A következőkben áttekintjük azokat a metrológiai ismereteket, amelyek a mérésekkel közvetlenül vagy közvetve foglalkozó minden szakember számára fontosak lehetnek. Célunk az, hogy a metrológiához tartozó és a metrológiához kapcsolódó területekről minél átfogóbb tájékoztatást adjunk a gazdaság szereplői számára.

Az egyes témakörök felölelik a mérhető mennyiségeket, azok egységeit, a mérések szakszókincsét, a mérési eredmények feldolgozását, a mérőeszközöket és azok jellemzőit; ismertetik a törvényes metrológia (mérésügy) intézményeit, az intézmények tevékenységét, és áttekintést adnak azok nemzetközi kapcsolatairól.

Ipari metrológia alcím alatt a metrológiához kapcsolódó olyan tevékenységeket és szervezeteket ismertetünk, mint a kalibrálás, az akkreditálás kalibrálásra, a megfelelőség-értékelés, a megfelelőség-értékeléshez kapcsolódó kijelölési rendszer stb.

Az egyes témákban való eligazodást megkönnyítő tartalomjegyzéken kívül hiperlinkeket ajánlunk. Ilyenek:

Az 1991. évi XLV törvény a mérésügyről és a végrehajtására kiadott, többször módosított 127/1991 (X.9.) Korm. számú rendelet

A Nemzetközi metrológiai értelmező szótár (International Vocabulary of Basic and General Terms in Metrology; röviden: VIM) 2. kiadásában található fogalmaknak a forrásdokumentum logikai sorrendjét követő, négynyelvű (magyar, angol, francia, német) jegyzéke.

Egyes témakörök esetében megadjuk azt a címet, amelyen a részletes információ megtalálható.

Fontos! Az itt írtak nem helyettesítik az eredeti dokumentumokat, mind a szakszókincs, mind a jogszabály-ismertetések tekintetében eltérnek azoktól, ezért erre a szövegre hivatkozni az eredeti dokumentumok helyett nem lehet. 

A metrológia a mérések tudománya. Minden, ami a méréssel kapcsolatos, legyen az a mérési eljárás megtervezése, lefolytatása vagy az eredmények elemzése, a metrológia tárgyköréhez tartozik. A metrológiai fogalmak jelentését napjainkban elsősorban a metrológia és a minőség között felismert szoros kapcsolat gazdagítja.

A mérések pontossága és egységessége hozzájárul a tudományos ismeretek bővüléséhez, növeli a bizalmat a mérési eredmények iránt, elősegíti a termékek minőségbiztosítását, védi a fogyasztói érdekeket és elősegíti a sikeres piaci versenyt. Ily módon a metrológia nagy jelentőségű a tudomány, a technológia valamint a kereskedelmi ügyletek minden területén.

A metrológia három fő területre tagozódik, ezek: a tudományos metrológia, a törvényes metrológia (mérésügy) és az ipari metrológia.

A tudományos metrológia az egységrendszerek elméletével, a méréselmélettel, a mérési eredmények és a mérési bizonytalanság kiértékelésének és kifejezésének módszereivel, az egységek lehető legmagasabb pontossági szintű megvalósításával és a különlegesen pontos mérésekkel (például a fizikai állandók meghatározásával) vagy olyan mérésekkel foglalkozik, amelyekkel fizikai elméletek vizsgálhatók meg vagy vethetők egybe.

A törvényes metrológia a metrológiának az a része, amely jogszabályi kötelezettségekből eredő, a mérésekkel, a mértékegységekkel, a mérőeszközökkel valamint a mérési módszerekkel összefüggő, az illetékes mérésügyi szervek által végzett tevékenységekkel foglalkozik.

Ebben a meghatározásban a hangsúly azon van, hogy ezek a tevékenységek jogszabályi kötelezettségből erednek. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV törvény a mérésügyet a következőképpen határozza meg:

"A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása érdekében a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik." (Tv, 2.§(1)).

A törvényes metrológia hatásköre országról-országra eltérő lehet.

A törvényes metrológiai tevékenységek (vagy azok egy része) rendszerint az úgynevezett törvényes metrológiai szolgálat hatáskörébe tartoznak.

Ipari metrológia alatt minden nem tudományos és nem törvényes metrológiai tevékenységet értünk, így például azt, amit a kalibráló- és a vizsgálólaboratóriumok folytatnak.

Az ipari metrológia az utóbbi években mind nagyobb területet hódít el a törvényes metrológiától. A visszavezethetőségi lánc alsóbb szintjein már nem a nemzeti metrológiai intézetek, hanem a kalibrálólaboratóriumok végzik a leszármaztató méréseket: kalibrálják a használati etalonokat.

• 1.1.1 Mennyiségek
•  1.1.1.1.mennyiségrendszer
•  1.1.1.2.alapmennyiség
•  1.1.1.3.származtatott mennyiség
•  1.1.1.4. Nemzetközi Mennyiség-rendszer
•  1.1.1.5.mennyiség dimenziója
•  1.1.1.6.dimenziónélküli mennyiség
•  1.1.1.7. egység
•  1.1.1.8. mennyiség értéke
•  1.1.1.9. valódi érték
•  1.1.1.10. konvencionális érték
• 1.1.2 Egységek
•  1.1.2.1.  alapegység
•  1.1.2.2.  származtatott egység
•  1.1.2.3.  koherens származtatott egység
•  1. 1.2.4. egységrendszer
•  1.1.2.5. koherens egységrendszer
•  1.1.2.6. mennyiség mérőszáma
•  1.1.2.7. speciális származtatott egységek
•  1.1.2.8.  külön nevű egységek
•  1.1.2.9. Nemzetközi Mértékegység-rendszer
•  1.1.2.10. Nemzetközi Mértékegység-rendszer külön nevű származtatott egységei
•  1.1.2.11. SI prefixumok
•  1.1.2.12. egység többszöröse
•  1.1.2.13. egység törtrésze
•  1.1.2.14. mennyiségegyenlet
•  1.1.2.15. egységegyenlet
•  1.1.2.16. számérték-egyenlet
•  1.1.2.17. mennyiségkalkulus
•  1.1.2.18. egységek közötti átszámítási tényező
•  1.1.2.19. sorrendi mennyiség
•  1.1.2.20. mennyiségskála (mérési skála)
•  1.1.2.21. sorrendi mennyiség skála (konvencionális referencia skála)
• 1.1.3. Mérések
•  1.1.3.1 mérési eljárás
•  1.1.3.2.mérési módszer
•  1.1.3.3. mérendő mennyiség
•  1.1.3.4 befolyásoló mennyiség
• 1.1.4. Mérési eredmények
•  1.1.4.1 értékmutatás
•  1.1.4.2 mérési pontosság
•  1.1.4.3 megismételhetőség
•  1.1.4.4 reprodukálhatóság
•  1.1.4.5 mérési bizonytalanság
•  1.1.4.5.1 standard bizonytalanság
•  1.1.4.5.2 eredő bizonytalanság
•  1.1.4.5.3 kiterjesztett bizonytalanság
•  1.1.4.5.4 kiterjesztési tényező
•  1.1.4.6 mérési hiba
•  1.1.4.7 eltérés
•  1.1.4.8 véletlen hiba
•  1.1.4.9 rendszeres hiba
•  1.1.4.10 korrekció
• 1.1.5 Mérőeszközök
•  1.1.5.1. mérőműszer
•  1.1.5.2. mérték
•  1.1.5.3. mérőátalakító
•  1.1.5.4. mérőlánc
•  1.1.5.5. mérőrendszer
•  1.1.5.6.  értékmutató mérőműszer
•  1.1.5.7.értékmutató szerkezet
•  1.1.5.8.regisztráló mérőműszer
•  1.1.5.9.összegző mérőműszer
•  1.1.5.10. integráló mérőműszer
•  1.1.5.11. analóg mérőeszköz
•  1.1.5.12. digitális mérőeszköz
•  1.1.5.13. érzékelő (szenzor)
•  1.1.5.14. detektor
•  1.1.5.15. mérőrendszer beszabályozása
•  1.1.5.16. mérőrendszer nullapontjának beszabályozása
• 1.1.6. Mérőeszközök jellemzői
•  1.1.6.1 névleges tartomány
•  1.1.6.2 átfogás
•  1.1.6.3 névleges érték
•  1.1.6.4 mérési tartomány
•  1.1.6.5 állandósult állapot feltétele mérőrendszerre
•  1.1.6.6. előírt működési feltételek
•  1.1.6.7. határfeltételek
•  1.1.6.8. referencia-feltételek
•  1.1.6.9. műszerállandó
•  1.1.6.10. válaszfüggvény (karakterisztika)
•  1.1.6.11. érzékenység
•  1.1.6.12. érzéketlenségi küszöb
•  1.1.6.13.  felbontóképesség
•  1.1.6.14. holtsáv
•  1.1.6.15. stabilitás
•  1.1.6.16. drift
•  1.1.6.17. befolyásoló mennyiség hatására fellépő megváltozás
•  1.1.6.18. beállási idő
•  1.1.6.19. mérőrendszer ismétlőképessége
•  1.1.6.20. műszeres bizonytalanság
•  1.1.6.21. pontossági osztály
•  1.1.6.22. legnagyobb megengedett hiba
•  1.1.6.23. alaphiba
•  1.1.6.24. torzítás
• 1.1.7. Etalonok
• 1.1.7.1. nemzetközi etalon
•  1.1.7.2. nemzeti etalon
•  1.1.7.3. elsődleges etalon
•  1.1.7.4. másodlagos etalon
•  1.1.7.5. referenciaetalon
•  1.1.7.6. használati etalon
•  1.1.7.7.realizált etalon
•  1.1.7.8. visszavezethetőség
•  1.1.7.9. kalibrálás
•  1.1.7.10. ellenőrző mérőeszköz
•  1.1.7.11. etalon fenntartása
•  1.1.7.12. kalibrátor
•  1.1.7.13. anyagminta
•  1.1.7.14. hiteles anyagminta
•  1.1.7.15. referenciaadat
•  1.1.7.16.standard referencia-adat
•  1.1.7.17. referencia mennyiség-érték
• 1.1.8 A metrológia nemzetközi szervezetei
•  1.1.8.1 Globális szervezetek
•  1.1.8.1.1.Méteregyezmény
•  1.1.8.1.2 Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (CGPM)
•  1.1.8.1.3 Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM)
•  1.1.8.1.4 Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM)
•  1.1.8.1.5 Tanácsadó Bizottságok (CC-k)
•  1.1.8.2 Regionális szervezetek
•  1.1.8.2.1 EUROMET
•  1.1.8.2.2.EURACHEM

• 1.2.1. Mérésügyi háttér
• 1.2.2. Mérésügyi tevékenységek
•  1.2.2.1. mérésügyi ellenőrzés
•  1.2.2.2. mérésügyi felügyelet
•  1.2.2.3.mérésügyi szakvéleményezés
•  1.2.2.4. típusvizsgálat
•  1.2.2.5. típusjóváhagyás
•  1.2.2.6. típusmegfelelőségi vizsgálat
•  1.2.2.7. mérőeszköz megfelelőség-értékelése
•  1.2.2.8. hitelesítés
•  1.2.2.8.1. mintavételes hitelesítés
•  1.2.2.8.2. első hitelesítés
•  1.2.2.8.3.kötelező időszakos hitelesítés
•  1.2.2.8.4. fakultatív hitelesítés
•  1.2.2.9. hitelesítés elismerése
•  1.2.2.10. mérőeszköz ellenőrzése
•  1.2.2.11. mintavételes ellenőrzés
•  1.2.2.12. bélyegzés
• 1.2.3 Mérésügyi dokumentumok
•  1.2.3.1. mérésügyi jogszabály
•  1.2.3.2.típusjóváhagyási bizonyítvány
•  1.2.3.3. hitelesítési bizonyítvány
•  1.2.3.4. mérésügyi szakvélemény
•  1.2.3.5. elutasítási értesítés
•  1.2.3.6. hitelesítési előírás
• 1.2.4 Hitelesítést tanúsító jelek
•  1.2.4.1. záróbélyeg (plomba)
•  1.2.4.2. hitelesítést érvénytelenítő bélyeg
•  1.2.4.3. záróbélyeg
•  1.2.4.4. típusjóváhagyási bélyeg
• 1.2.5 Egységek és mérőeszközök
•  1.2.5.1. törvényes egységek
•  1.2.5.2. törvényesen ellenőrzött mérőeszköz
•  1.2.5.3. hitelesítésre átvehető mérőeszköz
•  1.2.5.4. jóváhagyott típus
•  1.2.5.6. jóváhagyott típus mintapéldánya
•  1.2.5.7. hitelesítő berendezés
• 1.2.6 Mérésügyi intézmények
•  1.2.6.1. Országos Mérésügyi Hivatal
•  1.2.6.1.1. Központi főosztályok
•  1.2.6.1.2. Mértékhitelesítő hivatalok
•  1.2.6.1.3. Hitelesítésre feljogosított mértékhitelesítő laboratóriumok
• 1.2.7.   A mérésügy nemzetközi szervezetei
•  1.2.7.1. Globális szervezetek
•  1.2.7.1.2. Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (OIML)
•  1.2.7.1.3. Nemzetközi Mérésügyi Iroda (BIML)
•  1.2.7.2 Regionális szervezetek
•  1.2.7.2.1 WELMEC

• 1.3.1 kalibrálás és akkreditálás
•  1.3.1.1.kalibrálás
•  1.3.1.2. akkreditálás
•  1.3.1.2.1. nemzeti akkreditálási rendszer
•  1.3.1.2.2. A NAT nemzetközi kapcsolatai
• 1.3.2 A megfelelőség-értékelés
•  1.3.2.1. Általános Megközelítés
•  1.3.2.2..Mérőeszközök Irányelv
• 1.3.3 Megfelelőség-értékelési modulok
•  1.3.3.1 Belső gyártásellenőrzésen alapuló megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.2. Belső gyártásellenőrzésen plusz a kijelölt szerv által végzett termékvizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.3. Típusvizsgálat
•  1.3.3.4. Belső gyártásellenőrzésen alapuló megfelelőségi nyilatkozat a típusnak való megfelelésről
•  1.3.3.5.Belső gyártásellenőrzésen plusz a kijelölt szerv által végzett termékvizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozat a típusnak való megfelelésről
•  1.3.3.6. A termelési folyamat minőségbiztosításán alapuló  megfelelőségi nyilatkozat a típusnak való megfelelésről.
•  1.3.3.7.A termelési folyamat minőségbiztosításán alapuló  megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.8. A végtermék ellenőrzésének és vizsgálatának minőségbiztosításán alapuló megfelelőségi nyilatkozat a típusnak való megfelelőségről
•  1.3.3.9. A végtermék ellenőrzésének és vizsgálatának minőségbiztosításán alapuló megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.10. A termék hitelesítésén alapuló megfelelőségi nyilatkozat a típusnak való megfelelésről
•  1.3.3.11. A termék hitelesítésén alapuló megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.12. Az egyedi hitelesítésen alapuló megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.13. A teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőségi nyilatkozat
•  1.3.3.14. A teljes minőségbiztosításon plusz a tervdokumentáció vizsgálatán alapuló megfelelőségi nyilatkozat
• 1.3.4 A nemzeti kijelölési (notifikálási) rendszer
•  1.3.4.1. A 182/1997. (X.17.) Korm. számú rendelet
•  1.3.4.2 A 4/1999(II.24.) GM rendelet
•  1.3.4.2.1 a kijelölés (notifikálás)
•  1.3.4.2.2 a kijelölő bizottság
•  1.3.4.2.3 a kijelölési eljárás
• 1.3.5 Irodalomjegyzék

A következő jegyzék nem a fejezet kidolgozásához szükséges, hanem a fejezet témáihoz kapcsolódó irodalmakat és egyéb dokumentumokat tartalmazza:

1. ISO: Guide to the expression of uncertainty in measurement (1993). Magyar nyelvű változat: Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez. (OMH, 1995).
2. ISO: International Vocabulary of Basic and General Terms in Metrology. (1993). Magyar nyelvű változat: Nemzetközi metrológiai értelmező szótár (1998) címen megjelent angol-magyar kiadvány az Országos Mérésügyi Hivatal és az MTA MMSZ Kft. gondozásában.
3. OIML: International Vocabulary of Terms in Legal Metrology (2000).
4. European co-operation for Accreditation, EA (Európai Akkreditálási Együttműködés) EA 4/02 Expression of the Uncertainty of Measurement in Calibration. (www.european-accreditation. org)
5. Measuring Instruments Directive (MID) Mérőeszközök irányelv. Hozzáférés: http://www.industrie.gouv.fr/metro/mid/index.htm
6. MSZ EN ISO/IEC 17025:2000. Vizsgáló és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei.
7. Az 1995. évi XXIX törvény a laboratóriumok, az tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról.
8. Az 1991. évi XLV törvény a mérésügyről és a végrehajtására kiadott, többször módosított 127/1991 (X.9.) Korm. számú rendelet.
9. A Kormány 182/1997. (X.17.) Korm. rendelete a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről.
10. A gazdasági miniszter 4/1999. (II.24.) GM rendelete a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervek kijelölésének részletes szabályairól.