Szöveges keresés
Adatbázisok
Nyitólap - Hírek
Bemutatkozás

Friss Akciók!

Műszerkatalógus

Rendezvények

Tudásbázis

Műszer piac

Hírlevél

Hirdetési árak Szerkesztőség Rólunk írták Portáltérkép

Keresés eredménye

Adatbázis: Termékek
Keresés típusa: Fajta szerint
Keresett szó:

SUGÁRZÁSMÉRŐ MŰSZER

Gamma Műszaki ZRt. Budapest, 1097, Illatos út 9.
Tel: 205-5771, Fax: 205-5778, http://www.gammatech.hu, email E-mail
Fejlesztett termékek: SUGÁRZÁSMÉRŐ MŰSZER, továbbiak: ADATGYŰJTŐ; AGROMETEOROLÓGIA ÁLLOMÁS; DOZIMÉTER, DÓZISMÉRŐ; GAMMA-SPEKTROMÉTER; GÁZDETEKTOR; GÁZÉRZÉKELŐ, GÁZSZENZOR; KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK; METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS; MONITORING RENDSZEREK; NUKLEÁRIS ANALIZÁTOR; NUKLEÁRIS MÉRÉSTECHNIKAI ESZKÖZÖK; RADIOAKTÍV SZENNYEZETTSÉGMÉRŐ; SPEKTROMETRIAI PROGRAM; SUGÁRKAPU; SUGÁRSZINTMÉRŐ; SZCINTILLÁCIÓS DETEKTOR; SZCINTILLÁCIÓS KRISTÁLY; SZÉLIRÁNYMÉRŐ; SZÉLSEBESSÉG MÉRŐ
KBFI UNIO Kft. Budapest, 1214, Transzformátorgyár u. 3/b
Tel: 420-4201, Fax: 420-4201, http://www.kbfiunio.hu, email E-mail
Fejlesztett termékek: SUGÁRZÁSMÉRŐ MŰSZER, továbbiak: DEFEKTOSZKÓP; KOLLIMÁTOR; RADIOAKTÍV SZENNYEZETTSÉGMÉRŐ; SUGÁRZÁSJELZŐ
SPEKTRUM Méréstechnika Kft. Budapest, 1043, Csányi László u. 34.
Tel: 06/28/563-330, 242-0740, Fax: 06/28/563-330, 242-0740, http://www.spektro.hu, email E-mail
Forgalmazott termékek: SUGÁRZÁSMÉRŐ MŰSZER >> Teljes lista(13 termék)
Forgalmazott gyártók: Berkeley Nucleonics; F&J Specialty Products; ORTEC; S.E. International; Signal Recovery; Thermo RPM; THERMO-FISHER SCIENTIFIC
Uniford -R.M. Kft. Budapest, 1161, Szent Imre u 42
Tel: 402-0162, 06/20/931-0166, Fax: 405-5606, http://www.uniford.hu, email E-mail, E-mail 2
Forgalmazott termékek: SUGÁRZÁSMÉRŐ MŰSZER, továbbiak: CSAVARFESZÜLTSÉG VIZSGÁLÓ >> Teljes lista(21 termék)
Forgalmazott gyártók: Cygnus; DAKOTA; Fidgeon; ICM; Kodak; SILVERWING
A sugárzásmérő eszközök csoportosítása
Sugárzás jelzésére szolgáló eszközök, Aktivitás-mérők, Szennyezettség-mérők, Sugárszint-mérők, Sugáradag-mérők, Spektrométerek

A sugárzás jelzésére szolgáló eszközök Mivel a radioaktív sugárzás érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető, szükségünk van olyan eszközökre, amelyek figyelmeztetnek a veszélyre, bizonyos esetekben azok mértékére is.
A környezetbe kerülő radioaktív anyagok nagymértékben károsíthatják az ott élő emberek egészségét, illetve anyagi javait. A károsító hatás csökkentése érdekében különböző feladatokat hajtanak végre, azt, hogy ezek milyen hatásfokúak voltak, a környezet radioaktivitásának mérésével lehet megállapítani. A környezetvédelmi mérések szinte kizárólag radioaktivitás-mérésen alapulnak. A környezetből vett minták esetében főleg alfa és béta aktivitásokkal találkozhatunk, amelyet kísérhet gammasugárzás is. A mérés során a detektor jelzéseiből lehet következtetni az aktivitásra.
Relatív aktivitás mérése
Az ismeretlen Ax aktivitás meghatározása az ismert Ao etalon sugárforrás segítségével történik. Ax aktivitásnál a mérőrendszer számlálási sebessége Jx. Ao aktivitásnál a mérőrendszer számlálási sebessége Jo. Mivel Ax/Ao = Jx/Jo , ezért Ax = Ao x Jx/Jo Ez a módszer akkor vezethet eredményre, ha az ismeretlen aktivitású keverékhez hasonló energiájú etalon sugárforrás áll rendelkezésre. Ebben az esetben az ismeretlen aktivitást nagy pontossággal meg lehet határozni.

Össz-radioaktivitás mérése
Ezt abban az esetben használjuk, ha a mintában lévő összes aktivitást meg akarjuk határozni. Az összaktivitás mérésénél több nehézséggel is szembetaláljuk magunkat. Az egyik ilyen probléma, hogy a mérőberendezést egy izotópra kalibráljuk, míg a mintákban több izotóp is előfordulhat. Mivel a minták általában nem homogének, az aktivitás eloszlása is inhomogén. Kis aktivitás jelenléténél az aktivitásmérő háttere akadályozza a kimutatható aktivitás mértékét. Az összaktivitás mérésekor általában béta és alfa aktivitásokat határozunk meg, elsősorban ionizációs detektorok, esetenként szcintillációs számlálók segítségével. Folyadék radioaktivitásának mérése: Az egyik lehetőség, hogy a radioaktivitást közvetlenül a folyadékba helyezett detektor segítségével mérjük. Ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy a detektor szennyeződik, tehát ha pontos mérést akarunk, valamilyen tisztító eljárást biztosítanunk kell. A másik módszer, hogy a mintában lévő vizet (folyadékot) elporlasztjuk, s a kis méretű folyadékcseppeket szűrőpapírra ülepítjük, és ezen végezzük el a mérést. Gázaktivitások mérése: Elsősorban közvetlen módszerekkel szokták mérni. A gyakorlatban a gázaktivitások mérésénél a levegőt előzetesen megszűrik, mert a radioaktív aeroszolok a mérőtérfogatban leülepednek és rontják a kimutathatóságot. Alkalmazható módszer még a vizsgált levegőből való mintavétel és az aktivitás megfelelő érzékenységű aktivitásmérővel történő meghatározása. A mérésre használt detektortípusok: - nagy térfogatú ionizációs kamra (átáramoltatott levegőre), - proporcionális számláló (a levegő számlálógázához, keverésére), - proporcionális számláló, amelyet vékony fóliával láttak el (a mérendő gázban történő mérésre), - félvezető detektorok (minőségi és mennyiségi mérésre). Szilárd anyagok aktivitásmérése: Növények esetében a szárítás utáni izzított minta aktivitását mérik, és azt a szárazanyag vagy a hamu egységnyi tömegére adják meg. A talaj esetében a talaj felszínéről meghatározott mélységig mintát vesznek. A talajmintát dúsítás után használják fel aktivitásmérésre. Az élelmiszerek esetében a radioaktivitás mérését elégetés után végzik.

A sugárszennyezettség mérésére szolgáló eszközök

A sugárzó anyagok, ha a bőrfelülettel érintkeznek, belégzés vagy táplálkozás révén a szervezetbe kerülnek, súlyos egészségkárosodáshoz vezetnek. Ezek az anyagok azonban nemcsak az élő szervezetet szennyezhetik, hanem az anyagi javakat is, amelyekkel az ember kapcsolatba kerülhet, tehát fontos az anyagok szennyezettségi mutatóinak megállapítása is. Mivel ezeknek az anyagoknak a jelenléte csak műszeres vizsgálattal mutatható ki, ezért meg kell szervezni a radioaktív szennyeződésnek kitett felületek és térfogatok műszeres ellenőrzését. Ennek során különböző sugárzási mutatókat állapítanak meg. A mért paraméterek és a rendelkezésre álló normák, szabályok alapján következtetéseket vonnak le a vizsgált anyagok további sorsát illetően. Ez a minősítés folyamata. A két folyamat elválaszthatatlanul jelenti a sugárszennyezettség ellenőrzését.

Külső szennyezettség mérése:
A felületi szennyezettség mérésére közvetlen műszeres méréseket vagy dörzsmintavételen alapuló eljárásokat alkalmazhatunk. A felderítés folyamatában először nagy felületű detektorral megkeressük és kijelöljük a szennyeződés helyét, majd kis felületű detektorral megkíséreljük a szennyezést körülhatárolni. A dörzsmintavétel úgy történik, hogy nedves textília vagy szűrőpapír segítségével a vizsgálandó felületet letöröljük és az így nyert mintát mérjük. Ez az ellenőrzési mód csak nagyságrendi útmutatást nyújt a szennyeződés mértékére. A felületi szennyezettségmérésre alfa- vagy bétaérzékeny detektorokat alkalmazunk, egyre elterjedtebb a proporcionális számlálók használata. Belső szennyezettségek ellenőrzése: Ahhoz, hogy a radioaktív sugárterhelés becslését elvégezhessük, szükség van a testbe épült aktivitás ismeretére. Általában két módszert használnak, egésztest számlálókkal történő mérést vagy extreciós analitikai módszereket alkalmaznak. A szervezetbe került radioaktív izotópok gammasugárzásának méréséből lehet következtetni az inkorporált izotóp minőségére és mennyiségére, amelyeket egésztest számlálókkal, tulajdonképpen nagy érzékenységű gamma-spektrométerekkel mérnek. Extreciós eljárásról beszélünk, amikor a szervezetbe került radioaktivitás mennyiségét székletből, illetve vizeletből határozzuk meg. Az aktivitási adatokból megbecsülhető a szervezetbe került radioaktivitás mennyisége. Felületi aktivitás meghatározása: A felületi aktivitás a felület egységén időegység alatt bekövetkező béta-bomlások száma. Az alfaaktív anyagokkal való szennyeződés esetén az alfa-sugárzás mérésére alkalmas eszközökkel végezzük a mérést, és az erre vonatkozó normák szerint a minősítést.

A felületiaktivitás-mérés lényege, hogy ismerjük a mérőrendszer hatásfokát, azaz tudjuk azt, hogy a béta-sugárzás átlagos energiájának függvényében a rendszer milyen valószínűséggel érzékeli a részecskéket, és ez hogyan függ össze a felületi szennyezettséggel. A mérőrendszer hatásfoka függ a béta-sugárzás energiájától, az alkalmazott érzékelőtől, a mérési geometriától, a hőmérséklettől stb.

Radioaktív koncentráció meghatározása
A radioaktív koncentráció a vizsgált térfogategységben időegység alatt végbemenő bétabomlások száma. A polgári védelemnél jelenleg meglévő műszerek segítségével a radioaktív koncentrációt abszolút vastag réteg mérésének módszerével határozzák meg.
A sugárszint mérésére szolgáló eszközök

A szennyezett területek, terek dózisviszonyainak ismerete a sugárzás elleni védekezés tervezésénél elengedhetetlen. A dózisteljesítményből és a szennyezett területen történő tartózkodás várható idejéből számítható a sugárterhelés. A dózisszintek mérését az esetek döntő részében hordozható műszerekkel végezzük. Általánosan elfogadott követelmény a dózisszintmérőkre, hogy mérhető legyen már az 1-2 mSv/h sugárszint is. Kevert sugárzási térben a dózisteljesítményeket egymástól függetlenül mérik, és a teljes sugárterhelés becsléséhez öszszegzik azokat. Gyakorlati szempontból a gamma sugárszintek mérése jelentős, mert a többiek esetében az árnyékolás viszonylag egyszerűen, könnyen megoldható. A gammadózisteljesítmény mérésére használt műszerek detektorai ionizációs kamrák, GM számlálócsövek, szcintillációs számlálók, esetleg félvezető detektorok lehetnek.

Sugárdózis (sugáradag) mérésére szolgáló eszközök

A radioaktív anyaggal szennyezett környezetből a szervezetet kétféle sugárterhelés érheti: külső és belső sugárterhelés. Külső sugárterhelésről beszélünk abban az esetben, ha a sugárforrás az anyagon kívül, belső sugárterhelésről, ha a sugárforrás az anyagon belül helyezkedik el és fejti ki hatását. A radioaktív felhő áthaladásakor külső és belső sugárterheléssel is számolhatunk (belső: a sugárzó anyag belélegzése, lenyelése útján alakul ki). A területre kiszóródott radioaktív anyagból külső, míg a táplálékláncba bekerült sugárzó anyagtól belső sugárterhelést kaphatunk. A sugáradag (elszenvedett vagy elszenvedhető) meghatározása rendkívül fontos, ugyanis ebből nyerhető információ a lehetséges egészségkárosodás megítéléséhez. A sugáradagról szóló információkat a szennyezett területen végzett tevékenység megszervezéséhez, illetve a sugárzást elszenvedők gyógykezeléséhez használjuk fel. A lakosság esetében a külső és belső sugárterhelés egyaránt bekövetkezhet, míg a mentő erők esetében (az egyéni védőeszközök alkalmazása és a speciális rendszabályok betartása következtében) főleg külső sugárterhelésről beszélhetünk. A fentebb leírtakból is következik, hogy a célból adódóan, kétféle sugáradagmérésről beszélhetünk. Taktikai sugáradagmérés, melyet abból a célból végeznek, hogy a mentő erők tevékenységét az elszenvedhető sugáradagok függvényében szervezhessék, nyilván ebben az esetben azonnali információra van szükség a sugáradagot illetően. A személyi sugáradagmérésnek az a célja, hogy az elszenvedett sugáradagok függvényében meg lehessen szervezni a sérültek gyógyellátását, ebben az esetben nem szükséges azonnali információ, viszont az elszenvedett sugárzásnak az adott személyre vonatkozóan kell meghatározhatónak lennie. Az alkalmazási sugáradagmérésre használhatók egyes sugárszintmérők, amelyek alkalmasak a sugárszintnek az idő szerinti integrálására (ezek a sugáradagértékek azonnal leolvashatók). A sugáradag hozzávetőleges értékének meghatározására (számolásos módszerrel) bármelyik sugárszintmérő alkalmas. Ily módon a sugárszintmérőknél ismertetett detektortípusok alkalmasak az előbb ismertetett sugáradag meghatározásához. A személyi sugáradagméréshez kémiai sugáradagmérőket filmdozimétereket és termolumineszcens sugáradagmérőket használnak.



Google
 
 GlobalFocus
 Eurocircuit

Copyright Műszeroldal Kft.