A rendelet hatálya azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak (kivételt képeznek pl. a közterületi rendezvények, a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszély, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek).

Általános tilalomként mondja ki a rendelet a védendő környezetben (pl. lakó- vagy üdülőterületen, zöldterületen, kórtermekben, tantermekben, lakóépületek lakószobáiban) veszélyes mértékű környezeti zaj vagy rezgés okozását.

Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört főszabályként a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja, másodfokon pedig a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el. A hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés megfeleljen a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni (kivéve pl. ha a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség), és köteles a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Ha az üzemeltető ezt a kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság felhívja annak teljesítésére. A környezeti zajkibocsátási határértéket hatósági határozatban kell megállapítani.

Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg. Az üzemeltető köteles bejelenteni továbbá tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését.

A rendelet az építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatosan további speciális rendelkezéseket is tartalmaz. A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A zajterhelési határértékek betartása alól a kivitelező felmentést kérhet egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, továbbá az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

Ha a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a környezetvédelmi hatóság a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. Az intézkedési terv a zaj csökkentésére tervezett intézkedéséket, azok várható eredményét és az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját határozza meg. A jóváhagyott intézkedési tervben szereplő intézkedések megvalósítása az üzemeltető számára kötelező.

A rendelet lehetővé teszi fokozottan zajos terület kijelölését, olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre. Ebben az esetben a közüzemnek biztosítania kell, hogy az általa készített intézkedési terv tervezetébe az érintett ingatlantulajdonosok – a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt – betekinthessenek, és arra észrevételt tehessenek. A közüzem üzemeltetője az intézkedési terv tervezetét a lakossági észrevételek alapján köteles átdolgozni.

A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zajcsökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévő, jogerős építési engedéllyel rendelkező védendő lakó- és üdülőépület tulajdonosának igénylése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetője) köteles biztosítani épületek megfelelő passzív akusztikai védelmét. A fokozottan zajos terület kijelölését követően létesített vagy bővített védendő épületek esetén az építtetőt terheli a megfelelő passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége.

A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétől számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének.

A rendelet taxatív felsorolással határozza meg azon eseteket, amelyekben a környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírságot szab ki (pl. ha az üzemi vagy szabadidős zajforrás a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket túllépi, vagy pl. ha az üzemeltető a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget).
A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak zajvizsgálatot kell elvégezni. A zajbírság összegét a zajforrás jellegétől függően, a rendelet 3. mellékletében foglaltaknak megfelelően állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. A rezgésterhelési határérték túllépése esetén a rezgésbírság összegének meghatározására szintén a rendelet 3. melléklete szolgál alapul.

A rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésekor már működő
a) üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek a hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket,
b) zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el
a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

A kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje 2012. január 1.
 

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet teljes szövege