www.muszeroldal.hu

A mérésügyről szóló törvény és kormányrendelet

1991. évi XLV. törvény*

a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel

[Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege. A megjegyzések kisebb és más szímű betűkkel vannak szedve.]

Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi - kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink versenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja:

A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

Tv. 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki.

Mérésügy, mérésügyi szervezet

Tv. 2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik.

(2)1 Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja és jóváhagyja a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét.

(3)2 A mérésügy központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az OMH, területi szervei (a mértékhitelesítő hivatalok) tevékenységük során az e törvényben meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával.

(4)3

Vhr. 1. §4 (1) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önállóan gazdálkodó központi hivatal, amely előirányzatai felett - a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával - teljes jogkörrel rendelkezik.

(2) Az OMH irányítására kijelölt miniszter az OMH, a mérésügyi szolgáltatások igénybevételében érdekelt tárcák és egyéb szervek képviselőiből Országos Mérésügyi Tanácsot hoz létre, amelyet saját tanácsadó szerveként működtet. A tanács működtetéséhez szükséges feltételeket az OMH biztosítja.

Hatáskör és illetékesség

Tv. 3. § (1) A hatósági jogkört első fokon az OMH főosztályainak vagy a mértékhitelesítő hivataloknak a vezetői, másodfokon az OMH elnöke gyakorolja.

(2) Az eljárás lefolytatására az a mérésügyi szerv jogosult, amelynek illetékességi területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van. Helyhez kötött mérőeszköz esetében az eljárásra a telepítés helye szerint illetékes mérésügyi szerv is jogosult.

Vhr. 2. § Mérésügyi szerv alatt az OMH főosztályai és a mértékhitelesítő hivatalok értendők. A mérésügyi szervezet a mérésügyi szervekből épül fel, melyekre az jellemző, hogy hatósági tevékenységet végeznek.

A mérésügyi szervezet feladata

Tv. 4. § (1) A mérések pontossága és egységessége érdekében az OMH a következő feladatokat látja el:

a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről;

b) meghatározza az egyes mérőeszközök mérésügyi követelményeit, kibocsátja a hitelesítési előírásokat, előkészíti a mérésügyi szabványokat és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és a végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről;

c) képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi mérésügyi szervezetekben, együttműködik más államok mérésügyi szerveivel, gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezményekből adódó feladatok végrehajtásáról.

(2) A mérésügyi szervezet a rendeltetésszerű működésével összeférő és az alaptevékenységét nem akadályozó egyéb mérésügyi feladatokat is ellát: különleges, nagypontosságú mérések végzését; használati etalonok, hiteles anyagminták készítését; nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát, hitelesítését és kalibrálását; szakvéleményadást, mérésügyi oktatást, mérésügyi kutatást és fejlesztést.

II. fejezet

Mértékegységek

Tv. 5. §5 (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(2) Törvényes mértékegységek:

a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,

b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, SI-n kívüli mértékegységek,

c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,

d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:

a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,

b) nemzetközi megállapodások alapján,

c) a tudományos kutatásban.

Vhr. 3. § (1)6 Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2)7 A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

(3)8 A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.

III. fejezet

Joghatással járó mérés és eszközei

Tv. 6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.

(2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.

(3) Hiteles az a mérőeszköz

a) amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek,

b) amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte.

Vhr. 4. § (1) Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül vagy közvetett módon - az országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.

(2)9 Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.

(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.

(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

(5)10 Az OMH - a mérõeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján - nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat.

Vhr. 5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

(2)11 A használati etalonnak érvényes hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél.

(3)12

(4) A mérőeszközgyártó, -javító és -kölcsönző szervek, valamint a kereskedelmi forgalomba hozatalra szánt árut adagoló, kimérő, töltő előrecsomagoló készülékek üzembentartói mérőeszközeik pontosságát használati etalonokkal kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A mérőeszköz-kölcsönző szervnek ez a kötelezettsége az általa kölcsönzött mérőeszközökre is kiterjed.

IV. fejezet

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés

Tv. 7. § (1) A hitelesíttetési kötelezettség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre (a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz) vonatkozik.

(2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről

a) a belföldi forgalomba hozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalomba hozónak,

b) javítás után (javítás utáni hitelesítés) a javítást végzőnek,

c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia.

(4) A helyhez kötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembe helyező szerv (személy) feladata.

(5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése.

(6) Az OMH csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól.

(7) A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel az OMH - az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén - feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti.

Vhr. 6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.

(2)13 A kötelezõ hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés érvényességi időtartamát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés érvényességi időtartamát az OMH a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(3) Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) írásban kell kérnie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a hitelesítést kérő szerv (személy) nevét és címét,

b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,

c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.

A kérelemre az illetékes mérésügyi szervnek 30 napon belül kell válaszolnia.

(4) Az időszakos hitelesítés elvégzését - gazdaságossági és szervezési szempontok alapján - a mérésügyi szerv is kezdeményezheti. Időszakos helyszíni hitelesítés a helyi önkormányzati szervvel együttműködve, közösen kijelölt és meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.

(5) Az OMH felmentést adhat a mérőeszköz kötelező hitelesítése alól, ha

a)14

b) a hitelesítéstől eltérő egyéb vizsgálat (pl. külföldön végzett kalibrálás) és annak tanúsítása garantálja a mérésügyi előírások teljesülését,

c) a mérőeszköz hitelesítést helyettesítő minősítését az OMH által feljogosított szerv elvégzi.

(6) A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg az OMH egyéb rendelkezései az irányadók.

(7) Az OMH a mérőeszköz-minősítésre feljogosító határozatban állapítja meg a minősítés mérésügyi feltételeit, és a minősítő tevékenység felett hatósági felügyeletet, illetve ellenőrzést gyakorol.

(8)15 Az OMH a mérõeszköz hatósági vizsgálata előkészítésébe megfelelő szakértelemmel rendelkező közreműködőt is bevonhat.

(9)16 A hitelesítés négyéves, vagy azt meghaladó érvényességének idõtartama azon a napon jár le, amelyik nap az érvényességi időtartam záró évének utolsó napja.

(10)17 A hitelesítés négy évet el nem érõ érvényességének időtartama a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.

Vhr. 6/A. §18(1) A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek:

a) huzalra fűzött, majd nyomóbélyegzővel lezárt fémzár (plomba);

b) acél beütő, vagy gumi nyomóbélyegzővel előállított hitelesítő bélyeg;

c) öntapadós matrica.

(2) A 6. § (7) bekezdésében meghatározott hitelesítést helyettesítő minősítést végző tanúsító jelként huzalra fűzött, nyomóbélyegzővel lezárt fémzárat (plombát) vagy öntapadós matricát használ.

(3) A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket, továbbá a 6. § (7) bekezdésében meghatározott hitelesítést helyettesítő minősítést végzők tanúsító jeleit, azok leírását és alkalmazásának módját e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(4) Amennyiben a tanúsító jel az eszköz belső szerkezetének illetéktelen beavatkozástól történő lezárására is szolgál, akkor a 6. § (7) bekezdésében meghatározott minősítő, valamint a 6. § (8) bekezdésében meghatározott közreműködő köteles az általa végzett hitelesítést előkészítő munka befejeztével egy darab fémhuzalra két darab egymást követő fémzárat (plombát) felfűzni, melyek közül a külső fémzárat a saját, a mérésügyi szervnek bejelentett nyomóbélyegzőjével lezárja. A belső fémzárat a mérésügyi szerv köztisztviselője a hitelesítéskor zárja le a törvényes tanúsító jellel.

Hitelesítési engedély, típusvizsgálat

Tv. 8. § (1) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján adja ki.

(2) A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni.

(3) A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalomba hozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról.

Vhr. 7. § (1) A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.

(2) A hitelesítési engedély megszerzéséről gondoskodni köteles első belföldi forgalomba hozó lehet:

a) a belföldi előállító,

b) forgalomba hozatal vagy saját felhasználásra történő behozatal esetén a külkereskedelmi tevékenységre jogosult, illetve az importáló,

c) bizományi vagy társasági szerződés alapján történő behozatal esetén a megbízó, illetve a külkereskedelmi tevékenységre jogosulttal szerződő.

(3) A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalomba hozó köteles gondoskodni.

Tv. 9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) Nemzetgazdasági vagy más fontos érdekből az OMH egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök meghatározott célú használatát típusvizsgálat eredményétől teheti függővé.

(3) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében az OMH felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettség alól.

(4) A hitelesítési engedélyt az OMH visszavonhatja, ha a mérőeszköz-típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést vagy mérőeszköz használatot újabb feltételekhez kötheti.

Vhr. 8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.

(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:

a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszköz-család más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni,

b) a külföldön végzett típusvizsgálat hazai érvényét az OMH elismeri,

c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja,

d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre.

(4) A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalomba hozó bocsátja az OMH rendelkezésére.

(5) A hitelesítési engedély kiadása a gyártónak a mérőeszközre vonatkozó minőségtanúsítási kötelezettségét nem érinti.

(6) Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalomba hozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.

Hitelesítési eljárás

Tv. 10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll.

(3)19 A hitelesítés tényét a mérõeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket és alkalmazásuk módját az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(4) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási rendjét az OMH hitelesítési előírásban határozza meg.

Vhr. 9. § (1) A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára.

(2)20 Csak olyan mérõeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak.

(3) A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló.

(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.

(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek.

(6)21 A mérõeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított köztisztviselője láthatja el.

(7)22 A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.

(8) Mintavételes hitelesítésnél a tanúsító jel alkalmazása mellőzhető.

Vhr. 10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez - a mérésügyi szerv által meghatározott - alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.

(2) Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik. Amennyiben a hitelesítés a mérésügyi szervnek felróhatóan hiúsul meg, a kapcsolódó egyéb szolgáltatások díja ismételten nem számítható fel.

V. fejezet23

Akkreditálás

Tv. 11. § Az OMH a Nemzeti Akkreditáló Testülettel együttműködve - a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabályok rendelkezéseivel összhangban - részt vesz a kalibráló és a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.

Vhr. 11. § (1) A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel - meghatározott feltételek mellett - megállapítható az összefüggés a mérőműszer vagy a mérőrendszer értékmutatása, illetve a mérték, a hiteles anyagminta által megtestesített vagy használati etalonnal megvalósított érték (a helyes érték) között.

(2)24 Az OMH - a nemzeti akkreditálásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - közremûködik a kalibráló és vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.

(3)-(5)25

VI. fejezet

Mérésügyi ellenőrzés

Tv. 12. § (1) Az OMH jogosult a mérésügyi és egyéb, mérésügyi feladatkörbe utalt tevékenységet érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzésére.

(2) Az OMH ellenőrzésre feljogosított dolgozói a magánháztartás kivételével ellenőrzést végezhetnek mindenütt, ahol joghatással járó mérés végzésére szolgáló mérőeszközt használnak.

Vhr. 12. § (1) A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél, valamint a haditechnikai eszközök körében az illetékes miniszter - az OMH elnökével egyetértésben - szabályozza.26

(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet:

a) a helyes mértékegység-használatra,

b) a mérőeszközökre (mérőeszköz-típusra),

c) az alkalmazott mérési módszerre,

d) a mérési eredmény megadásának módjára,

e) a mérés személyi feltételeire,

f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3) A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésügyi szerv, illetve az ellenőrzésre feljogosított dolgozói a következő intézkedéseket tehetik:

a) a felelős személy írásbeli figyelmeztetése,

b) a felügyeleti szerv vagy felelős személyek tájékoztatása a hiányosságokról és felelősségre vonás kezdeményezése,

c) a hitelesítés érvénytelenítése és a mérőeszköz használatának megtiltása,

d) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedély visszavonása,

e) döntés a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről,

f) szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezése a felelős személy ellen.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

Hitelesített mérőeszközök használata

Tv. 13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen.

(2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről.

(3) A hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.

Vhr. 13. § (1) A lejárt hitelesítésű, átmenetileg használaton kívül helyezett, helyhez kötött mérőeszköz lezárását a mérésügyi szervtől írásban kell kérni.

(2) A mérőeszköz hitelesítése - függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem - érvényét veszti, ha

a) a hitelesítés érvényességi ideje lejárt,

b) a hitelesítési bélyeget eltávolították, vagy megsérült, illetőleg a hitelesítési bizonyítvány elveszett, vagy azt megváltoztatták,

c) a hitelesítési bélyeget vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

(3) A közüzemek (víz, gáz, hő és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.

Mérésügyi díjak

Tv. 14. § (1) A mérésügyi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási jellegű szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A mérésügyi díjkövetelés a gazdálkodó szervezettel szemben [Ptk. 685. § c) pont] azonnali beszedési megbízással érvényesíthető.

Vhr. 14. § A mérésügyi díjakat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyeletet ellátó miniszter rendeletben állapítja meg.27

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

Tv. 15. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet és az ezt módosító 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak.

(3) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.28

Vhr. 15. §29 Felhatalmazást kap az OMH-t irányító miniszter, hogy a törvényes metrológia körébe tartozó egyes mérőeszközökre, mérési rendszerekre - segédeszközökre és - módszerekre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

Vhr. 16. §30 Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az 1/1985. (Mér. K. 1.) OMH utasítás, az 1/1988. (Mér. K. 2.) OMH utasítás és a 201/1990. OMH Közlemény hatályát veszti.

Vhr. 17. §31 Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 90/384/EGK irányelve a tagállamok nem automata mérlegekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről;

b) a Tanács 85/1/EGK, 89/617/EGK és az 1999/103/EK irányelvével módosított 80/181/EGK irányelve a tagállamok mértékegységekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

1. és 2. számú melléklet a mérésügyről szóló XLV. törvényhez32

1. számú melléklet a127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez33

Törvényes mértékegységek

I. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei

1) A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.

A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban

1/299 792 458 másodperc időtartam alatt megtesz.

2) A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.

A kilogramm az 1889. évben, Párizsban megtartott 1. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sèvres-ben õrzött platina-iridium henger tömege.

3) Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s.

A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

4) A villamos áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.

Az amper olyan állandó villamos áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör-keresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2·10ˉ7 newton erőt hozna létre.

5) A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.

A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa.

6) Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.

A mól annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben.

A mól alkalmazásakor meg kell határozni az elemi egység fajtáját; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet.

7) A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

A kandela az olyan fényforrás fényerőssége adott irányban, amely 540·10¹² hertz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerõssége ebben az irányban 1/683 watt per szteradián.34

II. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei

(1) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei az alapegységek hatványainak szorzataként vagy hányadosaként képezhetők a megfelelő mennyiségekre vonatkozó fizikai egyenletek alapján.

A származtatott egységek az alapegységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

A külön nevű származtatott egységek a következők:

1.

A frekvencia mértékegysége a hertz;

jele: Hz.

1 Hz = 1 s-1

2.

A radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége a becquerel;

jele: Bq.

1 Bq =1 s-1

3.

Az erő mértékegysége a newton;

jele: N.

1 N =1 m·kg·s-2

4.

A nyomás mértékegysége a pascal;

jele: Pa.

1 Pa =1 N·m-2

5.

Az energia mértékegysége a joule;

jele: J.

1 J = 1 N·m

6.

A teljesítmény mértékegysége a watt;

jele: W.

1 W = 1 J·s-1

7.

Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a gray;

jele: Gy.

1 Gy = 1 J·kg-1

8.

A dózisegyenérték mértékegysége a sievert;

jele: Sv.

1 Sv =1 J·kg-1

9.

A villamos töltés mértékegysége a coulomb;

jele: C.

1 C = 1 A·s

10.

A villamos feszültség mértékegysége a volt;

jele: V.

1 V = 1 W·A-1

11.

A villamos kapacitás mértékegysége a farad;

jele: F.

1 F = 1 C·V-1

12.

A villamos ellenállás mértékegysége az ohm;

jele: Ω.

1 Ω = 1 V·A-1

13.

A villamos vezetőképesség mértékegysége a siemens;

jele: S.

1 S = 1 Ω-1

14.

A mágneses fluxus mértékegysége a weber;

jele: Wb.

1 Wb = 1 V·s

15.

A mágneses indukció mértékegysége a tesla;

jele: T.

1 T = 1 Wb·m-2

16.

Az induktivitás mértékegysége a henry;

jele: H.

1 H = 1 Wb·A-1

17.

A fényáram mértékegysége a lumen;

jele: lm.

1 lm = 1 cd·sr (**)

18.

A megvilágítás mértékegysége a lux;

jele: lx.

1 lx = 1 lm·m-2

19.

A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal;

 

jele: kat.

1 kat = 1 mol·s-1

20.

A síkszög mértékegysége a radián;

jele: rad.

1 rad = 1 m·m-1 = 1 (*)

21.

A térszög mértékegysége a szteradián;

 

jele: sr.

1 sr = 1 m2·m-2 = 1 (**)

(*) A radián a kör azon két sugara által bezárt szög, amelyek a kör kerületéből a kör sugarával egyenlő hosszúságú ívet metszenek ki.

(**) A szteradián annak a kúpnak a térszöge, amelynek a csúcspontja a gömb középpontjában helyezkedik el, és amely a gömb felületéből a gömb sugarával egyenlő oldalhosszúságú négyzet területével egyenlő gömbfelületet metsz ki.

(2) Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

Prefixum neve

Prefixum jele

A prefixummal jelképezett szorzó

yotta

Y

1024

zetta

Z

1021

exa

E

1018

peta

P

1015

tera

T

1012

giga

G

109

mega

M

106

kilo

k

103

hekto

h

102

deka

da

101

deci

d

10-1

centi

c

10-2

milli

m

10-3

mikro

µ

10-6

nano

n

10-9

piko

p

10-12

femto

f

10-15

atto

a

10-18

zepto

z

10-21

yocto

y

10-24

 

III. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli,
korlátozás nélkül használható törvényes
mértékegységek

Térfogat

(1) Térfogat (űrtartalom) mértékegysége a liter; jele: l

1 l = 1 dm³ = 0,001 m³ = 10-3m³

(2) A liter jeleként a L is használható.

Síkszög

(1) Síkszög-mértékegységek:

a) a fok; jele: °

b) a perc (ívperc); jele: '

c) a másodperc (ívmásodperc); jele: "

(2) A fokkal, az ívperccel és az ívmásodperccel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Tömeg

Tömeg-mértékegység a tonna; jele: t

1 t = 1000 kg = 10³ kg = 1 Mg

Idő

(1) Idő-mértékegységek:

a) a perc; jele: min

1 min = 60 s

b) az óra; jele: h

1 h = 60 min = 3600 s

c) a nap; jele: d

1 d = 24 h = 1440 min = 86 400 s

d) a naptári időegységek: a hét, a hónap, az év.

(2) A fenti időmértékegységekkel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Sebesség

Sebesség-mértékegység a kilométer per óra; jele: km/h

Munka, energia

Munka- (energia) mértékegység a wattóra; jele: W·h.

1 W·h = 3600 J

Hőmérséklet

A t Celsius hőmérsékletet a T és T0 két termodinamikai hőmérséklet közötti különbség határozza meg, ahol T0 = 273,15 K. A hőmérsékleti tartomány vagy különbség mind kelvinekben, mind Celsius fokokban kifejezhető. A “Celsius fok” egység a “kelvin” egységgel egyenlő. Jele: ºC.”

IV. fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli,
kizárólag meghatározott szakterületen
használható törvényes mértékegységek

Hosszúság

(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld = 1852 m

(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496·1011 m

(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parsec; jele: pc.

1 pc = 3,0857·1016 m (közelítő érték)

(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460·1015 m (közelítő érték)

(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parsec-kel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Terület

(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m² = 104 m²

(2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

Síkszög

Csak a geodéziában használható síkszög-mértékegység az újfok vagy a gon; jele: gon.

Tömeg

(1) Csak az atom- és magfizikában használható tömeg-mértékegység az atomi tömegegység; jele: u.

(2) Az atomi tömegegység a szén-12-atom tömegének 1/12-szerese.

1 u = 1,660 57·10-27 kg (közelítő érték)

Nyomás

(1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa

(2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a higanyoszlop-milliméter; jele: mmHg.

1 mmHg = 133,322 Pa

Energia

(1) Csak az atom- és magfizikában használható energia-mértékegység az elektronvolt; jele: eV.

(2) Az elektronvolt az a mozgási energia, amelyre az elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át.

1 eV = 1,602 19× 10-19 J (közelítő érték)

Teljesítmény

(1) Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA = 1 W

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var = 1 W.

2. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez35

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

Sor-
szám


Megnevezés

A hitelesítés érvényességének időtartama (év)

1.

Kereskedelmi méterrudak, kereskedelmi hosszúságmérő gépek és berendezések, tartályméréshez használt mérőszalagok


korlátlan

2.

Kereskedelmi űrmértékek

korlátlan

3.

Súlyok (E1, E2, F1, F2, M1, M2, M3 pontosságú)

2

4.

Nem automatikus működésű mérlegek

a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak

- kereskedelmi ügyleteknél,

- vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél,

- jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során,

- gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során,


2

b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak,
az áruk fogyasztók részére történő előrecsomagolása, illetve egyéb
módon történő közvetlen értékesítés során



2

5.

Közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők

2

6.

Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők

2

7.

Gépjárművek emissziójának mérésére használt kipufogógáz gázelemzők

2

8.

Gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők

2

9.

Viteldíjjelzők

2

10.

Gépjármű menetírók

6

11.

Vízmérők (hideg és meleg vízre)

- bekötési és törzshálózati vízmérők

4

- mellékvízmérők elszámolásra

6

- mellékvízmérők költségmegosztásra

korlátlan

12.

Víztől eltérő folyadékok (ásványolajtermék, alkoholtermék, sör, pezsgő és köztes termék) mennyiségének meghatározására használt:

- üzemanyagmérők, átfolyásmérők és mérőrendszerek

1

- tároló tartályok első hitelesítés után

5

- tároló tartályok minden további hitelesítés után

15

- tartályszintmérők

2

- szeszmérők és tartozékaik

10

- szeszfokmérők

korlátlan

13.

Sűrűségmérő eszközök

- aerométerek ásványolaj, ásványolaj-származékok, must,
szeszes ital és tej sűrűségének mérésére, piknométerek


korlátlan

- folyamatos sűrűségmérők és sűrűség távadók

2

14.

Gázmérők, gázmérő rendszerek

- 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú

10

- 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú

5

15.

Hőfogyasztás-mérők

4

16.

Áram és feszültség mérőváltók 0,5 pontossági osztályba tartozók vagy pontosabbak

korlátlan

17.

Villamos fogyasztásmérők és egybeépített mellékkészülékei

- egyfázisú elektromechanikus fogyasztásmérő

15

- többfázisú elektromechanikus fogyasztásmérők

10

- elektronikus fogyasztásmérők

10

18.

Sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők

2

19.

Környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb hatósági ellenőrzésre használt zajszintmérők

2

20.

Szerencsejáték céljára szolgáló eszközök

2

3. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez36

A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők, valamint a 6. § (7) bekezdésében meghatározott hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzai és alkalmazásuk módja

1. A törvényes tanúsító jelet a mérőeszköz

a) külső felületén vagy

b) adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy

c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén

kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján

(nyomóbélyegzés nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral - plomba)

helyezi el a hitelesítést végző köztisztviselő.

A törvényes tanúsító jelek típusai:

1.1. Huzalra fűzött, majd nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral (plombával) történik a lezárása a közüzemi szolgáltatásban használt fogyasztásmérőknek, valamint az olyan mérőknek, amelyek belső szerkezetét a ház lezárásával szükséges megvédeni illetéktelen beavatkozás elől.

1.2. Más mérők esetében, amikor nem szükséges, vagy nem lehetséges a plombával történő lezárás, akkor fém beütő bélyegzővel, vagy gumi nyomóbélyegzővel előállított hitelesítést tanúsító jellel történik a hitelesítés.

1.3. Ha a mérő jellege következtében beütő, vagy nyomó bélyegző használata sem lehetséges, a hitelesítő köztisztviselő öntapadó matricát helyez el a mérőeszközön.

1.4. Az 1.1., valamint az 1.2. pontokban meghatározott törvényes tanúsító jel leírása:

- a magyar Korona stilizált jele, körkeretben;

- a hitelesítés éve;

- a hitelesítést elvégző köztisztviselő egyéni száma.

1.5. Az 1.3. pont alatti öntapadó matrica leírása:

- fekvő téglalap alakú, fekete keretes, ezüstszürke mezőben, bal oldalon a magyar Korona fekete kontúros, stilizált rajzolata, az Országos Mérésügyi Hivatal elnevezésének kezdőbetűi, valamint az elszámolást elősegítő egyedi azonosító jelölés (sorszám, betű kombináció).

2. Mérőeszköz-minősítő vizsgálat elvégzésének tanúsítása

2.1. Mérőeszköz minősítését tanúsító fémzár (plomba) leírása:

- a magyar Korona stilizált jele, hatszög-keretben;

- az évszám;

- a minősítést elvégző egyéni száma.

2.2. Mérőeszköz minősítését tanúsító öntapadó matrica leírása:

- hosszúkás, fekvő, nyolcszög alakú mezőben a bal oldalon a magyar Korona fekete kontúros, stilizált rajzolata, "MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS" felirat, valamint az elszámolást elősegítő egyedi azonosító jelölés (sorszám, betű kombináció).

__________________________________

* Kihirdetve: 1991.10.09. napján

1. A Tv. 2. § (2) bekezdése szövegét megállapította az 1999. évi CXIX. tv. 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2000.01.01-től.

2. A Tv. 2. § (3) bekezdése szövegét megállapította az 1999. évi CXIX. tv. 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2000.01.01-től.

3. A Tv. 2. § (4) bekezdését hatályon kívül helyezte az 1999. évi CXIX. tv. 32. § (1) bekezdése. Nem hatályos: 2000.01.01-től.

4. A Vhr. 1. §-ának szövegét megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 1. §-a. Hatályos: 2000.06.01-től.

5. A Tv. 5. §-a szövegét megállapította a 2001. évi CXII. tv. 1. §-a. Hatályos: 2002.01.01-től.

6. A Vhr. 3. § (1) bekezdését a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 1. §-a iktatta be a rendeletbe. Hatályos: 2002.01.01-től.

7. A Vhr. 3. § (2) bekezdése számozását 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 1. §-a állapította meg. Hatályos: 2002.01.01-től.

8. A Vhr. 3. § (3) bekezdése szövegét a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 9. § (1) bekezdés a) pontja, számozását a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 1. §-a állapította meg. Hatályos: 2002.01.01-től.

9. A Vhr. 4. § (2) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 9. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos: 2000.06.01-től.

10. A Vhr. 4. § (5) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 9. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2000.06.01-től.

11. A Vhr. 5. § (2) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 29. §-a. Hat.: 2000.06.01-től.

12. A Vhr. 5. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 9. § (1) bekezdés d) pontja. Nem hatályos: 2000.06.01-től.

13. A Vhr. 6. § (2) bekezdését megállapította a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 2. §-a. Hatályos: 2002.01.01-től.

14. A Vhr. 6. § (5) bekezdése a) pontját hatályon kívül helyezte a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 9. § (1) bekezdés d) pontja. Nem hatályos: 2000.06.01-től.

15. A Vhr. 6. § (8) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2000.06.01-től.

16. A Vhr. 6. § (9) bekezdését megállapította a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 3. §-a. Hatályos: 2002.01.01-től.

17. A Vhr. 6. § (10) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2001.01.01-től.

18. A Vhr. 6/A. §-t a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 4. §-a iktatta be a rendeletbe. Hat.: 2002.01.01-től.

19. A Tv. 10. § (3) bekezdését megállapította a 2001. évi CXII. tv. 2. §-a. Hatályos: 2002.01.01-től.

20. A Vhr. 9. § (2) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 4. §-a. Hat.: 2000.06.01-től.

21. A Vhr. 9. § (6) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 5. §-a. Hat.: 2000.06.01-től.

22. A Vhr. 9. § (7) bekezdését megállapította a 294/2000. (XII.26.) Korm. r. 5. §-a. Hat.: 2002.01.01-től.

23. A Tv. V. fejezetét megállapította a 2001. évi CXII. tv. 3. §-a. Hatályos: 2002.01.01-től.

24. A Vhr. 11. § (2) bekezdését megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 6. §-a. Hatályos: 2000. 06.01-től.

25. A Vhr. 11. § (3)-(5) bekezdéseit hatályon kívül helyezte a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 9. § (1) bekezdés d) pontja. Nem hatályos: 2000. 06.01-től.

26. Lásd: a 22/1992. (X.20.) HM rendeletet.

27. Lásd: a 78/1997. (XII.30.) IKIM rendeletet.

28. Lásd: a 127/1991. (X.9.) Korm. rendeletet.

29. A Vhr. 15. §-t megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 7. §-a. Hatályos: 2000.06.01-től.

30. A Vhr. 16. § számozását a 196/1997. (XI.12.) Korm. r. 2. § (1) bekezdése állapította meg. Hatályos: 1998.01.01-től.

31. A Vhr. 17. §-t beiktatta a rendeletbe a 196/1997. (XI.12.) Korm. r. 2. § (2) bekezdése, a szövegét megállapította a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 6. §-a. Hatályos: 2002.01.01-től.

32. A Tv. 1. és 2. számú mellékletét hatályon kívül helyezte a 2001. évi CXII. tv. 9. § (3) bekezdése. Nem hatályos: 2002.01.01-től.

33. A Vhr. 1. számú mellékletét a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 7. § (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe. Hatályos: 2002.01.01-től.

34 A Magyar Közlöny 2002.01.23-ai, 9. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

35. A Vhr. 2. számú mellékletének a szövegét megállapította a 68/2000. (V.19.) Korm. r. 8. §-a, hatályos: 2001.01.01-től, a számozását a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 7. § (2) bekezdése állapította meg, hatályos: 2002.01.01-től.

36. A Vhr. 3. számú mellékletét megállapította a 294/2001. (XII.26.) Korm. r. 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2002.01.01-től.