Radnai Rudolf :  Lemez ismertetők/ Record reviews  2017          

 

Previous reviews  

 

2006   2007  2007/2  2008  2008/2  2009  2009/2  2010  

2010/2  2011  2011/2  2012  2013  2014  2015  2016

 

 

Diego Allieri & Biagio Coppa, Adam Hopkins, Tomas Fujiwara - Union Street   CD

A nemrég alakított piciny olasz kiadó a No Flight Records már rögtön bele is csapott a lecsóba és ennek egyik fröccsenete a Diego Allegri és kiváló zenészekből álló alkalmi együttese által jegyzett új album, melynek hanganyaga még 2015. decemberében New York-ban került rögzítésre. A kiadó is elsősorban kortárs mai jazzben utazik, ezért ez a korong is erre elé hajlik, két standarddal, egy-egy Monk és Bud Powell darabbal és 4 saját szerzeménnyel. Erősen az improvizáció viszi a prímet a lemezen, sok érdekes és meglepő zörejjel, effektekkel, ezért kezdő jazz rajongóknak nem ajánlanám. A zenészek tudatosan törekedhettek a kissé marginális összhatás elérésére, a muzsika talán a Big Apple színes, kevert, zajos, kalandos, néha veszélyes forgatagának hangulatát idézi. A zeneszerző zongoristán kívül, Coppa a szaxofonok, Fujiwara a dobok, Hopkins pedig a bőgő hangokért felel.

Zoe Pia - Shardana    CD

Ha valaki azt mondja, ismer még egy szárd női jazz muzsikust Zoe Pia-n kívül, hát megeszem a kalapomat, de jobbat mondok, megeszem a bukósisakomat. Aki már járt Szardínián tudja, hogy a mellette található Korzikával együtt, mind életstílusban, mind kulturális, mind gasztronómiai értelemben és érzetre is teljesen elütnek az anyaországaiktól, persze ne a főszezon alatt a nagyobb üdülővárosok hangulatát nézzük, és a turisták elvonultával a titokzatosság és misztérium légköre lengi be megkapó, de szilaj tájaikat. A szárdok, akárcsak a korzikaiak, büszke népség, mely mind kultúrájában, mind nyelvében elszántan harcol a fennmaradásért és meglepőnek hangzik, de szerintem ennek egyik példája Zoe Pia új albuma is.

A szárd népzenék dallamvilága és hangulata remekül, oly módon került beintegrálásra a modern jazz aktuális hangzásirányzatába, hogy egy cseppet sem veszített titokzatosságából, "szárdságából". Az egész produkció, a borító szárd hangulatú díszítése, a fotók, a kísérőszövegek, a launeddas nevű hangszer ( három tagból álló polifonikus fafúvós) hangjai, mind erősítik az érzést, hogy valami egészen magas színvonalú album született és nemcsak erkölcsi, hanem szakmai értelemben is. Hát pont ez lehet a módja a zenei örökség-kincs továbbadásának, ami az erős és céltudatos uniformizálás alatt álló Európában még szerencsére megmaradt. Az, hogy ezt éppen március 15-én írtam le, lehet a véletlen műve is.

Michel Zilber - Originals for the Originals     CD

A hagyományok és a nagy elődök, a zenei ikonok elismerése, bár általánosan jelenlévő a könnyűzenében, azonban legmarkánsabban a jazz-ben érhető tetten, itt figyelhető, hallgatható meg a legszélesebb körben és ennek az oka szerintem nem az, hogy a jazz zenészek kevésbé lennének képesek önálló munkára, kevésbé lennének kreatívak, hiszen ennek pont az ellenkezője igaz általánosságban. Az oka, hogy ez így lehet, talán a zenei ág produkcióinak, mint egésznek a szellemi átérzése, a feltétlen és őszinte tisztelet és alázat, mely a jazz egyik intellektuális háttérhatása. Michel Zilber az Öböltérség egyik vezető szaxofonosa a hangszer hét mesterének (lehet utalás a hét szamurájra vagy a hét mesterlövészre, de az is lehet, hogy csak véletlen) így Wayne Shorter, John Coltrane, Michael Brecker, Sonny Rollins, Dave Liebman, Joe Henderson és Paul Desmond munkássága előtti tisztelgést foglalt hangjegyekbe, kottázott le. Az eredmény egy szaxofon vezetett, kortárs jazz, melyben nemcsak a számok címei utalnak arra, kire is gondolhatunk éppen, hanem a hangok is ennek megfelelően vannak megszólaltatva.

Ben Markley Big Band - Clockwise:The Music of Cedar Walton   CD

Gyorsan, röviden csak pár mondatban foglaljuk össze, ki is volt Cedar Walton, nem azért mintha nem tudnánk, de ismétlés a tudás anyja. Az 1934-ben született és négy éve az örök koncerttermek felé eltávozott zongorista Art Blakey bandájában kezdte karrierjét, majd elég tudatosan saját zenei pályafutást épített el, mint komponista is, melynek eredményei olyan, manapság már jazz standard-nek számító nóták lettek, mint a „Fantasy in D”, a „Mosaic”, a „Bolivia”, a „Holy Land” vagy akár a „Mode for Joe”. Az általa szerzett zenékben inkább a virtuózitáson alapuló zongorajáték dominál, azonban így nagyzenekari feldolgozásban, vagy összeállításban egészen más élményt jelent. A Ben Markley zongorista által szerkesztett és az általa irányított zenekar sok-sok hangszere feloldja, mintegy enyhíti a zongora kissé talán túlerős hangsúlyosságát és egy jól kibalanszírozott, élvezetes muzsika állt így össze. Azt is rögtön érezzük, jobban mondva halljuk, hogy a zenészek mindegyike mestere a saját hangszerének. Szakmailag nagyon erős produkció.

Stockfisch  kiadó  új lemeze

 

Charlie McGettigan - Some Old Someone…    CD

A kiemelkedő minőségű hanghordozó gyártók egyik zászlóshajója a Stockfisch újdonsága volt a múlt év legvégén az „ír Balázs Fecó” Charlie McGettigan szóló albuma. A melankolikus, emlékezgetős, visszatekintés a hosszú, még a hatvanas években indult karrier egészéből merít és olyan nóták hallhatók rajta, mint az 1994-s Eurovíziós Dalfesztivál győztes, a nagy zenei ikonok emlékét megidéző „Rock’n’Roll Kids”.

Remek összeállítás ez a lemez az életben szépen beleöregedett, lenyugodott, a sorsával és a világ helyzetével alapvetően elégedett és anyagilag is biztos háttérrel rendelkező, idősödő, polgárias rétegeknek. Megnyugtató, de nem hivalkodó összegű megtakarítások, biztos nyugdíj, lassan hanyatló egészség és jó szellemi és mentális állapot, hétvégente ebéd a már felnőtt, önálló gyermekekkel, az unokákkal, tenisz, esetleg golf a klubban, aktív részvétel a nyugdíjas klubok rendezvényein.

Nem szabad sem irigynek, sem lenézőnek lennünk, ha nekik jó ez így, higgyük el 70 év körül ezekről szól az élet. Már akiknek megadatott….

Origin Records  újdonságok - music from Seattle

 

Bill Anschell - Rumbler   CD

A zongorista Bill Anschell új albuma nyolc saját szerzeményt és három feldolgozást tartalmaz. A sort mindjárt egy Monk művel indul, persze nála azért nem annyira szorítja háttérbe a zongorajáték a többi hangszert, mint az eredetiben. A másik két „idegen” nóta érdekes módon a közepén, hatodiknak, ez egy Beatles és a legvégén, itt egy Duke Ellington hallható, mint ha szándékosan osztotta volna úgy fel a repertoárt a mester, hogy az 5-5 saját szerzeményt két egyforma részre legyen osztva, illetve a be- és kilépő is mástól származzon. Na ennyi elég is volt mára a matematikából, maradjunk a zenénél, amiből a saját művek a fellépések, koncertek közötti utazás alatt születtek, hotelszobák és repülőgép szék-asztalokon és az utazások élményeinek zenei reflekciói, leginkább Dél-Amerikai aspektusban, persze jazz-ben. Még ha kicsit túl precízen kimértek is dallamadagok, jól vannak összeválogatva, mint egy jó vacsoránál egy elegáns étteremben, jóféle előétel, főétel, majd desszert, nekünk hallgatva csak az itókáról kell gondoskodni, ami legyen mondjuk egy St. Kitts vagy egy City Slicker koktél.

Gustavo Cortinas -  Snapshot ESSE    CD

Vadonatúj, már idei lemez Gustavo Cortinas a mexikói származású dobos és filozófus és csapatának munkája. A zene és a filozófia összevegyítését már korábban is többen megkísérelték, azonban Gustavon kívül, nem tudok olyanról, aki ilyen irányú diplomás végzettséggel tette volna ezt. A filozófia nagyjainak olyan alaptételeit, mint a létezés, a gondolkodom, tehát vagyok vagy az übermensch elmélet próbálja hangokba leképezve értelmezni, Hegel, Platón, Descartes, Nietzsche és a többiek. Senki ne gondoljon tébolyult, zavaros, nehezen érthető muzsikára, egy kellemes, jazz alapú, alapvetően elmélkedő, lelazulós, elgondolkoztató zene ez, ügyes társzenészekkel, néhol kifejezetten barátságosan dallamos részekkel. A hangszerek közül sem a dob dominál, inkább a fúvósok és a bőgő, úgy tűnik az ötletgazda inkább szellemi vezérként a háttérben próbált maradni.

David Friesen/Circle 3 Trio - Triple Exposure    CD

A zene előtt pár szó a David Friesen által megszólaltatott hangszerről, mely egy Hemage bőgő. Az 1989-ben Tirolban alakult kisvállalkozás, mely mögött Hermann Erlacher áll és amely az extravaganciát és a modern csúcstechnológiát jeleníti meg minden termékében, vigyázva, hogy mindig a minőség, azaz a hangzás legyen a fő szempont. A Friesen által használt hangszert el szeretnénk képzelni, akkor vegyünk egy, a megszokottnál nagyobb, egyedi külsejű, minimalista basszusgitárt, egy dönthető állványon, hát valahogy így néz ki.

A felvételek mindegyike saját szerzemény, a stílus pedig modern, meglehetősen időtlennek ható, alapvetően elegáns, behízelgő de nem sekélyes standard jazz, esetenként improvizációs érzéssel. Magasszintű diplomáciai fogadások kísérőzenéjeként vagy elegáns bárokba tökéletes választás. A trió másik két, fiatalabb tagja, a zongorista Greg Goebel és a dobos Charlie Dogett remekül nőtt fel a feladathoz.

OA2 lemezkiadó  újdonsága - music from Seattle

 

Erik Jekabson - A Brand New Take    CD

A trombita, mint hangszer sajnálatosan teret vesztett az utóbbi években a nemzetközi jazz érában, ennek fő oka, gondolom én, hogy a többi hangszerhez képest kevéssé átmenetes az egyéb zenei stílusokba. Egy billentyűs (zongorista), gitáros, dobos bárhova, egy bőgős azért egy rockabilly vagy psychobilly zenekarba könnyedén játszik át, a kongásokat simán felszippantja a népszerűvé vált világzene, de a trombitások?

Pedig a trombita a jazz hőskorának az egyik legfontosabb hangszere volt. Ezért is külön öröm a fiatal trombitás Erik Jekabson és bandájának új lemezét hallgatni, ráadásul majdnem az egész a saját munkája. Erik a nevére történő önkéntelen asszociáció ellenére sem a skandináv országokban, hanem a San Francisco-i öböl térségben tevékenykedik és ennek megfelelően zenéje sem a jávor- és rénszarvasok, illetve fókák, rozmárok, jegesmedvék, rozsomákok és a kissé különc ízlésvilágú, alapvetően zárkózott, távolságtartó északi népek hallgatói igényeit, hanem sokkal inkább a modern jazz, aktuális, ritmusosabb és igényesen könnyed és nyitott, kellően szórakoztató, de nem sekélyes vonalát keresők igényeit szolgálja. Nagyon nívós lemez.