1991. évi XLV. törvény

a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel

[Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]

Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi - kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink versenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja:

A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

Tv. 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki.

Mérésügy, mérésügyi szervezet

Tv. 2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik.

(2) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja és jóváhagyja a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét.

(3) A mérésügy központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az OMH, területi szervei (a mértékhitelesítő hivatalok) tevékenységük során az e törvényben meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával.

(4)

Vhr. 1. § (1) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önállóan gazdálkodó központi hivatal, amely előirányzatai felett - a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával - teljes jogkörrel rendelkezik.

(2) Az OMH irányítására kijelölt miniszter az OMH, a mérésügyi szolgáltatások igénybevételében érdekelt tárcák és egyéb szervek képviselőiből Országos Mérésügyi Tanácsot hoz létre, amelyet saját tanácsadó szerveként működtet. A tanács működtetéséhez szükséges feltételeket az OMH biztosítja.

Hatáskör és illetékesség

Tv. 3. § (1) A hatósági jogkört első fokon az OMH főosztályainak vagy a mértékhitelesítő hivataloknak a vezetői, másodfokon az OMH elnöke gyakorolja.

(2) Az eljárás lefolytatására az a mérésügyi szerv jogosult, amelynek illetékességi területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van. Helyhezkötött mérőeszköz esetében az eljárásra a telepítés helye szerint illetékes mérésügyi szerv is jogosult.

Vhr. 2. § Mérésügyi szerv alatt az OMH főosztályai és a mértékhitelesítő hivatalok értendők. A mérésügyi szervezet a mérésügyi szervekből épül fel, melyekre az jellemző, hogy hatósági tevékenységet végeznek.

A mérésügyi szervezet feladata

Tv. 4. § (1) A mérések pontossága és egységessége érdekében az OMH a következő feladatokat látja el:

a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről;

b) meghatározza az egyes mérőeszközök mérésügyi követelményeit, kibocsátja a hitelesítési előírásokat, előkészíti a mérésügyi szabványokat és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és a végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről;

c) képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi mérésügyi szervezetekben, együttműködik más államok mérésügyi szerveivel, gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezményekből adódó feladatok végrehajtásáról.

(2) A mérésügyi szervezet a rendeltetésszerű működésével összeférő és az alaptevékenységét nem akadályozó egyéb mérésügyi feladatokat is ellát: különleges, nagypontosságú mérések végzését; használati etalonok, hiteles anyagminták készítését; nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát, hitelesítését és kalibrálását; szakvélemény adást, mérésügyi oktatást, mérésügyi kutatást és fejlesztést.

II. fejezet

Mértékegységek

Tv. 5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre e jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Törvényes mértékegységek:

a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,

b) az e törvény mellékletében meghatározott, SI-n kívüli mértékegységek,

c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,

d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az e törvény mellékletében meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:

a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,

b) nemzetközi megállapodások alapján,

c) a tudományos kutatásban.

Vhr. 3. § (1) A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

(2) A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.

III. fejezet

Joghatással járó mérés és eszközei

Tv. 6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.

(2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.

(3) Hiteles az a mérőeszköz

a) amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek,

b) amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte.

Vhr. 4. § (1) Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül vagy közvetett módon - az országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.

(2) Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.

(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.

(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

(5) Az OMH - a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján - nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat.

Vhr. 5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

(2) A használati etalonnak érvényes hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél.

(3)

(4) A mérőeszközgyártó, -javító és -kölcsönző szervek, valamint a kereskedelmi forgalombahozatalra szánt árut adagoló, kimérő, töltő előrecsomagoló készülékek üzembentartói mérőeszközeik pontosságát használati etalonokkal kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A mérőeszköz-kölcsönző szervnek ez a kötelezettsége az általa kölcsönzött mérőeszközökre is kiterjed.

IV. fejezet

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés

Tv. 7. § (1) A hitelesíttetési kötelezettség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre (a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz) vonatkozik.

(2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről

a) a belföldi forgalombahozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalombahozónak,

b) javítás után (javítás utáni hitelesítés) a javítást végzőnek,

c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.

(4) A helyhezkötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembehelyező szerv (személy) feladata.

(5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése.

(6) Az OMH csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól.

(7) A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel az OMH - az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén - feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti.

Vhr. 6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés érvényességi időtartamát a melléklet tartalmazza. A hitelesítés érvényességi időtartamát az OMH a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben, a mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(3) Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) írásban kell kérnie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a hitelesítést kérő szerv (személy) nevét és címét,

b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,

c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.

A kérelemre az illetékes mérésügyi szervnek 30 napon belül kell válaszolnia.

(4) Az időszakos hitelesítés elvégzését - gazdaságossági és szervezési szempontok alapján - a mérésügyi szerv is kezdeményezheti. Időszakos helyszíni hitelesítés a helyi önkormányzati szervvel együttműködve, közösen kijelölt és meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.

(5) Az OMH felmentést adhat a mérőeszköz kötelező hitelesítése alól, ha

a)

b) a hitelesítésből eltérő egyéb vizsgálat (pl. külföldön végzett kalibrálás) és annak tanúsítása garantálja a mérésügyi előírások teljesülését,

c) a mérőeszköz hitelesítést helyettesítő minősítését az OMH által feljogosított szerv elvégzi.

(6) A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg az OMH egyéb rendelkezései az irányadók.

(7) Az OMH a mérőeszköz-minősítésre feljogosító határozatban állapítja meg a minősítés mérésügyi feltételeit, és a minősítő tevékenység felett hatósági felügyeletet, illetve ellenőrzést gyakorol.

(8) Az OMH a mérőeszköz hatósági vizsgálata előkészítésébe megfelelő szakértelemmel rendelkező közreműködőt is bevonhat.

(9) A hitelesítés négyéves, vagy azt meghaladó érvényességének időtartama azon a napon jár le

a) a hitelesítés évét feltüntető hitelesítési jel vagy bélyeg esetén, amelyik nap az érvényességi időtartam záró évének utolsó napja;

b) a hitelesítés éve mellett a hitelesítés hónapját is feltüntető hitelesítési jel vagy bélyeg esetén, amelyik nap az érvényességi időtartam záró évén belül a bélyegen vagy jelen megjelölt hónappal egyező hónap utolsó napja.

(10) A hitelesítés négy évet el nem érő érvényességének időtartama a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.

Hitelesítési engedély, típusvizsgálat

Tv. 8. § (1) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján adja ki.

(2) A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni.

(3) A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköztípuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról.

Vhr. 7. § (1) A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.

(2) A hitelesítési engedély megszerzéséről gondoskodni köteles első belföldi forgalombahozó lehet:

a) a belföldi előállító,

b) forgalombahozatal vagy saját felhasználásra történő behozatal esetén a külkereskedelmi tevékenységre jogosult, illetve az importáló,

c) bizományi vagy társasági szerződés alapján történő behozatal esetén a megbízó, illetve a külkereskedelmi tevékenységre jogosulttal szerződő.

(3) A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni.

Tv. 9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) Nemzetgazdasági vagy más fontos érdekből az OMH egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök meghatározott célú használatát típusvizsgálat eredményétől teheti függővé.

(3) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében az OMH felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettség alól.

(4) A hitelesítési engedélyt az OMH visszavonhatja, ha a mérőeszköztípus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést vagy mérőeszközhasználatot újabb feltételekhez kötheti.

Vhr. 8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.

(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:

a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszközcsalád más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni,

b) a külföldön végzett típusvizsgálat hazai érvényét az OMH elismeri,

c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja,

d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre.

(4) A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja az OMH rendelkezésére.

(5) A hitelesítési engedély kiadása a gyártónak a mérőeszközre vonatkozó minőségtanúsítási kötelezettségét nem érinti.

(6) Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.

Hitelesítési eljárás

Tv. 10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll.

(3) A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett hitelesítési bélyeg, egyéb jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A mérésügyi szervek által használt tanúsító jeleket, a hitelesítési bélyegzők rajzát és alkalmazásának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási rendjét az OMH hitelesítési előírásban határozza meg.

Vhr. 9. § (1) A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára.

(2) Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak.

(3) A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló.

(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.

(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek.

(6) A mérőeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított köztisztviselője láthatja el.

(7) A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító bélyegzést vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.

(8) Mintavételes hitelesítésnél a tanúsító jel alkalmazása mellőzhető.

Vhr. 10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez - a mérésügyi szerv által meghatározott - alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.

(2) Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik. Amennyiben a hitelesítés a mérésügyi szervnek felróhatóan hiúsul meg, a kapcsolódó egyéb szolgáltatások díja ismételten nem számítható fel.

V. fejezet

Feljogosítás kalibrálásra (akkreditálás)

Tv. 11. § (1) A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről - az OMH-tól kapott feljogosítás alapján - a kalibráló laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. E feljogosítás nélkül kalibrálás külső fél számára nem végezhető.

(2) A kalibrálás nem hatósági tevékenység.

Vhr. 11. § (1) A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel - meghatározott feltételek mellett -megállapítható az összefüggés a mérőműszer vagy a mérőrendszer értékmutatása, illetve a mérték, a hiteles anyagminta által megtestesített vagy használati etalonnal megvalósított érték (a helyes érték) között.

(2) Az OMH - a nemzeti akkreditálásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - közreműködik a kalibráló és vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.

(3)-(5)

VI. fejezet

Mérésügyi ellenőrzés

Tv. 12. § (1) Az OMH jogosult a mérésügyi és egyéb, mérésügyi feladatkörbe utalt tevékenységet érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzésére.

(2) Az OMH ellenőrzésre feljogosított dolgozói a magánháztartás kivételével ellenőrzést végezhetnek mindenütt, ahol joghatással járó mérés végzésére szolgáló mérőeszközt használnak.

Vhr. 12. § (1) A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél, valamint a haditechnikai eszközök körében az illetékes miniszter - az OMH elnökével egyetértésben - szabályozza.

(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet:

a) a helyes mértékegység-használatra,

b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra),

c) az alkalmazott mérési módszerre,

d) a mérési eredmény megadásának módjára,

e) a mérés személyi feltételeire,

f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3) A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésügyi szerv, illetve az ellenőrzésre feljogosított dolgozói a következő intézkedéseket terhelik:

a) a felelős személy írásbeli figyelmeztetése,

b) a felügyeleti szerv vagy felelős személyek tájékoztatása a hiányosságokról és felelősségrevonás kezdeményezése,

c) a hitelesítés érvénytelenítése és a mérőeszköz használatának megtiltása,

d) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedély visszavonása,

e) döntés a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről,

f) szabálysértési vagy büntető eljárás kezdeményezése a felelős személy ellen.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

Hitelesített mérőeszközök használata

Tv. 13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen.

(2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről.

(3) A hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.

Vhr. 13. § (1) A lejárat hitelesítésű, átmenetileg használaton kívül helyezett, helyhezkötött mérőeszköz lezárását a mérésügyi szervtől írásban kell kérni.

(2) A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - érvényét veszti, ha

a) a hitelesítés érvényességi ideje lejárt,

b) a hitelesítési bélyeget eltávolították, vagy megsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták,

c) a hitelesítési bélyeget vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

(3) A közüzemek (víz, gáz, hő és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.

Mérésügyi díjak

Tv. 14. § (1) A mérésügyi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási jellegű szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A mérésügyi díjkövetelés a gazdálkodó szervezettel szemben [Ptk. 685. § c) pont] azonnali beszedési megbízással érvényesíthető.

Vhr. 14. § A mérésügyi díjakat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyeletet ellátó miniszter rendeletben állapítja meg.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

Tv. 15. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet és az ezt módosító 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak.

(3) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

Vhr. 15. § Felhatalmazást kap az OMH-t irányító miniszter, hogy a törvényes metrológia körébe tartozó egyes mérőeszközökre, mérési rendszerekre - segédeszközökre és - módszerekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

Vhr. 16. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az 1/1985. (Mér. K. 1.) OMH utasítás, az 1/1988. (Mér. K. 2.) OMH utasítás és a 201/1990. OMH Közlemény hatályát veszti.

Vhr. 17. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztető szabályozást tartalmaz: a Tanács 90/384/EGK irányelve az Európai Közösségek tagállamainak a nem automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról.

1. számú melléklet a mérésügyről szóló XLV. törvényhez

Törvényes mértékegységek

I. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alap-
és kiegészítő egységei

(1) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei:

a) A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m. A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz.

b) A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg. A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-ben őrzött platina-irídium henger tömege.

c) Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s. A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

d) A villamos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A. Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2•10-7 newton erőt hozna létre.

e) A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa.

f) Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben.

A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet.

g) A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540•1012 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683-ad watt per szteradián.

(2) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer kiegészítő egységei:

a) A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad.

A radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög.

b) A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr.

A szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög.

(3) A kiegészítő egységek dimenziótlan származtatott egységek, melyek további származtatott egységek kifejezésére használhatók abból a célból, hogy az azonos dimenziójú, de különböző fajtájú mennyiségek mértékegységei egymástól megkülönböztethetők legyenek.

(4) A mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

* A hekto, deka, deci és centi prefixumokkal képezhető törvényes többszörösök és törtrészek:

hektoliter (hl vagy hL), hektopascal (hPa), dekagramm (dag vagy dkg), deciliter (dl vagy dL), deciméter (dm), centiméter (cm), centigramm (cg), centiliter (cl vagy cL), centigray (cGy), centisievert (cSv).

II. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei az alapegységek és a kiegészítő egységek hatványainak szorzataként vagy hányadosaként képezhetők a megfelelő mennyiségekre vonatkozó fizikai egyenletek alapján.

A származtatott egységek az alapegységeken és a kiegészítő egységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

A külön nevű származtatott egységek a következők:

III. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli,
korlátozás nélkül használható törvényes
mértékegységek

Térfogat

(1) Térfogat (űrtartalom) mértékegysége a liter; jele: l

1 l = 1 dm3 = 0,001 m3 = 10-3m3

(2) A literrel kapcsolatban a hekto, deci és centi prefixumok is használhatók.

(3) A liter jeleként a L is használható.

Síkszög

(1) Síkszög-mértékegységek:

a) a fok; jele: °

b) a perc (ívperc); jele: `

c) a másodperc (ívmásodperc); jele:

(2) A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Tömeg

Tömeg-mértékegység a tonna; jele: t

1 t = 1000 kg = 103 kg = 1Mg

Idő

(1) Idő-mértékegységek:

a) a perc; jele: min

1 min = 60 s

b) az óra; jele: h

1 h = 60 min = 3600 s

c) a nap; jele: d

1 d = 24 h = 1440 min =86 400 s

d) a naptári időegységek: a hét, a hónap, az év.

(2) A fenti időmértékegységekkel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Sebesség

Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele: km/h

Munka, energia

Munka- (energia) mértékegység a wattóra; jele: W•h.

1 W•h = 3600 J

Hőmérséklet

(1) Hőmérséklet-mértékegység a Celsius-fok (kiejtése: celziusz-fok); jele: °C.

(2) 0 Celsius-fok hőmérséklet 273,15 kelvin hőmérséklettel egyenlő.

(3) A Celsius-fok, mint hőmérséklet-különbség, egyenlő a kelvinnel.

(4) A Celsius-fokkal kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

IV. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli,
kizárólag meghatározott szakterületen
használható törvényes mértékegységek

Hosszúság

(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld= 1852 m

(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496•1011 m

(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parsec (kiejtése: parszek); jele: pc.

1 pc = 3,0857•1016 m (közelítő érték)

(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460•1015 m (közelítő érték)

(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kal és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Terület

(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m2 = 104 m2

(2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Síkszög

Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység az újfok vagy a gon; jele: gon.

Tömeg

(1) Csak az atom- és magfizikában használható tömegmértékegység az atomi tömegegység; jele: u.

(2) Az atomi tömegegység a szén-12-atom tömegének 1/12-szerese.

1 u = 1,660 57•10-27kg (közelítő érték)

Nyomás

(1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa

(2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a milliméter-higany; jele: mmHg.

1 mmHg = 133,322 Pa

Energia

(1) Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: eV.

1 eV = 1,602 19•10-19 J (közelítő érték)

Teljesítmény

(1) Csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA = 1 W

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var = 1 W

2. számú melléklet a mérésügyről szóló XLV. törvényhez

TANÚSÍTÓ JELEK

A tanúsító jelet (a bélyegzőlenyomatot, illetve a levonóképes bélyeget) a mérőeszköz

a) külső felületén (festékező-, marató-, beütő bélyegzés, levonóképes bélyeg) vagy

b) adattábláján, illetve a felület e célra szolgáló, képlékeny fémből kialakított helyén, meghatározott zárócsavarjának eltávolítását meggátló képlékeny anyagban (beütő bélyegzés) vagy

c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés)

kell elhelyezni. A levonóképes bélyegre az adatokat vízzel nem oldható tintával kell rávezetni.

1. Használati etalon hitelességének tanúsítása

1.1. Használati etalon hitelesítési bélyegző lenyomata

1.2. Használati etalon hitelesítési levonóképes bélyeg (matrica, tapadócimke)

2. Használati mérőeszköz hitelességének tanúsítása

2.1. Hitelesítési bélyegző lenyomata

2.2. Égetett hitelesítési bélyegző lenyomata

2.3. Préselt és homokfúvott hitelesítési bélyegző lenyomata

2.4. Hitelesítési és mérőeszköz vizsgálati levonóképes bélyeg (matrica, tapadócímke)

Alul és felül egyenessel, kétoldalt pedig kívülről domború félkörívekkel határolt hosszúkás, fekvő, fekete keretes ezüstszürke mezőben a magyar Korona fekete kontúros, stilizált rajzolata. A Koronától jobbra fent az Országos Mérésügyi Hivatal elnevezésének kezdőbetűi. A betűk alá az ügyszámot és évszámot (az OMH Központja által végzett hitelesítés esetén) vagy a hitelesítő egyéni számát és az évszámot kell beírni.

3. A mérésügyi feladat elvégzése időpontjának külön bélyegzéssel való tanúsítása (évszámbélyegzés)

3.1. Évszámbélyegző lenyomata

3.2. Égetett évszámbélyegző lenyomata

4. Mérőeszköz-minősítő vizsgálat elvégzésének tanúsítása

4.1. Mérőeszköz minősítési bélyegző lenyomata

4.2. Mérőeszköz minősítési levonóképes bélyeg (matrica, tapadócímke)

Hosszúkás, fekvő, nyolcszögalakú sárga mezőben a bal oldalon a magyar Korona fekete kontúros stilizált rajzolata. Jobbra fenti "MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS" felirat. A felirat alatt az ügyszámot és az évszámot, vagy a minősítést végző egyéni jelét és az évszámot kell feltüntetni.

[Az e mellékletben feltüntetett ábrák a levonóképes bélyegek (matricák, tapadócímkék) és bélyegző lenyomatok felismerésére szolgáló illusztrációk, nem méretarányosak. A nyomdai, illetve beütő szerszámok esetén a végleges kivitelezés a technológiának megfelelően módosulhat.]

Melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök