MŰSZAKI HORIZONT

A jó könyvek

 

Sokféle sajtóterméket láthatunk a boltokban és az utcai árusoknál nap mint nap. Rengeteg napilap, politikai- és gazdasági hetilap, női magazin, sex-lap, hobbi-újság, tudományt népszerűsítő periodika stb. jelenik meg. Ezekben a napjaink, valamint a közeli múlt és -jövő eseményeiről és problémáiról olvashatunk. Az egyes közlemények legtöbbször olvasmányosak, de általában a felszínen maradnak és gyakran csak részigazságokat tartalmaznak. (1) Néhányat mégis forgatnunk kell, hogy általánosan tájékozottak lehessünk, de csak annyi időt fordítsunk erre, amennyi feltétlenül szükséges, hogy minél többet foglalkozhassunk a maradandó és értékes élményeket adó más olvasmányokkal: a jó könyvekkel.

       Egy friss felmérés szerint ma nálunk az embereknek kb. egyharmada rendszeresen olvas könyveket (2), persze különböző indíttatással. Egy részük "kábítószernek" használja a krimiket, a kalandregényeket, a fantasztikus könyveket stb., hogy ne kelljen mai problémáival foglalkoznia. Egy másik csoport örömet és élvezetet keres a könyvekben: a szépséget, egy jobb világot, amely esetleg az ő életéből kimaradt. (3) Az olvasók harmadik csoportja felismeri az olvasás óriási jelentőségét a mai életünkben. A régi, kis közösségben mindenki ismerte azokat az okos, rendszerint idősebb férfiakat vagy nőket, akikhez fordulni lehetett, ha nehézsége akadt valakinek az életében. Ma már ez annyira ritkaság, hogy nem számíthatunk rá. Az emberiség egész bölcsessége azonban le van írva, könyvekbe van foglalva. Amire szükségünk van megvehetjük magunknak, vagy könyvtárból kikölcsönözhetjük. Meg kell ismernünk ezeknek a "nagy" könyveknek a szerzőit és címeit, megszerezve és elolvasva azokat, mondanivalójuk életünk részévé válik. "Azok a nagy könyvek, amelyek világot teremtenek, olyan világot, amelyhez légkörével, helyzeteivel, jellemeivel a való élet eseteit, pályájukon szembejövő alkalmi benyomásait egybevehetjük" írja Powys (4). A nagy könyveket ki kell egészíteni olyan "hasznos" olvasmányokkal, amelyek segítenek világképünk kialakításában és a helyes életvitelben. A két csoport együtt: A jó könyvek.

       Nem sok könyvet ismerünk, amely eligazítana bennünket abban, hogy melyek a jó könyvek. Mereskovszkij egy-egy esszében ismertette azokat, akiket ő "örök útitársaknak" nevez, Szofoklésszal kezdi és Dosztojevszkijjal fejezi be (5). Hamvas Béla az emberiség 100 legnagyobb irodalmi művét válogatta össze. "Ha minden más könyv elveszne az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állítani" ezekből a művekből, írja. A Rigveda indiai himnuszokkal és J.C. Powys-szal találkozunk az első, illetve utolsó helyen a felsorolásban. A hazai olvasót az első részben szereplő indiai, egyiptomi, kínai, tibeti, perzsiai, arábiai, perui és afrikai művek lepik meg, mert ezek magyar nyelven javarészt nem találhatók meg. (6) A nagy írók általában nagy olvasók is, ilyen volt H. Hesse, a Nobel-díjas szerző. 1929-ben összeállította "A világirodalom bibliográfiájá"-t. 164 szerzőt, illetve művet sorol fel, aki teheti olvassa el ezt a terjedelmes esszét, a szerző sok tanulságos dolgot ír a könyvekről és az olvasásról. (7) Szerb Antal az első világháború utáni francia, angol, amerikai és német regényekről számol be "Hétköznapok és csodák" című tanulmányában. Megtudjuk, hogy a regény megvilágosítja lelkünk titokzatos eseményeit és modern önismeretünk legfontosabb eszköze. Ez azért lehet így, mert a nagy regényírók az emberi lélek megismerésében mindig a pszichológusok előtt jártak. Lenyűgöző olvasmány, mindenkinek ajánlom. (8) Az olvasásban nagy mesterünk Benedek Marcell, a kiváló fordító és esztéta. "Az olvasás művészete" című könyvét mindenkinek el kell olvasnia. Megtudjuk, hogy a helyes olvasás éppen úgy művészet, mint az írás, és az olvasó a befogadás mellett aktív szerepet is játszik. Benedek könyvében, a világirodalomba is bevezeti az olvasót, a könyv névmutatójában 286 nevet találunk, magyar és külföldi szerzőkét, kritikusokét stb. (9) Egy USA-ban összeállított könyvjegyzék tanulságosan bemutatja az európai az amerikai irodalmi látókör közötti különbséget. Több mint 400 egyetemi- és főiskolai oktató, történész, újságíró és más kulturális vezető ült össze, hogy javasolja, miket kell elolvastatni a hallgatókkal. A jegyzék tartalmazza a minimumot, amit a történelem, a filozófia és az irodalom területén előírni kellene. A felsorolás mindössze 29 tételből áll. A legtöbb amerikai szerző, mellettük Homéroszt, Platónt, Arisztotelészt, Szofoklészt, valamint Tolsztojt és Dosztojevszkijt találjuk még. Nincs azonban az ajánlásban egyetlen francia, német, spanyol vagy skandináv mű sem, a keletiekből még az Európában mindenütt olvasott Konfuciusz is kimaradt. (10) Bizonyos elégedettséggel megállapíthatjuk, hogy az amerikai jegyzékben szereplő művek - egy kivételével - magyar fordításban is megjelentek.

       Az emberekkel való beszélgetések egyik tárgya az olvasmányaink. Vitatkozunk egy-egy könyvről, szeretünk másnak olvasnivalót ajánlani és elfogadunk jónak látszó javaslatot. A rendszeresen olvasó ember emlékszik életének jelentős olvasmányaira, s arra is, hogy kinek a révén jutott hozzá. Ahogy életünk egyik irányító elve, hogy ember az, aki ahol tud segít, úgy arra is rájövünk, hogy mások olvastatása emberbaráti kötelességünk. Egy-egy olvastató-olvasó kapcsolatot általában az olvastató kezdeményezi és a saját könyveit kölcsönzi. Az olvastatás intellektuális kapcsolatot hoz létre a két szereplő között, s mindkettő számára értékes és tanulságos. Az olvasmányok sorrendjét legtöbbször az olvastató dönti el, de mivel előzőleg beszélgetnek a legutolsó olvasmányról, az olvasó kívánsága is teljesülhet. Az 1954 és 1990 közötti években 24 olvastató-olvasó kapcsolatom volt és 194 könyvemet kölcsönöztem nekik. (11) Aki csak egy-két könyvet is olvasott, évek múlva is örömmel és köszönettel emlékezett meg erről, ha találkoztunk.

       Az olvastatásaim során megállapíthattam, hogy a fiatalok voltak és vannak ma is olvasás szempontjából veszélyeztetett helyzetben. Még nem tapasztalhatták meg, hogy a legnagyobb veszélyt a rossz könyvek jelentik, tehát ezektől tartózkodni kell. Goethe azt mondta: a jó irodalom a saját színvonalára emel, míg a rossz kifejleszti hibáinkat.

       1977 nyarán leküzdhetetlen késztetést, szinte kényszert éreztem, hogy segítsek a fiataloknak és összeállítsam a jó könyvek jegyzékét. Pályám elején tíz évig egy nagy politikai könyvtárban dolgoztam. Később műszaki pályára kellett váltanom, de az irodalom és a humán tudományok iránti érdeklődésem, valamint olvasási kedvem megmaradt.

 

A 400 jó könyv

Az első kérdés, hogy hány könyvről lehet is szó? Gimnazista korom óta vezetek olvasónaplót, amelyből kiderül, hogy 17. és 60. életéveim között átlagosan minden évben elolvastam 14 db szépirodalmi könyvet. (12) Azt lehet mondani, hogy az átlagos (mérnök, közgazdász, ügyvéd stb.) szorgalmas olvasó, a szakmai olvasmányai mellett - 75 éves koráig kb. 800 másféle könyvet tud elolvasni. Ha ennek felét, vagyis 400 címet szerepeltetünk ajánlásunkban, akkor ki-ki kb. ugyanennyit maga szabadon választhat.

       Milyen tárgyú könyveket lehet és kell ajánlani? Elsősorban a szépirodalmat: regényeket, novellákat, verseket és drámákat, éspedig magyar szerzőktől és a világirodalomból. Az alábbi táblázatban ez 279 könyv, az egésznek 70 %-a, ebből magyar szerző műve 114, ami
41 % és a világirodalomból vett 165 mű, az egész 61 %-a. Az olvastatói tapasztalat igazolta azt az álláspontot, hogy történeti, politikai, szociológiai művek, valamint életrajzok és visszaemlékezések stb. az irodalommal egyforma fontosságú tárgykörök. Összefoglalóan ezt a csoportot "A világ megértésé"-nek neveztem, 93 db ilyen mű kapott helyet ajánlásaim között ez a teljes anyag 23 %-a. Végül "A jó életről" csoportba a helyes életvitelt, a harmonikus egyéni és közösségi életet segítő 28 mű került, az egész 7 %-a.

A 400 könyv tárgy szerinti megoszlása
  Regény és novella Vers és dráma A világ megértése A jó életről
Sorszám magyar világ- magyar világ-    
  irodalom irodalom    
1-100. 24 30 15 8 20 3
101-200. 23 26 11 9 26 5
201-300. 20 30 7 13 22 8
301-400. 13 40 1 9 25 12
Összesen 80 126 34 39 93 28

       A szépirodalmi könyveket az olvasónaplómból állítottam össze. Ellenőriztem a válogatásomat néhány hasonló céllal készült munkával (6, 7, 13, 14), s ahol jónak láttam kiegészítettem a sajátomat. A szerzőknek egy-egy művét említem, rendszerint azt, amelyiket magam is olvastam. Néhány kivételtől eltekintve, egyetlen művéből a szerző nem ismerhető meg. Ha tehát az ajánlott mű megtetszett valakinek, tanácsos még egyet elolvasni ugyanattól az írótól. A világirodalmi versekkel kapcsolatban nem lehetett a költők egyes köteteit felsorolni, mert az szétfeszítette volna a jegyzék kereteit. Ha azonban valaki kézbe veszi az ajánlott sok és kiváló magyar műfordító köteteit, azokból összeáll az egész külföldi versirodalom. Jól bizonyítja ezt pl. Weöres Sándor műfordítási kötete, amelyből 150 idegen költőt ismerhetünk meg. (15)

       A hosszabb ideig tartó olvastató-olvasó kapcsolatokban érvényesülhettek az olvasók igényei is, így kiderült, hogy a szépirodalom mellett legalább annyi nem szépirodalmi könyvet is szerettek kézbe venni. Ezt a szélesebb látókört az én olvasónaplóm is tükrözi. Így - tudomásom szerint - egyedülállóan kiegészítettem a szépirodalmi könyvek körét két csoporttal, amelyek "A világ megértése" és "A jó életről" címet kapták.

       Nem ismerhetjük meg a szépirodalmi olvasmányainkból a bennünk lévő és a minket körülvevő világ minden problémáját. A történelmi kérdéseket monográfiákból, életrajzokból, visszaemlékezésekből tisztázhatjuk magunknak. A korunk társadalmi kérdései szociográfiákból, vitaanyagokból, néha még politikai regényekből világosodnak meg. Néhány zene- és képzőművészeti könyvre is szükségünk van. Az életünk alapját: a Természetet útleírásokból, állatokról szóló történetekből ismerhetjük meg. Ezeket találjuk "A világ megértése" címszó alatt.

       A jó élet: a szép és igazságos élet, mondta Szókratész. Hogy ezt elérhessük, egyéni éthoszunkat ki kell alakítanunk: ez az ember erkölcse és jelleme, cselekvési módszerei, szokásai és megszokásai, általános és nemzeti hagyományai. (16) Ehhez ajánl 28 könyvet a címjegyzéknek "A jó életről" c. csoportja.

       A 400 könyv első összeállításával 1980 elejére elkészültem. Akkor a Mérés és Automatika tudományos műszaki folyóiratban hat éve volt már egy humán tárgyú rovatom. Az összeállítás bevezető része még megjelenhetett, de a felsorolást a szerkesztő már nem vállalta. (17) A teljes anyagot csak hét évvel később, már egy másik szerkesztő idején közölte a lap. (18) A most következő összeállításban a korábbi irodalmi részt változatlanul adom közre, ezt mutatja a (Lezártam: 1980. febr.) utalás. Az összeállítás másik fejezetét teljesen átdolgoztam, ezek után a (Lezártam: 2000. júl.) megjegyzés került. A könyveket négy százas csoportba osztottam, ezek gondolhatók a 20-as, a 30-as, a 40-es és az 50-es élet-évtizedekre valóknak is.

       Hamvas Béla "A száz könyv" c. (6) összeállítása nagyon szigorú célkitűzéssel készült: az emberiség legértékesebb írott anyagát gyűjtötte össze. Benedek Marcell (9) "Az olvasás művészeté"-ben azt a célt tűzte maga elé, hogy megtanítsa az olvasókat olvasni. Ez a "A jó könyvek (400 könyvcím)" c. összeállítás a teljes emberi érdeklődési horizonton eligazító könyvgyűjtemény szeretne lenni. Hamvas ezt írta az esszéje előszavában: "Az egyéni ízlés a katalóguson változtatni fog tizet, talán húszat, esetleg harmincat. Az eltéréseket támadni és védeni lehet. Ötven műben feltétlenül mindannyian meg fogunk egyezni; esetleg hatvanban." A Hamvas féle "etalon" készletnek az európai, nyugati irodalmakból vett 71 tételéből 39 szerepel Benedek könyvének névjegyzékében, vagyis 55 %. "A jó könyvek"-ben 35 ilyen szerzőt találunk, vagyis a 49 %-át. A sorok írója maga mentségére az ismert angol mondásra hivatkozhat, hogy "the best is the enemy of the good", a legjobb a jónak az ellensége. Remélem, hogy munkám annyira "jó", hogy sok olvasó tudja majd használni, a legjobbtól biztos távol áll.

 

ELSŐ SZÁZ könyv

Regények, novellák

            Ambrus Z.: Giroflé és Girofla

            Déry T.: A befejezetlen mondat

            Duba Gy: Ívnak a csukák

            Füst M.: A feleségem története

            Gárdonyi G.: Az én falum

            Herceg János: Ég és föld

            Jókai M.: Egy magyar nábob

            Karinthy Frigyes: Így írtok ti

            Kodolányi J.: Julianus barát

     10.  Kosztolányi D.: Néró, a véres költő

            Kovács Gy.: Erdélyi tél

            Krúdy Gy.: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél

            Lakatos M.: Füstös képek

            Mikszáth K.: Szent Péter esernyője

            Moldova Gy.: Gázlámpák alatt

            Móra F.: Ének a búzamezőkről

            Móricz Zs.: Erdély

            Németh L.: Égető Eszter

            Örkény I.: Egyperces novellák

     20.  Sütő A.: Anyám könnyű álmot ígér

            Szabó Magda: Szemlélők

            Tamási Á.: Ábel

            Tömörkény I.: Kinyílt az idő

            Veres P.: A Balogh család története

                            *

            Andrić, I.: Híd a Drinán

            Baklanov, G.: 1941 júliusa

            Böll, H.: Egy szolgálati út vége

            Camus, A.: A közöny

            Conrad, J.: Lord Jim

     30.  Dickens, Ch.: Karácsonyi ének

            Dosztojevszkij, F.M.: Emlékiratok a holtak házából

            Dreiser, T.: Amerikai tragédia

            Flaubert, G.: Szalambo

            Gorkij, M.: Életem

            Green, G.: Hatalom és dicsőség

            Hemingway, E.: Az öreg halász és a tenger

            Hesse, H.: Narziss és Goldmund

            Huxley, A.: Szép új világ

            Ilf, I.-Petrov, J.: 12 szék

     40.  Knight, E.: Légy hű magadhoz

            Lampedusa, G. T.: A párduc

            Laxness, H.: Független emberek

            Mailer, N.: Meztelenek és holtak

            Malamud, B.: A mesterember

            Mann, Th.: A varázshegy

            Maugham, S.: A színház

            Mauriac, F.: A viperafészek

            Reymont, W. S.: Parasztok

            Rolland, R.: Jean-Chrisoph

     50.  Solohov, M.: Csendes Don

            Steinbeck, J.: Érik a gyümölcs

            Swift, J.: Gulliver utazásai

            Tolsztoj, L. Ny.: Háború és béke

            Wilder, Th.: Szent Lajos király hídja

 

Versek, drámák

            Ady E. versei

            Arany J. versei

            Babits M.: Jónás könyve

            Illyés Gy. versei

            József A. versei

     60.  Petőfi S. versei

            Pilinszky J.: Kráter

            Radnóti M. versei

            Tóth Á. versei

            Weöres S. versei

                        *

            Babits M. versfordításai

            Illyés Gy.: Kínai szelence

                 (Versfordítások)

            Radnóti M.: Orpheus nyomában

                 (Versfordítások)

            Tóth Á. összes versfordításai

                            *

            Katona J.: Bánk bán

     70.  Madách I.: Az ember tragédiája

            Molnár F.: Játék a kastélyban

            Németh L.: Galilei

            Vörösmarty M.: Csongor és Tünde

                            *

            Dürrenmatt, F.: Az öreg hölgy látogatása

            Miller, A.: Az ügynök halála

            Shakespeare, W. drámái

            Shaw, G. B.: Szent Johanna

(Lezártam: 1980. febr.)

 

Történelem, dokumentumok

            Ember M.: Hajtűkanyar

            Emerson, R. W.: Az emberiség képviselői

     80.  Đilas, M.: Találkozások Sztálinnal

            Illyés Gy.: Puszták népe

            Kádár Gy.: A Ludovikától Sopronkőhidáig

            Koestler, A.: Sötétség délben

            Salamov, V.: Kolima

            Szász B.: Minden kényszer nélkül

            Zweig, S.: Csillagórák

 

Korunk kérdései

            Babits M.: A magyar jellemről

            Balogh J.-Illyés Gy.-Keresztury D.: Hírünk a világban

            Bartók B.: A népzenéről

     90.  A cigányok Magyarországon. Magy. Tud. Akadémia

            Fülep L.: A magyarság pusztulása

            Illyés Gy.: Ki a magyar?

            Kodály Z.: Magyarság a zenében

            Száraz Gy.: Egy előítélet nyomában

 

Művészetekről, természetről

            Bársony I.: Magyar földön

            Rilke, R. M.: August Rodin

            Tóth Dénes: Hangversenykalauz

 

A jó életről

            Epiktétosz kézikönyvecskéje

            Jaspers, K.: Bevezetés a filozófiába

  100.   Pázmány P. prédikációi

(Lezártam: 2002. júl.)

 

MÁSODIK SZÁZ könyv

Regények, novellák

            Babits M.: Tímár Virgil fia

            Bertha B.: Tűzgömbök

            Cseres T.: Játékosok és szeretők

            Eötvös K.: A nagy év

            Egri V.: Agnus dei

            Fejes E.: Rozsdatemető

            Föld és mag. Móra I., Novoszel A. Kristály I., Cziráky I. válogatott írásai

            Heltai J.: Álmok háza

            Illyés Gy.: Hunok Párizsban

  110.   Kaffka M.: Színek és évek

            Karácsony B.: Napos oldal

            Kemény Zs.: Zord idő

            Kós K.: Varjúnemzetség

            Kuncz A.: Fekete kolostor

            Kurkó Gy.: Nehéz kenyér

            Márai S.: Vendégjáték Bolzanóban

            Nyírő J.: Uz Bence

            Pap K.: Szerencse

            Sánta F.: Húsz óra

  120.   Sarkadi F.: Oszlopos Simeon

            Szobotka T.: Megbízható úriember

            Tersánszky J. J.: Legenda a nyúlpaprikásról

            Zilahy L.: A lélek kialszik

                            *

            Balzac, H. de: Goriot apó

            Brontë, E.: Üvöltő szelek

            Csehov, P. A.: A párbaj

            Előérzet. Mai észt elbeszélők

            Az Ezeregyéjszaka meséi

            Faulkner, W.: Az öreg

  130.   Goethe, J. W.: Vonzások és választások

            Giono, J.: Magasban

            Gogol, N. V.: Holt lelkek

            Hardy, Th.: Az asszonyért

            Hugo, V.: A párizsi Notre Dane

            Kafka, Fr.: A kastély

            Katajev, V.: Hajrá!

            Krleža, M.: A Glembay család

            Kuprin, A. J.: Nagy, mély szerelmek

            Lamb, H.: Omár Khájjám

  140.   Linnankoski, J.: Dal a tűzpiros virágról

            Linklater, E.: Don Juan Amerikában

            Longos: Daphnis és Chloé

            Maupassant, G. de: Egy asszony élete

            Nexö, M. A.: Szürke fény

            Puskin, A. Sz.: Elbeszélések

            Saint-Exupéry, A. de: Éjszakai repülés

            Stendhal: Vörös és fekete

            Turgenyev, I. Sz.: Egy vadász feljegyzései

            Zola, E.: Germinal

 

Versek, drámák

  150.   Berzsenyi D.: Válogatott versei

            Csokonai V. M.: Válogatott versei

            Dsida J.: Versei

            Az Erdélyi Helikon költői, 1928-1944

            Gyökér és szárny. Jugoszláviai magyar költők

            Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költők

            Juhász Gy.: Válogatott versei

            Kosztolányi D.: Válogatott versei

            Nagy L.: Arccal a tengernek

            Szabó L.: Válogatott versei

  160.   Váci M.: Válogatott versei

                            *

            Kosztolányi D.: Idegen költők

                 (Versfordítások)

            Szabó L.: Örök barátaink

                 (Versfordítások)

            Weöres S.: A lélek idézése

                 (Versfordítások)

                            *

            Arisztophanész: Lüzisztraté

            Caldéron de la Barca, P.: Huneut kísértet

            Ibsen, H.: Peer Gynt

            Moliere: Nők iskolája

            Schiller, F. J. Ch.: Ármány és szerelem

            Szophoklész: Antigoné

(Lezártam: 1980. febr.)

 

Történelem, dokumentumok

  170.   Balogh E.: Férfimunka

            Chambers, R. W.: Morus

            Erdei F.: A magyar társadalom

            Fehér F.-Heller Á.: Jalta után

            Macartney, C. A.: Teleki Pál miniszterelnöksége

            Nemeskürty I.: Requiem egy hadseregért

            A népi urbánus vita dokumentumai 1932-1947

            Örkény I.: Lágerek népe

            Romsics I.: Magyarország története a XX. században

            Stomm M.: Emlékiratok

  180.   Szabó István: A magyarság életrajza

            Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság

 

Korunk kérdései

            Bibó I.: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Vál. Tan. 3.k.

            Egymás mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról. Csíkszereda, Print kvk.

            Esszék és tanulmányok hét évszázad cseh irodalmából. Madách kvk.

            Az integráció: történelmi kihívások és válaszkísérletek. MTA Politikai Tudományok Intézete

            Írások a korrupcióról (Korridor kötetek)

            Konrád Gy.: A látogató

            Németh L.: Ha én miniszter lennék

            Teleki P.: Válogatott politikai írások és beszédek

 

Művészetekről, természetről

  190.   Beethoven élete leveleiben

            D. Fehér Zs.-Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században

            Gombrich, E. H.: A művészet története

            Heyerdahl, Th.: Tutajjal a Csendes-óceánon

            Molnár A.: A zenéről mindenkinek

A jó életről

            Gracián, B.: Az életbölcsesség kézikönyve

            Hamvas B.: Antologia humana

            Hosszú Lándzsa emlékezései

            Kempis Tamás: Krisztus követése

  200.   Újszövetségi Szentírás

(Lezártam: 2002. júl.)

 

HARMADIK SZÁZ könyv

Regények, novellák

            Asztalos I.: Szél fúvatlan nem indul

            Bródy S.: Az ezüst kecske

            Csoóri S.: Tudósítás a toronyból

            Darvas J.: Egy parasztcsalád története

            Eötvös J.: A falu jegyzője

            Fekete I.: Ködös utak

            Galgóczy E.: Közös bűn

            Illés E.: Történet a szerelemről és a halálról

            Jósika M.: Abafi

  210.   Karinthy F.: Kentaur

            Kolozsvári Grandpierre E.: A boldogtalanság művészete

            Lengyel J.: Elejétől végéig

            Nagy Lajos: Kiskunhalom

            Reményik Zs.: Por és hamu

            Rónay Gy.: Idegenben

            Szabó D.: Az elsodort falu

            Szabó P.: Szereposztás

            Szerb A.: A királyné nyaklánca

            Thurzó G.: A rászedettek

  220.   Végh A.: Aranyalma

                            *

            Aiszóposz meséi

            Ajar, É.: Előttem az élet

            Apuleus: Az aranyszamár

            Asturias, M. Á.: Elbeszélések

            Boccaccio, G.: Dekameron

            Bulgakov, M.: A Mester és Margarita

            Cankar, I.: A szegénysoron

            Cao Hszüe-csin: A vörös szoba álma

            Čapek, K.: Harc a szalamandrákkal

  230.   Cervantes, S.: Don Quijote

            Cooper, F.: Indián történetek

            Du Gard, R. M.: A Thibault család

            Dumas, A.: Három testőr

            Erskine, J.: Pénelopé férje

            Fitzgerald, F. S.: Újra Babilonban

            Fontane, Th.: Effi Briest

            France, A.: A fehér kövön

            Hicsiro, F.: Kósui bölcsődal

            Hoffmann, E. T. A.: Murr kandúr

  240.   Jacobsen, J. P.: Niels Lyhne

            Johnson, E.: Rózsák és lángok

            Keller, G.: Zöld Henrik

            Leonov, L.: A kis ember vége

            Moravia, A.: A megalkuvó

            Powys, J.: Wolf Solent

            Proust, M.: Az eltűnt idő nyomában

            Rabelais, Fr.: Gargantua és Pantegruel

            Rilke, R. M.: Prózai írások

            Semprun, J.: A nagy utazás

  250.   Wouk, H.: Zendülés a Caine hadihajón

 

Versek, drámák

            Balassi B. válogatott versei

            Juhász F.: Írás egy jövendő őskoponyán

            Kassák L.: Válogatott versei

            Kazinczy F. műveiből

            Kölcsey F.: Válogatott versei

            Szép versek. (A magyar versek évente megjelenő antológiája.)

            Vajda J.: Válogatott versei

                            *

            Devecseri G.: Arany lant.

                 (Versfordítások)

            Nemes Nagy Á.: Vándorévek

                 (Versfordítások)

  260.   Rónay Gy.: Századunk útjain.

                 (Versfordítások)

            Vas I.: Hét tenger éneke

                 (Versfordítások)

            Dante, A.: A pokol

            Homérosz: Odüsszeia

            Brecht, B. színművei

            Corneille, P.: Cid

            Goethe, J. W.: Faust

            Hauptmann, G.: A takácsok

            Johnson, B.: Volpone

            Machiavelli, N.: Mandragóra

  270.   Racine, J.: Phaedra

(Lezártam: 1980. febr.)

 

Történelem, dokumentumok

            Babits M.: Az európai irodalom története

            Györffy Gy.: István király és kora

            Jászi O.: Magyar kálvária - magyar feltámadás

            Kassák L.: Egy ember élete

            London, J.: Országúton

            Móricz Zs.: Életem regénye

            Nagy István: Sáncalja

            Sinclair, V.: Amerikai előőrs

            Szekfű Gy.: Három nemzedék és ami utána következik

  280.   Szűcs J.: A magyar nemzettudat kialakulása

 

Korunk kérdései

            Ferge Zs.: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből

            Kiszely G.: A szabadkőművesség

            Kósa L.-Szederkényi A.: Apáról fiúra

            Magyar liberalizmus. Vál.: Tőkéczki L.

            Muzslay I.: Gazdaság és erkölcs

            Szegényeknek palota. XX. sz. [román esszék]

            Veres P.: Mit ér az ember, ha magyar

 

Művészetekről, természetről

            Blixen, K.: Volt egy farmom Afrikában

            Nadler H.: Cserkészeten és lesen Nagy-Magyarországon

  290.   Operák könyve

            Stone, I.: Van Gogh élete

            Széchenyi Zs.: Ünnepnapok

 

A jó életről

            Augustinus, A.: Vallomások

            Cicero: Az öregségről

            Hérakleitosz: In: Görög gondolkodók I.

            Jung, C.G.: Gondolatok az apáról, az anyáról és a gyermekről

            Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

            Marcus Aurelius elmélkedései

            Platón: A lakoma

  300.   Seneca: Vigasztalások

(Lezártam: 2002. júl.)

 

NEGYEDIK SZÁZ könyv

Regények, novellák

            Deák T.: Don Juan

            Esterházy P.: Termelési-regény

                 (Kissregény)

            Gál S.: Kavicshegyek

            Goda G.: Magányos utazás

            Jókai A.: Tartozik és követel

            Kardos G. Gy.: Avrahan Bogatir hét napja

            Kovács I.: Egy parasztfiú elindul

            Mándy I.: Idegen szobák

            Ottlik G.: Iskola a határon

  310.   Raffai S.: Egyszál maga

            Rideg S.: Indul a bakterház

            Szentkuthy M.: Prea

            Szántó Gy.: A bölcső

                            *

            Babel, I.: Lovashadsereg

            Bates, H. E.: A jacaranda fa

            Bunyin, I.: Arszenyev élete

            Cocteau, J.: Veszedelmes éden

            Creanga, I.: Fehér szerecsen

            Fielding, H.: Pamela

  320.   Golding, W.: A legyek ura

            Graves, R.: Az aranygyapjú

            Hölderlin, J. F.:  Hüperion

            Hughes, R.:  Szélvihar Jamaicában

            Istrati, P.: Kyra Kyralina

            Jammes, F.: A nyúl regénye

            Joyce, J.: Ulysses

            La Fontaine, J.: Mesék

            Lagerlöf, S.: Gösta Berling

            Lawrence, D. H.: Aki a szigeteket szerette

  330.   Lesage, A. R.: Gil Blas de Santillana históriája

            Lewis, S.: Arrowsmith

            Lukianos: Lukios vagy a Szamár és más szatírák

            Malreaux, A.: Királyok útja

            Marquez, G.: Száz év magány

            Merle, R.: Állati elmék

            Nusics, B.: A község gyermeke

            Pascoaes, T. de: Pál

            Paul, J.: Gyámoltalan hősök

            Phaedrus: Mesék

  340.   Pirandello, L.: Mattia Pascal két élete

            Priestly, J. B.: Sötét város

            Ramus, C. F.: Aline

            Sadoveanu, M.: A nyestfiak

            Salinger, J. D.: Zabhegyező

            Scott, W.: Ivanhoe

            Seghers, A.: A holtak nem vénülnek

            Sillanpä, F. E.: Silja

            Singer, I. B.: A Sátán Gorajban

            Svevo, I.: Zeno tudata

  350.   Szép asszonyok egy gazdag házban

                 (Kínai regény)

            Thackeray, W. M.: Sznobok könyve

            Voltaire: Candide

            Woolf, V.: A világítótorony

 

Versek, drámák

            Kányádi S.: Fekete-piros versek

            Franyó Z.: Lírai világtájak

                 (Versfordítások)

            Gáspár E.: Válogatott műfordítások

            Képes G.: Fordított világ

                 (Műfordítások)

            Gilgames: Agyagtáblák üzenete

            Királyok könyve. Sahname

  360.   Si King. Dalok könyve

                            *

            Aiszkhülosz: Három dráma

            Petronius: Trimalchio lakomája

(Lezártam: 1980. febr.)

 

Történelem, dokumentumok

            Bethlen M.: Önéletírása

            Deák F. munkáiból

            Deér J.: Pogány magyarság - keresztény magyarság

            Kerényi K.: Görög mitológia

            Kossuth L. munkáiból

            Mikes K. törökországi levelei

            Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete

  370.   Széchenyi vallomásai és tanításai

            A szlovák kérdés a XX. században

 

Korunk kérdései

            Eötvös J.: Vallomások és gondolatok

            Hamvas B.: A száz könyv

            Heisenberg, W.: Válogatott tanulmányok

            Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek

            Nagy T.: Jezsuiták és szabadkőművesek

            Platón: Az állam

            Sütő A.: Napló

            Szerb A.: Hétköznapok és csodák

  380.   Többség - kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköreiből

            Wattson, J. D.: A kettős spirál

            Weber, M. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

  Művészetekről, természetről

            Ceram, C. W.: A régészet regénye

            Leslie, R. F.: A medvék - és én

            Lorenz, K.: Salamon király gyűrűje

            Mowat, F.: Ne féljünk a farkastól

            Thoreau, H. D.: Walden

 

A jó életről

            Arisztotelész: Nikomakhoszi etika

            Biblia (Ószövetsé

390.   Chamfort: Aforizmák

          Dobson, J.: Amit a feleségekről a férjeknek tudniok kellene

          Kant: breviarium

          Küng, H.-Ess, J. van: Párbeszéd az iszlámról

          Lao-ce: Az Út és Erény könyve (Tao Te King)

          La Rochefoucauld, Fr.: Gondolatok

          Montaigne: A tapasztalásról

          Pascal: Gondolatok

          Pieper, J.: A négy sarkalatos erény

          Rilke, R. M.: Levelek egy ifjú költőhöz

  400. Weil, Simone: Ami személyes és ami szent

(Lezártam: 2002. júl.)

 

MEGJEGYZÉSEK

1. Az óvatosságra intés csak a hazai sajtótermékekre vonatkozik. A nagy külföldi napilapokban (pl. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Neue Zürcher Zeitung stb.) megjelenő irodalmi, politikai, történelmi, természettudományi, orvosi stb. ismertetések (esszék) helytálló (korrekt) információkat tartalmaznak. A nagy külföldi hetilapokban (pl. Der Spiegel, The Economist, Newsweek stb.) nem fordulnak elő helytelen adatok.

2. Olvasópróba. Hazánkban a felnőttek 27,3 %-a soha nem olvas, az alacsony iskolai végzettségűek és a fizikai dolgozók tartoznak ide. Rendszeresen olvas a társadalom egyharmada, ezek elsősorban a diplomások, a nők és a fiatalok. A szellemi munkát végzők 52 %-a olvas rendszeresen, szemben a fizikai dolgozók 22 %-ával. A könyveket vásárlók által legtöbbet említett könyvek: a Harry Potter-sorozat tagjai, Kende Péter A Viktor c. könyve. Ezeket Tolkien: A gyűrűk ura c. műve, Vámos Miklós, illetve Leslie L. Lawrence egy-egy kötete követi. A vásárlási lista egyébként lektűrökkel, krimikkel, valamint ismert média-személyiségek műveivel van tele. Egyetlen komolyabb ismeretterjesztő vagy tudományos mű, illetve minőségi szépirodalmi könyv nem szerepel rajta. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és a Tárki 2002 tavaszán készült felmérése. Heti Világgazdaság, 2002. június 8. 90.p.

3. Maurois, André: Az olvasás művészete. In: Az élet művészete. Bp. Atheneum, [é.n.] 192.p.

4. Powys, John Cowper: A könyv kritikája. In: Európai műhely II. Szerk.: Hamvas Béla. Pannónia Könyvek. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1990. 455-474.p.

5. Mereskovszkij: Örök útitársak. I-II. k. Ford.: Benedek Marcell. Bp. Dante, [é.n.] 315+304 p. (Fejezetek címei: Az Akropolis, A tisztaság és a gyönyör tragédiája, Az ifjabbik Plinius, Marcus Aurelius, Montaigne, Cervantes, Calderón, Goethe, Napoleon, Flaubert, Byron, Ibsen, Goncsarov, Turgenyev, Puskin, Dosztojevszkij.)

6. Hamvas Béla: A száz könyv. In: Európai műhely I. Szerk.: Hamvas Béla. Pannónia könyvek. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1990. 33-71.p.

7. Hesse, Hermann: Eine Bibliothek der Weltliteratur. In: Über Literatur. Berlin, Aufbau Verl., 1978. 147-181.p.

8. Szerb Antal: Hétköznapok és csodák. In: Gondolatok a könyvtárban. Bp. Magvető, 1981. 480-644.p.

9. Benedek Marcell: Az olvasás művészete. 5. kiadás. Bp. Gondolat, 1985. 384 p.

10. Főiskolások kötelező olvasmányai az USA-ban

Az USA-ban több, mint 400 egyetemi- és főiskolai oktató, történész, újságíró és más kulturális vezető foglalkozott avval a problémával, hogy miket kellene elolvastatni a főiskolai hallgatókkal. A beküldött javaslatokból kiválasztották azt a minimumot a történelem, filozófia és az irodalom területén, amit minden főiskolásnak meg kellene ismernie. Az olvasnivalókat az eredeti számozással közlöm, amelyik művet magyarra lefordítottak, annál a magyar címet adom meg és a magyar nyelvű megjelenés évét. Ahol nincs magyar fordítás, ott az eredeti angol cím szerepel.

            1. SHAKESPEARE, W. (1564-1616): különösen a Macbeth és a Hamlet. (1961)
            2. Declaration of independence
               Constitution
               Gettysburg Adress.(Lincol üyenete 1863 novemberében)
            3. TWAIN, M. (1835-1910): Huckleberry Finn kalandjai. (1975)
            4. Biblia
            5. HOMÉROSZ (i.e. kb. 8. sz.): Odüsszeja (1947), Iliász (1952)
            6. DICKENS, Ch. (1812-1870): Szép remények (1959), Két város (1933)
            7. PLATÓN (i.e. 427-347). Az állam (1943) (1984)
            8. STEINBECK, J. (1902-1968): Érik a gyümölcs (1972)
            9. HAWTHORNE, N. (1804-1864): A skarlát betű (1955)
            10. SZOPHOKLÉSZ (i.e. 495-505): Oidipusz király (1935)
            11. MELVILLE, H. (1819-1891): Moby Dick, a fehér bálna (1958)
            12. ORWELL, G. (1903-1950): 1984. (1989)
            13. THOREAU, H. D. (1817-1862): Walden. (1999)
            14. FROST, R. (1874-1963): Versek* (1966)
            15. WHITMAN, W. (1819-1892): Fűszálak (1964)
            16. FITZGERALD, F. S. (1896-1940): A nagy Gatsby (1958)
            17. CHAUCER, G. (kb., 1345-1400): Canterbury mesék (1961)
            18. MARX, K (1818-1883): Kommunista kiáltvány
            19. ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384-322): Politika (1923)
            20. DICKINSON, E. (1830-1886): Válogatott írásai (1978)
            21. DOSZTOJEVSZKIJ, F. M. (1821-1881): Bűn és bűnhődés (1970)
            22. FAULKNER, W. (1897-1962): különböző művei (1965).
            23. SALINGER, J. D.(1919): Zabhegyező (1964)
            24. TOCQUVILLE, A. (1805-1859): Az amerikai demokrácia (1993)
            25. AUSTEN, A. (1835-1913): Büszkeség és balítélet (1958)
            26. EMERSON, R. W. (1803-1882): Esszék (1978), Költemények* (1966)
            27. MACHIAVELLI, N. (1469-1527): A fejedelem (1964)
            28. MILTON, J. (1608-1674): Az elveszett Paradicsom (1964)
            29. TOLSZTOJ, L. Ny. (1828-1910): Háború és béke (1974)

A magyar fordítások megjelenési éveit legnagyobbrészt a Világirodalmi Kisenciklopédia. 2. kiad. 1-2. k. Bp. Gondolat, 1976, 1978, 684, 836 p. c. műből vettem.
* In: Észak-Amerikai költők antológiája. Bp. Kozmosz könyvek, 1966. 539 p.
(U. S. News and World Report, Aug. 20. 1984, 59.p.)

11. Olvastatás. Az 1954 és 1990 közötti években munkahelyeimen 24, legtöbbször fiatal kollégám volt társam az olvastatásban. Könyvkölcsönzési naplóm tanúsága szerint volt akinél 1-2, másoknál viszont 19-21 könyvem fordult meg, az átlag 8 könyv volt. Valamennyi könyvemet visszakaptam. Egy fiatal vegyésszel az 1980-1983. közti években az alábbi könyveket olvastattam:

Dsida J.: Versek Rolland, R.: Jean-Christophe
Szabó J.: Periklész kora Kádár Gy.: A Ludovikától Sopronkőhidáig
Száraz Gy.: Egy előítélet nyomában Emerson, R. W.: Az emberiség képviselői
Pascoaes, T. de: Pál Rilke, R. M.: Gesichten vom lieben Gott
Maugham, S.: A színház Halmos F.: Illő alázattal
Sík S.: A cserkészet Suetonius: Cézárok élete
Győrfy I.: Nagykunsági krónika Jebb, R. C.: A görög irodalom története
Manzoni, A.: A jegyesek Andrić, I.: Híd a Drinán
Nemeskürty I.: Rekviem egy hadseregért Márai S.: Vendégjáték Bolzanoban
Ember M.: Hajtűkanyar  

Figyelemre méltó, hogy a 19 műből csak 9 volt szépirodalom, a többi 10 megoszlott a történelmi, politikai, néprajzi témák, emlékirat és életrajz között.

12. A szépirodalmi olvasmányaimat tartalmazó olvasónaplóim - a háború és az ostrom ellenére - megmaradtak. A diákévek alatt és az aktív életszakaszomban elolvasott könyvek száma így alakult:

Életévek között db
17-21. 103
22-60. 409
Összesen 593

Vagyis az 1933-1975. közötti években 14 könyv/év volt az olvasói teljesítményem. Az egyes évek eredményei között nagy eltérések voltak pl.: 1937: 29, 1942: 1, 1946: 30, 1952: 1, 1954: 35, 1969: 18.

13. 100 híres regény. 1-2. k. 2. átdolg. kiadás Bp. Táncsics, 1976. 443+558 p.

14. Bátori József: Diákélet és olvasmányok. In: Kisparti János: A családi nevelés útjain. Bp. Budapesti Kegyes-tanítórendi Gimnázium, 1935. 161-175. p.

15. Weöres Sándor: A lélek idézés. Műfordítások. Bp. Európa, 1958. 904 p.

A kötet egyes fejezetei és az azokban szereplő költők száma:

Kína 27 Angolok 20
India 7 Franciák 20
Belső Ázsia, Grúzia 3 Olaszok 2
Bizánc 9 Spanyolok 4
Középkori latin 8 Oroszok és ukránok 19
Kelták 6 Szovjet kis népek 4
Izland 2 Szomszéd népek 6
Németek 20    

16. Lukács Gyula: Az értelmiségi életforma. Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények, 63. szám. 1999.  43-50. p.

17. Lukács Gyula: Az olvasmányaink közé: 400 könyv címe. Mérés és Automatika, 1980/2. 80. p.

18. Mérés és Automatika, 1987/6, 1987/7, 1987/8, 1987/11, 1988/6.

 

Dr. Lukács Gyula

A laprendszer készítője: UFE