni üzemekkel. A Zeiss napjainkban 14 ezer embert foglalkoztat a világ 30 országában, de összesen 100 országban képviselteti magát. A cég központja ma a baden-württembergi Oberkochen településén található. A Zeiss hat üzleti divízióban tevékenykedik (szemoptika, mikroszkópok, orvosi műszerek, ipari mérőműszerek, opto-elektronikai rendszerek és félvezetőgyártás). Közismert, hogy a magyarországi finomoptikai ipar az 1920-as években Zeiss technológiára épült ki. A Zeiss 1992-től saját vállalattal van jelen Magyarországon. A Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft. tíz év alatt Közép-Kelet-Európa legnagyobb szemüveglencse- és távcsőgyártó bázisát építette fel a Mátészalkai Ipari Parkban. A magyarországi leányvállalat a Carl Zeiss Alapítvány tulajdonában van, amelynek másik vállalkozása, a Schott Glas is jelen van hazánkban, mátészalkai gyára autóüveget gyárt vezető német autómárkákhoz.

A Carl Zeiss gyár története

Carl Zeiss 1916. szeptember 11-én született Weimarban, és 1888. december 3-án hunyt el az általa is híressé tett Jena városában. Harmincévesen, 1846-ban alapította meg első műhelyét Jénában, ahol laboratóriumi felszereléseket gyártott az ottani Friedrich Schiller Egyetem számára. Az üzemben finommechanikai és optikai gyártmányok készültek, 1847 szeptemberében kezdődött az egyszerűbb mikroszkópok gyártása, de csak tíz év múlva sikerült az első saját gyártmányú mikroszkópot eladnia Zeissnek. Újabb kilenc év elteltével, 1866-ban már az ezredik ilyen eszközt értékesítették. Ebben az évben, 1866-ban csatlakozott a céghez a fizikus Ernst Abbe, aki 1872-ben a mikroszkópokról alkotott elméletével forradalmasította ezt az iparágat, és iparilag is eredményesen alkalmazhatták eljárásait a nagy teljesítményű mikroszkópok gyártásakor.

Abbe szerepvállalása

Abbe a Friedrich Schiller Egyetem oktatója volt, így került kapcsolatba a Zeiss gyárral. 1875-ben aztán Abbe résztulajdonossá is válik a cégben. Ernst Abbe és a kémikus Otto Schott 1881-ben új tudományos eljárást dolgoznak ki az üveggyártásban, ennek nyomán 1884-ben tovább fejlődik a vállalkozás: Carl és Rodeich Zeiss, továbbá Abbe valamint Schott megalakítják a jénai üvegtechnikai laboratóriumot (Glastechnisches Laboratorium Jena), amely később a jénai üveggyár néven válik világhírűvé (Jenaer Glaswerk Schott & Gen.).

Carl Zeiss 1888-as elhalálozása után, 1889-ben Abbe létrehozza a Carl-Zeiss Alapítványt, amely 1891-ben egyedüli tulajdonosa lesz a Carl Zeiss cégnek, és résztulajdonossá válik a híres üveggyárban is, a Jenaer Glaswerk Schott & Gen.-ben. Az alapítvány közhasznú célokat követ, a tudományos kutatást és a szociális gondoskodást elősegítve.

Háborúk után

1919-ben aztán az alapítvány veszi át az egyeduralmat az üveggyárban is. 1945-ben, a második világháború után a cég kettéoszlik: az amerikaiak a cég vezetőségét és kutatóit Heidenheimbe telepítik át, Jena viszont az orosz megszállási zónába, a későbbi NDK-ba kerül. 1946-ban az oroszok a Szovjetunióba kényszerítik a jénai gyár munkatársait (már akik ott maradtak), a gyárat pedig leszerelik. Ezután újrakezdődik a termelés Jénában, az üveggyártás pedig a Schott keretei között folytatódik.

Közben a Carl Zeiss Alapítvány Opton Optische Werke Oberkochen GmbH (Opton Optikai Művek) néven 95 százalékos részesedéssel alapít céget a nyugat-németországi Baden-Württembergben, Oberkochen városában. 1947-ben születik meg a Zeiss-Opton márkanév. 1948-ban a Carl-Zeiss Alapítvány kizárólagos tulajdont szerez az Opton-Zeissban.

1949-ben Heidenheimbe települ át az Alapítvány, amely tehát ezentúl Nyugat-Németországban működik. 1951-ben viszont a „népi” tulajdonban (VEB) lévő, „keleti” VEB Carl Zeiss és VEB Jenaer Glaswerk Schott & Gen. is megalakul. Így nyugaton és keleten egyaránt folytatódik a gyártás.

1952-ben a nyugati Schott Mainzba települ át, ott egy újabb üveggyár nyílik. 1954-ben pedig megkezdődnek a pereskedések Kelet és Nyugat között a Carl Zeiss névhasználat miatt. 1971-ben állapodik meg Londonban a Carl-Zeiss-Stiftung (a heidenheimi, nyugati alapítvány) és a keleti VEB Jena a névhasználatról. Ez a földrajzi felosztást jelenti: a KGST-ben az NDK-s jénaiak használják ezt az elnevezést, nyugaton viszont a heidenheimiek.

1980-1981 folyamán eldől a névhasználati vita az üveggyártásban is: a Schott Glaswerke nevet a nyugatiak használják, Mainz székhellyel, a Jena és Jenaer, vagyis jénai elnevezést pedig a keletiek.

Német újraegyesítés - egyesítik a Zeisst is

Németország újraegyesítése nyomán, 1990-től rendeződik az áldatlan helyzet: a nyugati alapítvány reprivatizálja a kelet-német VEB-eket, vagyis a népi tulajdonból fokozatosan alapítványi kézbe kerülnek a jénai és egyéb keleti gyárak, egyesülve a mainzi és oberkocheni üzemekkel.

A Zeiss napjainkban 14 ezer embert foglalkoztat a világ 30 országában, de összesen 100 országban képviselteti magát. A cég központja ma a baden-württembergi Oberkochen településén található. A Zeiss hat üzleti divízióban tevékenykedik (szemoptika, mikroszkópok, orvosi műszerek, ipari mérőműszerek, opto-elektronikai rendszerek és félvezetőgyártás). Közismert, hogy a magyarországi finomoptikai ipar az 1920-as években Zeiss technológiára épült ki. A Zeiss 1992-től saját vállalattal van jelen Magyarországon. A Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft. tíz év alatt Közép-Kelet-Európa legnagyobb szemüveglencse- és távcsőgyártó bázisát építette fel a Mátészalkai Ipari Parkban. A magyarországi leányvállalat a Carl Zeiss Alapítvány tulajdonában van, amelynek másik vállalkozása, a Schott Glas is jelen van hazánkban, mátészalkai gyára autóüveget gyárt vezető német autómárkákhoz.