MŰSZAKI HORIZONT |
A jó könyvek
Sokféle sajtóterméket láthatunk a boltokban és az utcai árusoknál nap mint nap. Rengeteg napilap, politikai- és gazdasági hetilap, női magazin, sex-lap, hobbi-újság, tudományt népszerűsítő periodika stb. jelenik meg. Ezekben a napjaink, valamint a közeli múlt és -jövő eseményeiről és problémáiról olvashatunk. Az egyes közlemények legtöbbször olvasmányosak, de általában a felszínen maradnak és gyakran csak részigazságokat tartalmaznak. (1) Néhányat mégis forgatnunk kell, hogy általánosan tájékozottak lehessünk, de csak annyi időt fordítsunk erre, amennyi feltétlenül szükséges, hogy minél többet foglalkozhassunk a maradandó és értékes élményeket adó más olvasmányokkal: a jó könyvekkel.
Egy friss felmérés szerint ma nálunk az embereknek kb. egyharmada rendszeresen olvas könyveket (2), persze különböző indíttatással. Egy részük "kábítószernek" használja a krimiket, a kalandregényeket, a fantasztikus könyveket stb., hogy ne kelljen mai problémáival foglalkoznia. Egy másik csoport örömet és élvezetet keres a könyvekben: a szépséget, egy jobb világot, amely esetleg az ő életéből kimaradt. (3) Az olvasók harmadik csoportja felismeri az olvasás óriási jelentőségét a mai életünkben. A régi, kis közösségben mindenki ismerte azokat az okos, rendszerint idősebb férfiakat vagy nőket, akikhez fordulni lehetett, ha nehézsége akadt valakinek az életében. Ma már ez annyira ritkaság, hogy nem számíthatunk rá. Az emberiség egész bölcsessége azonban le van írva, könyvekbe van foglalva. Amire szükségünk van megvehetjük magunknak, vagy könyvtárból kikölcsönözhetjük. Meg kell ismernünk ezeknek a "nagy" könyveknek a szerzőit és címeit, megszerezve és elolvasva azokat, mondanivalójuk életünk részévé válik. "Azok a nagy könyvek, amelyek világot teremtenek, olyan világot, amelyhez légkörével, helyzeteivel, jellemeivel a való élet eseteit, pályájukon szembejövő alkalmi benyomásait egybevehetjük" írja Powys (4). A nagy könyveket ki kell egészíteni olyan "hasznos" olvasmányokkal, amelyek segítenek világképünk kialakításában és a helyes életvitelben. A két csoport együtt: A jó könyvek.
Nem sok könyvet ismerünk, amely eligazítana bennünket abban, hogy melyek a jó könyvek. Mereskovszkij egy-egy esszében ismertette azokat, akiket ő "örök útitársaknak" nevez, Szofoklésszal kezdi és Dosztojevszkijjal fejezi be (5). Hamvas Béla az emberiség 100 legnagyobb irodalmi művét válogatta össze. "Ha minden más könyv elveszne az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állítani" ezekből a művekből, írja. A Rigveda indiai himnuszokkal és J.C. Powys-szal találkozunk az első, illetve utolsó helyen a felsorolásban. A hazai olvasót az első részben szereplő indiai, egyiptomi, kínai, tibeti, perzsiai, arábiai, perui és afrikai művek lepik meg, mert ezek magyar nyelven javarészt nem találhatók meg. (6) A nagy írók általában nagy olvasók is, ilyen volt H. Hesse, a Nobel-díjas szerző. 1929-ben összeállította "A világirodalom bibliográfiájá"-t. 164 szerzőt, illetve művet sorol fel, aki teheti olvassa el ezt a terjedelmes esszét, a szerző sok tanulságos dolgot ír a könyvekről és az olvasásról. (7) Szerb Antal az első világháború utáni francia, angol, amerikai és német regényekről számol be "Hétköznapok és csodák" című tanulmányában. Megtudjuk, hogy a regény megvilágosítja lelkünk titokzatos eseményeit és modern önismeretünk legfontosabb eszköze. Ez azért lehet így, mert a nagy regényírók az emberi lélek megismerésében mindig a pszichológusok előtt jártak. Lenyűgöző olvasmány, mindenkinek ajánlom. (8) Az olvasásban nagy mesterünk Benedek Marcell, a kiváló fordító és esztéta. "Az olvasás művészete" című könyvét mindenkinek el kell olvasnia. Megtudjuk, hogy a helyes olvasás éppen úgy művészet, mint az írás, és az olvasó a befogadás mellett aktív szerepet is játszik. Benedek könyvében, a világirodalomba is bevezeti az olvasót, a könyv névmutatójában 286 nevet találunk, magyar és külföldi szerzőkét, kritikusokét stb. (9) Egy USA-ban összeállított könyvjegyzék tanulságosan bemutatja az európai az amerikai irodalmi látókör közötti különbséget. Több mint 400 egyetemi- és főiskolai oktató, történész, újságíró és más kulturális vezető ült össze, hogy javasolja, miket kell elolvastatni a hallgatókkal. A jegyzék tartalmazza a minimumot, amit a történelem, a filozófia és az irodalom területén előírni kellene. A felsorolás mindössze 29 tételből áll. A legtöbb amerikai szerző, mellettük Homéroszt, Platónt, Arisztotelészt, Szofoklészt, valamint Tolsztojt és Dosztojevszkijt találjuk még. Nincs azonban az ajánlásban egyetlen francia, német, spanyol vagy skandináv mű sem, a keletiekből még az Európában mindenütt olvasott Konfuciusz is kimaradt. (10) Bizonyos elégedettséggel megállapíthatjuk, hogy az amerikai jegyzékben szereplő művek - egy kivételével - magyar fordításban is megjelentek.
Az emberekkel való beszélgetések egyik tárgya az olvasmányaink. Vitatkozunk egy-egy könyvről, szeretünk másnak olvasnivalót ajánlani és elfogadunk jónak látszó javaslatot. A rendszeresen olvasó ember emlékszik életének jelentős olvasmányaira, s arra is, hogy kinek a révén jutott hozzá. Ahogy életünk egyik irányító elve, hogy ember az, aki ahol tud segít, úgy arra is rájövünk, hogy mások olvastatása emberbaráti kötelességünk. Egy-egy olvastató-olvasó kapcsolatot általában az olvastató kezdeményezi és a saját könyveit kölcsönzi. Az olvastatás intellektuális kapcsolatot hoz létre a két szereplő között, s mindkettő számára értékes és tanulságos. Az olvasmányok sorrendjét legtöbbször az olvastató dönti el, de mivel előzőleg beszélgetnek a legutolsó olvasmányról, az olvasó kívánsága is teljesülhet. Az 1954 és 1990 közötti években 24 olvastató-olvasó kapcsolatom volt és 194 könyvemet kölcsönöztem nekik. (11) Aki csak egy-két könyvet is olvasott, évek múlva is örömmel és köszönettel emlékezett meg erről, ha találkoztunk.
Az olvastatásaim során megállapíthattam, hogy a fiatalok voltak és vannak ma is olvasás szempontjából veszélyeztetett helyzetben. Még nem tapasztalhatták meg, hogy a legnagyobb veszélyt a rossz könyvek jelentik, tehát ezektől tartózkodni kell. Goethe azt mondta: a jó irodalom a saját színvonalára emel, míg a rossz kifejleszti hibáinkat.
1977 nyarán leküzdhetetlen késztetést, szinte kényszert éreztem, hogy segítsek a fiataloknak és összeállítsam a jó könyvek jegyzékét. Pályám elején tíz évig egy nagy politikai könyvtárban dolgoztam. Később műszaki pályára kellett váltanom, de az irodalom és a humán tudományok iránti érdeklődésem, valamint olvasási kedvem megmaradt.
A 400 jó könyv
Az első kérdés, hogy hány könyvről lehet is szó? Gimnazista korom óta vezetek olvasónaplót, amelyből kiderül, hogy 17. és 60. életéveim között átlagosan minden évben elolvastam 14 db szépirodalmi könyvet. (12) Azt lehet mondani, hogy az átlagos (mérnök, közgazdász, ügyvéd stb.) szorgalmas olvasó, a szakmai olvasmányai mellett - 75 éves koráig kb. 800 másféle könyvet tud elolvasni. Ha ennek felét, vagyis 400 címet szerepeltetünk ajánlásunkban, akkor ki-ki kb. ugyanennyit maga szabadon választhat.
Milyen tárgyú könyveket lehet és kell ajánlani? Elsősorban a szépirodalmat:
regényeket, novellákat, verseket és drámákat, éspedig magyar szerzőktől és a
világirodalomból. Az alábbi táblázatban ez 279 könyv, az egésznek 70 %-a, ebből
magyar szerző műve 114, ami
41 % és a világirodalomból vett 165 mű, az egész 61 %-a. Az olvastatói tapasztalat
igazolta azt az álláspontot, hogy történeti, politikai, szociológiai művek, valamint
életrajzok és visszaemlékezések stb. az irodalommal egyforma fontosságú
tárgykörök. Összefoglalóan ezt a csoportot "A világ megértésé"-nek
neveztem, 93 db ilyen mű kapott helyet ajánlásaim között ez a teljes anyag 23 %-a.
Végül "A jó életről" csoportba a helyes életvitelt, a harmonikus egyéni
és közösségi életet segítő 28 mű került, az egész 7 %-a.
A 400 könyv tárgy szerinti megoszlása | ||||||
Regény és novella | Vers és dráma | A világ megértése | A jó életről | |||
Sorszám | magyar | világ- | magyar | világ- | ||
irodalom | irodalom | |||||
1-100. | 24 | 30 | 15 | 8 | 20 | 3 |
101-200. | 23 | 26 | 11 | 9 | 26 | 5 |
201-300. | 20 | 30 | 7 | 13 | 22 | 8 |
301-400. | 13 | 40 | 1 | 9 | 25 | 12 |
Összesen | 80 | 126 | 34 | 39 | 93 | 28 |
A szépirodalmi könyveket az olvasónaplómból állítottam össze. Ellenőriztem a válogatásomat néhány hasonló céllal készült munkával (6, 7, 13, 14), s ahol jónak láttam kiegészítettem a sajátomat. A szerzőknek egy-egy művét említem, rendszerint azt, amelyiket magam is olvastam. Néhány kivételtől eltekintve, egyetlen művéből a szerző nem ismerhető meg. Ha tehát az ajánlott mű megtetszett valakinek, tanácsos még egyet elolvasni ugyanattól az írótól. A világirodalmi versekkel kapcsolatban nem lehetett a költők egyes köteteit felsorolni, mert az szétfeszítette volna a jegyzék kereteit. Ha azonban valaki kézbe veszi az ajánlott sok és kiváló magyar műfordító köteteit, azokból összeáll az egész külföldi versirodalom. Jól bizonyítja ezt pl. Weöres Sándor műfordítási kötete, amelyből 150 idegen költőt ismerhetünk meg. (15)
A hosszabb ideig tartó olvastató-olvasó kapcsolatokban érvényesülhettek az olvasók igényei is, így kiderült, hogy a szépirodalom mellett legalább annyi nem szépirodalmi könyvet is szerettek kézbe venni. Ezt a szélesebb látókört az én olvasónaplóm is tükrözi. Így - tudomásom szerint - egyedülállóan kiegészítettem a szépirodalmi könyvek körét két csoporttal, amelyek "A világ megértése" és "A jó életről" címet kapták.
Nem ismerhetjük meg a szépirodalmi olvasmányainkból a bennünk lévő és a minket körülvevő világ minden problémáját. A történelmi kérdéseket monográfiákból, életrajzokból, visszaemlékezésekből tisztázhatjuk magunknak. A korunk társadalmi kérdései szociográfiákból, vitaanyagokból, néha még politikai regényekből világosodnak meg. Néhány zene- és képzőművészeti könyvre is szükségünk van. Az életünk alapját: a Természetet útleírásokból, állatokról szóló történetekből ismerhetjük meg. Ezeket találjuk "A világ megértése" címszó alatt.
A jó élet: a szép és igazságos élet, mondta Szókratész. Hogy ezt elérhessük, egyéni éthoszunkat ki kell alakítanunk: ez az ember erkölcse és jelleme, cselekvési módszerei, szokásai és megszokásai, általános és nemzeti hagyományai. (16) Ehhez ajánl 28 könyvet a címjegyzéknek "A jó életről" c. csoportja.
A 400 könyv első összeállításával 1980 elejére elkészültem. Akkor a Mérés és Automatika tudományos műszaki folyóiratban hat éve volt már egy humán tárgyú rovatom. Az összeállítás bevezető része még megjelenhetett, de a felsorolást a szerkesztő már nem vállalta. (17) A teljes anyagot csak hét évvel később, már egy másik szerkesztő idején közölte a lap. (18) A most következő összeállításban a korábbi irodalmi részt változatlanul adom közre, ezt mutatja a (Lezártam: 1980. febr.) utalás. Az összeállítás másik fejezetét teljesen átdolgoztam, ezek után a (Lezártam: 2000. júl.) megjegyzés került. A könyveket négy százas csoportba osztottam, ezek gondolhatók a 20-as, a 30-as, a 40-es és az 50-es élet-évtizedekre valóknak is.
Hamvas Béla "A száz könyv" c. (6) összeállítása nagyon szigorú célkitűzéssel készült: az emberiség legértékesebb írott anyagát gyűjtötte össze. Benedek Marcell (9) "Az olvasás művészeté"-ben azt a célt tűzte maga elé, hogy megtanítsa az olvasókat olvasni. Ez a "A jó könyvek (400 könyvcím)" c. összeállítás a teljes emberi érdeklődési horizonton eligazító könyvgyűjtemény szeretne lenni. Hamvas ezt írta az esszéje előszavában: "Az egyéni ízlés a katalóguson változtatni fog tizet, talán húszat, esetleg harmincat. Az eltéréseket támadni és védeni lehet. Ötven műben feltétlenül mindannyian meg fogunk egyezni; esetleg hatvanban." A Hamvas féle "etalon" készletnek az európai, nyugati irodalmakból vett 71 tételéből 39 szerepel Benedek könyvének névjegyzékében, vagyis 55 %. "A jó könyvek"-ben 35 ilyen szerzőt találunk, vagyis a 49 %-át. A sorok írója maga mentségére az ismert angol mondásra hivatkozhat, hogy "the best is the enemy of the good", a legjobb a jónak az ellensége. Remélem, hogy munkám annyira "jó", hogy sok olvasó tudja majd használni, a legjobbtól biztos távol áll.
ELSŐ SZÁZ könyv
Ambrus Z.: Giroflé és Girofla
Déry T.: A befejezetlen mondat
Duba Gy: Ívnak a csukák
Füst M.: A feleségem története
Gárdonyi G.: Az én falum
Herceg János: Ég és föld
Jókai M.: Egy magyar nábob
Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Kodolányi J.: Julianus barát
10. Kosztolányi D.: Néró, a véres költő
Kovács Gy.: Erdélyi tél
Krúdy Gy.: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél
Lakatos M.: Füstös képek
Mikszáth K.: Szent Péter esernyője
Moldova Gy.: Gázlámpák alatt
Móra F.: Ének a búzamezőkről
Móricz Zs.: Erdély
Németh L.: Égető Eszter
Örkény I.: Egyperces novellák
20. Sütő A.: Anyám könnyű álmot ígér
Szabó Magda: Szemlélők
Tamási Á.: Ábel
Tömörkény I.: Kinyílt az idő
Veres P.: A Balogh család története
*
Andrić, I.: Híd a Drinán
Baklanov, G.: 1941 júliusa
Böll, H.: Egy szolgálati út vége
Camus, A.: A közöny
Conrad, J.: Lord Jim
30. Dickens, Ch.: Karácsonyi ének
Dosztojevszkij, F.M.: Emlékiratok a holtak házából
Dreiser, T.: Amerikai tragédia
Flaubert, G.: Szalambo
Gorkij, M.: Életem
Green, G.: Hatalom és dicsőség
Hemingway, E.: Az öreg halász és a tenger
Hesse, H.: Narziss és Goldmund
Huxley, A.: Szép új világ
Ilf, I.-Petrov, J.: 12 szék
40. Knight, E.: Légy hű magadhoz
Lampedusa, G. T.: A párduc
Laxness, H.: Független emberek
Mailer, N.: Meztelenek és holtak
Malamud, B.: A mesterember
Mann, Th.: A varázshegy
Maugham, S.: A színház
Mauriac, F.: A viperafészek
Reymont, W. S.: Parasztok
Rolland, R.: Jean-Chrisoph
50. Solohov, M.: Csendes Don
Steinbeck, J.: Érik a gyümölcs
Swift, J.: Gulliver utazásai
Tolsztoj, L. Ny.: Háború és béke
Wilder, Th.: Szent Lajos király hídja
Ady E. versei
Arany J. versei
Babits M.: Jónás könyve
Illyés Gy. versei
József A. versei
60. Petőfi S. versei
Pilinszky J.: Kráter
Radnóti M. versei
Tóth Á. versei
Weöres S. versei
*
Babits M. versfordításai
Illyés Gy.: Kínai szelence
(Versfordítások)
Radnóti M.: Orpheus nyomában
(Versfordítások)
Tóth Á. összes versfordításai
*
Katona J.: Bánk bán
70. Madách I.: Az ember tragédiája
Molnár F.: Játék a kastélyban
Németh L.: Galilei
Vörösmarty M.: Csongor és Tünde
*
Dürrenmatt, F.: Az öreg hölgy látogatása
Miller, A.: Az ügynök halála
Shakespeare, W. drámái
Shaw, G. B.: Szent Johanna
(Lezártam: 1980. febr.)
Ember M.: Hajtűkanyar
Emerson, R. W.: Az emberiség képviselői
80. Đilas, M.: Találkozások Sztálinnal
Illyés Gy.: Puszták népe
Kádár Gy.: A Ludovikától Sopronkőhidáig
Koestler, A.: Sötétség délben
Salamov, V.: Kolima
Szász B.: Minden kényszer nélkül
Zweig, S.: Csillagórák
Babits M.: A magyar jellemről
Balogh J.-Illyés Gy.-Keresztury D.: Hírünk a világban
Bartók B.: A népzenéről
90. A cigányok Magyarországon. Magy. Tud. Akadémia
Fülep L.: A magyarság pusztulása
Illyés Gy.: Ki a magyar?
Kodály Z.: Magyarság a zenében
Száraz Gy.: Egy előítélet nyomában
Bársony I.: Magyar földön
Rilke, R. M.: August Rodin
Tóth Dénes: Hangversenykalauz
Epiktétosz kézikönyvecskéje
Jaspers, K.: Bevezetés a filozófiába
100. Pázmány P. prédikációi
(Lezártam: 2002. júl.)
MÁSODIK SZÁZ könyv
Babits M.: Tímár Virgil fia
Bertha B.: Tűzgömbök
Cseres T.: Játékosok és szeretők
Eötvös K.: A nagy év
Egri V.: Agnus dei
Fejes E.: Rozsdatemető
Föld és mag. Móra I., Novoszel A. Kristály I., Cziráky I. válogatott írásai
Heltai J.: Álmok háza
Illyés Gy.: Hunok Párizsban
110. Kaffka M.: Színek és évek
Karácsony B.: Napos oldal
Kemény Zs.: Zord idő
Kós K.: Varjúnemzetség
Kuncz A.: Fekete kolostor
Kurkó Gy.: Nehéz kenyér
Márai S.: Vendégjáték Bolzanóban
Nyírő J.: Uz Bence
Pap K.: Szerencse
Sánta F.: Húsz óra
120. Sarkadi F.: Oszlopos Simeon
Szobotka T.: Megbízható úriember
Tersánszky J. J.: Legenda a nyúlpaprikásról
Zilahy L.: A lélek kialszik
*
Balzac, H. de: Goriot apó
Brontë, E.: Üvöltő szelek
Csehov, P. A.: A párbaj
Előérzet. Mai észt elbeszélők
Az Ezeregyéjszaka meséi
Faulkner, W.: Az öreg
130. Goethe, J. W.: Vonzások és választások
Giono, J.: Magasban
Gogol, N. V.: Holt lelkek
Hardy, Th.: Az asszonyért
Hugo, V.: A párizsi Notre Dane
Kafka, Fr.: A kastély
Katajev, V.: Hajrá!
Krleža, M.: A Glembay család
Kuprin, A. J.: Nagy, mély szerelmek
Lamb, H.: Omár Khájjám
140. Linnankoski, J.: Dal a tűzpiros virágról
Linklater, E.: Don Juan Amerikában
Longos: Daphnis és Chloé
Maupassant, G. de: Egy asszony élete
Nexö, M. A.: Szürke fény
Puskin, A. Sz.: Elbeszélések
Saint-Exupéry, A. de: Éjszakai repülés
Stendhal: Vörös és fekete
Turgenyev, I. Sz.: Egy vadász feljegyzései
Zola, E.: Germinal
150. Berzsenyi D.: Válogatott versei
Csokonai V. M.: Válogatott versei
Dsida J.: Versei
Az Erdélyi Helikon költői, 1928-1944
Gyökér és szárny. Jugoszláviai magyar költők
Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költők
Juhász Gy.: Válogatott versei
Kosztolányi D.: Válogatott versei
Nagy L.: Arccal a tengernek
Szabó L.: Válogatott versei
160. Váci M.: Válogatott versei
*
Kosztolányi D.: Idegen költők
(Versfordítások)
Szabó L.: Örök barátaink
(Versfordítások)
Weöres S.: A lélek idézése
(Versfordítások)
*
Arisztophanész: Lüzisztraté
Caldéron de la Barca, P.: Huneut kísértet
Ibsen, H.: Peer Gynt
Moliere: Nők iskolája
Schiller, F. J. Ch.: Ármány és szerelem
Szophoklész: Antigoné
(Lezártam: 1980. febr.)
170. Balogh E.: Férfimunka
Chambers, R. W.: Morus
Erdei F.: A magyar társadalom
Fehér F.-Heller Á.: Jalta után
Macartney, C. A.: Teleki Pál miniszterelnöksége
Nemeskürty I.: Requiem egy hadseregért
A népi urbánus vita dokumentumai 1932-1947
Örkény I.: Lágerek népe
Romsics I.: Magyarország története a XX. században
Stomm M.: Emlékiratok
180. Szabó István: A magyarság életrajza
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság
Bibó I.: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Vál. Tan. 3.k.
Egymás mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról. Csíkszereda, Print kvk.
Esszék és tanulmányok hét évszázad cseh irodalmából. Madách kvk.
Az integráció: történelmi kihívások és válaszkísérletek. MTA Politikai Tudományok Intézete
Írások a korrupcióról (Korridor kötetek)
Konrád Gy.: A látogató
Németh L.: Ha én miniszter lennék
Teleki P.: Válogatott politikai írások és beszédek
190. Beethoven élete leveleiben
D. Fehér Zs.-Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században
Gombrich, E. H.: A művészet története
Heyerdahl, Th.: Tutajjal a Csendes-óceánon
Molnár A.: A zenéről mindenkinek
A jó életről
Gracián, B.: Az életbölcsesség kézikönyve
Hamvas B.: Antologia humana
Hosszú Lándzsa emlékezései
Kempis Tamás: Krisztus követése
200. Újszövetségi Szentírás
(Lezártam: 2002. júl.)
HARMADIK SZÁZ könyv
Asztalos I.: Szél fúvatlan nem indul
Bródy S.: Az ezüst kecske
Csoóri S.: Tudósítás a toronyból
Darvas J.: Egy parasztcsalád története
Eötvös J.: A falu jegyzője
Fekete I.: Ködös utak
Galgóczy E.: Közös bűn
Illés E.: Történet a szerelemről és a halálról
Jósika M.: Abafi
210. Karinthy F.: Kentaur
Kolozsvári Grandpierre E.: A boldogtalanság művészete
Lengyel J.: Elejétől végéig
Nagy Lajos: Kiskunhalom
Reményik Zs.: Por és hamu
Rónay Gy.: Idegenben
Szabó D.: Az elsodort falu
Szabó P.: Szereposztás
Szerb A.: A királyné nyaklánca
Thurzó G.: A rászedettek
220. Végh A.: Aranyalma
*
Aiszóposz meséi
Ajar, É.: Előttem az élet
Apuleus: Az aranyszamár
Asturias, M. Á.: Elbeszélések
Boccaccio, G.: Dekameron
Bulgakov, M.: A Mester és Margarita
Cankar, I.: A szegénysoron
Cao Hszüe-csin: A vörös szoba álma
Čapek, K.: Harc a szalamandrákkal
230. Cervantes, S.: Don Quijote
Cooper, F.: Indián történetek
Du Gard, R. M.: A Thibault család
Dumas, A.: Három testőr
Erskine, J.: Pénelopé férje
Fitzgerald, F. S.: Újra Babilonban
Fontane, Th.: Effi Briest
France, A.: A fehér kövön
Hicsiro, F.: Kósui bölcsődal
Hoffmann, E. T. A.: Murr kandúr
240. Jacobsen, J. P.: Niels Lyhne
Johnson, E.: Rózsák és lángok
Keller, G.: Zöld Henrik
Leonov, L.: A kis ember vége
Moravia, A.: A megalkuvó
Powys, J.: Wolf Solent
Proust, M.: Az eltűnt idő nyomában
Rabelais, Fr.: Gargantua és Pantegruel
Rilke, R. M.: Prózai írások
Semprun, J.: A nagy utazás
250. Wouk, H.: Zendülés a Caine hadihajón
Balassi B. válogatott versei
Juhász F.: Írás egy jövendő őskoponyán
Kassák L.: Válogatott versei
Kazinczy F. műveiből
Kölcsey F.: Válogatott versei
Szép versek. (A magyar versek évente megjelenő antológiája.)
Vajda J.: Válogatott versei
*
Devecseri G.: Arany lant.
(Versfordítások)
Nemes Nagy Á.: Vándorévek
(Versfordítások)
260. Rónay Gy.: Századunk útjain.
(Versfordítások)
Vas I.: Hét tenger éneke
(Versfordítások)
Dante, A.: A pokol
Homérosz: Odüsszeia
Brecht, B. színművei
Corneille, P.: Cid
Goethe, J. W.: Faust
Hauptmann, G.: A takácsok
Johnson, B.: Volpone
Machiavelli, N.: Mandragóra
270. Racine, J.: Phaedra
(Lezártam: 1980. febr.)
Babits M.: Az európai irodalom története
Györffy Gy.: István király és kora
Jászi O.: Magyar kálvária - magyar feltámadás
Kassák L.: Egy ember élete
London, J.: Országúton
Móricz Zs.: Életem regénye
Nagy István: Sáncalja
Sinclair, V.: Amerikai előőrs
Szekfű Gy.: Három nemzedék és ami utána következik
280. Szűcs J.: A magyar nemzettudat kialakulása
Korunk kérdései
Ferge Zs.: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből
Kiszely G.: A szabadkőművesség
Kósa L.-Szederkényi A.: Apáról fiúra
Magyar liberalizmus. Vál.: Tőkéczki L.
Muzslay I.: Gazdaság és erkölcs
Szegényeknek palota. XX. sz. [román esszék]
Veres P.: Mit ér az ember, ha magyar
Blixen, K.: Volt egy farmom Afrikában
Nadler H.: Cserkészeten és lesen Nagy-Magyarországon
290. Operák könyve
Stone, I.: Van Gogh élete
Széchenyi Zs.: Ünnepnapok
Augustinus, A.: Vallomások
Cicero: Az öregségről
Hérakleitosz: In: Görög gondolkodók I.
Jung, C.G.: Gondolatok az apáról, az anyáról és a gyermekről
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
Marcus Aurelius elmélkedései
Platón: A lakoma
300. Seneca: Vigasztalások
(Lezártam: 2002. júl.)
NEGYEDIK SZÁZ könyv
Deák T.: Don Juan
Esterházy P.: Termelési-regény
(Kissregény)
Gál S.: Kavicshegyek
Goda G.: Magányos utazás
Jókai A.: Tartozik és követel
Kardos G. Gy.: Avrahan Bogatir hét napja
Kovács I.: Egy parasztfiú elindul
Mándy I.: Idegen szobák
Ottlik G.: Iskola a határon
310. Raffai S.: Egyszál maga
Rideg S.: Indul a bakterház
Szentkuthy M.: Prea
Szántó Gy.: A bölcső
*
Babel, I.: Lovashadsereg
Bates, H. E.: A jacaranda fa
Bunyin, I.: Arszenyev élete
Cocteau, J.: Veszedelmes éden
Creanga, I.: Fehér szerecsen
Fielding, H.: Pamela
320. Golding, W.: A legyek ura
Graves, R.: Az aranygyapjú
Hölderlin, J. F.: Hüperion
Hughes, R.: Szélvihar Jamaicában
Istrati, P.: Kyra Kyralina
Jammes, F.: A nyúl regénye
Joyce, J.: Ulysses
La Fontaine, J.: Mesék
Lagerlöf, S.: Gösta Berling
Lawrence, D. H.: Aki a szigeteket szerette
330. Lesage, A. R.: Gil Blas de Santillana históriája
Lewis, S.: Arrowsmith
Lukianos: Lukios vagy a Szamár és más szatírák
Malreaux, A.: Királyok útja
Marquez, G.: Száz év magány
Merle, R.: Állati elmék
Nusics, B.: A község gyermeke
Pascoaes, T. de: Pál
Paul, J.: Gyámoltalan hősök
Phaedrus: Mesék
340. Pirandello, L.: Mattia Pascal két élete
Priestly, J. B.: Sötét város
Ramus, C. F.: Aline
Sadoveanu, M.: A nyestfiak
Salinger, J. D.: Zabhegyező
Scott, W.: Ivanhoe
Seghers, A.: A holtak nem vénülnek
Sillanpä, F. E.: Silja
Singer, I. B.: A Sátán Gorajban
Svevo, I.: Zeno tudata
350. Szép asszonyok egy gazdag házban
(Kínai regény)
Thackeray, W. M.: Sznobok könyve
Voltaire: Candide
Woolf, V.: A világítótorony
Versek, drámák
Kányádi S.: Fekete-piros versek
Franyó Z.: Lírai világtájak
(Versfordítások)
Gáspár E.: Válogatott műfordítások
Képes G.: Fordított világ
(Műfordítások)
Gilgames: Agyagtáblák üzenete
Királyok könyve. Sahname
360. Si King. Dalok könyve
*
Aiszkhülosz: Három dráma
Petronius: Trimalchio lakomája
(Lezártam: 1980. febr.)
Történelem, dokumentumok
Bethlen M.: Önéletírása
Deák F. munkáiból
Deér J.: Pogány magyarság - keresztény magyarság
Kerényi K.: Görög mitológia
Kossuth L. munkáiból
Mikes K. törökországi levelei
Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete
370. Széchenyi vallomásai és tanításai
A szlovák kérdés a XX. században
Korunk kérdései
Eötvös J.: Vallomások és gondolatok
Hamvas B.: A száz könyv
Heisenberg, W.: Válogatott tanulmányok
Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek
Nagy T.: Jezsuiták és szabadkőművesek
Platón: Az állam
Sütő A.: Napló
Szerb A.: Hétköznapok és csodák
380. Többség - kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköreiből
Wattson, J. D.: A kettős spirál
Weber, M. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
Művészetekről, természetről
Ceram, C. W.: A régészet regénye
Leslie, R. F.: A medvék - és én
Lorenz, K.: Salamon király gyűrűje
Mowat, F.: Ne féljünk a farkastól
Thoreau, H. D.: Walden
A jó életről
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika
Biblia (Ószövetsé
390. Chamfort: Aforizmák
Dobson, J.: Amit a feleségekről a férjeknek tudniok kellene
Kant: breviarium
Küng, H.-Ess, J. van: Párbeszéd az iszlámról
Lao-ce: Az Út és Erény könyve (Tao Te King)
La Rochefoucauld, Fr.: Gondolatok
Montaigne: A tapasztalásról
Pascal: Gondolatok
Pieper, J.: A négy sarkalatos erény
Rilke, R. M.: Levelek egy ifjú költőhöz
400. Weil, Simone: Ami személyes és ami szent
(Lezártam: 2002. júl.)
MEGJEGYZÉSEK
1. Az óvatosságra intés csak a hazai sajtótermékekre vonatkozik. A nagy külföldi napilapokban (pl. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Neue Zürcher Zeitung stb.) megjelenő irodalmi, politikai, történelmi, természettudományi, orvosi stb. ismertetések (esszék) helytálló (korrekt) információkat tartalmaznak. A nagy külföldi hetilapokban (pl. Der Spiegel, The Economist, Newsweek stb.) nem fordulnak elő helytelen adatok.
2. Olvasópróba. Hazánkban a felnőttek 27,3 %-a soha nem olvas, az alacsony iskolai végzettségűek és a fizikai dolgozók tartoznak ide. Rendszeresen olvas a társadalom egyharmada, ezek elsősorban a diplomások, a nők és a fiatalok. A szellemi munkát végzők 52 %-a olvas rendszeresen, szemben a fizikai dolgozók 22 %-ával. A könyveket vásárlók által legtöbbet említett könyvek: a Harry Potter-sorozat tagjai, Kende Péter A Viktor c. könyve. Ezeket Tolkien: A gyűrűk ura c. műve, Vámos Miklós, illetve Leslie L. Lawrence egy-egy kötete követi. A vásárlási lista egyébként lektűrökkel, krimikkel, valamint ismert média-személyiségek műveivel van tele. Egyetlen komolyabb ismeretterjesztő vagy tudományos mű, illetve minőségi szépirodalmi könyv nem szerepel rajta. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és a Tárki 2002 tavaszán készült felmérése. Heti Világgazdaság, 2002. június 8. 90.p.
3. Maurois, André: Az olvasás művészete. In: Az élet művészete. Bp. Atheneum, [é.n.] 192.p.
4. Powys, John Cowper: A könyv kritikája. In: Európai műhely II. Szerk.: Hamvas Béla. Pannónia Könyvek. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1990. 455-474.p.
5. Mereskovszkij: Örök útitársak. I-II. k. Ford.: Benedek Marcell. Bp. Dante, [é.n.] 315+304 p. (Fejezetek címei: Az Akropolis, A tisztaság és a gyönyör tragédiája, Az ifjabbik Plinius, Marcus Aurelius, Montaigne, Cervantes, Calderón, Goethe, Napoleon, Flaubert, Byron, Ibsen, Goncsarov, Turgenyev, Puskin, Dosztojevszkij.)
6. Hamvas Béla: A száz könyv. In: Európai műhely I. Szerk.: Hamvas Béla. Pannónia könyvek. Pécs, Baranya Megyei Könyvtár, 1990. 33-71.p.
7. Hesse, Hermann: Eine Bibliothek der Weltliteratur. In: Über Literatur. Berlin, Aufbau Verl., 1978. 147-181.p.
8. Szerb Antal: Hétköznapok és csodák. In: Gondolatok a könyvtárban. Bp. Magvető, 1981. 480-644.p.
9. Benedek Marcell: Az olvasás művészete. 5. kiadás. Bp. Gondolat, 1985. 384 p.
10. Főiskolások kötelező olvasmányai az USA-ban
Az USA-ban több, mint 400 egyetemi- és főiskolai oktató, történész, újságíró és más kulturális vezető foglalkozott avval a problémával, hogy miket kellene elolvastatni a főiskolai hallgatókkal. A beküldött javaslatokból kiválasztották azt a minimumot a történelem, filozófia és az irodalom területén, amit minden főiskolásnak meg kellene ismernie. Az olvasnivalókat az eredeti számozással közlöm, amelyik művet magyarra lefordítottak, annál a magyar címet adom meg és a magyar nyelvű megjelenés évét. Ahol nincs magyar fordítás, ott az eredeti angol cím szerepel.
1. SHAKESPEARE, W.
(1564-1616): különösen a Macbeth és a Hamlet. (1961)
2. Declaration of
independence
Constitution
Gettysburg Adress.(Lincol üyenete 1863 novemberében)
3. TWAIN, M.
(1835-1910): Huckleberry Finn kalandjai. (1975)
4. Biblia
5. HOMÉROSZ (i.e. kb.
8. sz.): Odüsszeja (1947), Iliász (1952)
6. DICKENS, Ch.
(1812-1870): Szép remények (1959), Két város (1933)
7. PLATÓN (i.e.
427-347). Az állam (1943) (1984)
8. STEINBECK, J.
(1902-1968): Érik a gyümölcs (1972)
9. HAWTHORNE, N.
(1804-1864): A skarlát betű (1955)
10. SZOPHOKLÉSZ (i.e.
495-505): Oidipusz király (1935)
11. MELVILLE, H.
(1819-1891): Moby Dick, a fehér bálna (1958)
12. ORWELL, G.
(1903-1950): 1984. (1989)
13. THOREAU, H. D.
(1817-1862): Walden. (1999)
14. FROST, R.
(1874-1963): Versek* (1966)
15. WHITMAN, W.
(1819-1892): Fűszálak (1964)
16. FITZGERALD, F. S.
(1896-1940): A nagy Gatsby (1958)
17. CHAUCER, G. (kb.,
1345-1400): Canterbury mesék (1961)
18. MARX, K
(1818-1883): Kommunista kiáltvány
19. ARISZTOTELÉSZ
(i.e. 384-322): Politika (1923)
20. DICKINSON, E.
(1830-1886): Válogatott írásai (1978)
21. DOSZTOJEVSZKIJ, F.
M. (1821-1881): Bűn és bűnhődés (1970)
22. FAULKNER, W.
(1897-1962): különböző művei (1965).
23. SALINGER, J.
D.(1919): Zabhegyező (1964)
24. TOCQUVILLE, A.
(1805-1859): Az amerikai demokrácia (1993)
25. AUSTEN, A.
(1835-1913): Büszkeség és balítélet (1958)
26. EMERSON, R. W.
(1803-1882): Esszék (1978), Költemények* (1966)
27. MACHIAVELLI, N.
(1469-1527): A fejedelem (1964)
28. MILTON, J.
(1608-1674): Az elveszett Paradicsom (1964)
29. TOLSZTOJ, L. Ny.
(1828-1910): Háború és béke (1974)
A magyar
fordítások megjelenési éveit legnagyobbrészt a Világirodalmi Kisenciklopédia. 2.
kiad. 1-2. k. Bp. Gondolat, 1976, 1978, 684, 836 p. c. műből vettem.
* In: Észak-Amerikai költők antológiája. Bp. Kozmosz könyvek, 1966. 539 p.
(U. S. News and World Report, Aug. 20. 1984, 59.p.)
11. Olvastatás. Az 1954 és 1990 közötti években munkahelyeimen 24, legtöbbször fiatal kollégám volt társam az olvastatásban. Könyvkölcsönzési naplóm tanúsága szerint volt akinél 1-2, másoknál viszont 19-21 könyvem fordult meg, az átlag 8 könyv volt. Valamennyi könyvemet visszakaptam. Egy fiatal vegyésszel az 1980-1983. közti években az alábbi könyveket olvastattam:
Dsida J.: Versek | Rolland, R.: Jean-Christophe |
Szabó J.: Periklész kora | Kádár Gy.: A Ludovikától Sopronkőhidáig |
Száraz Gy.: Egy előítélet nyomában | Emerson, R. W.: Az emberiség képviselői |
Pascoaes, T. de: Pál | Rilke, R. M.: Gesichten vom lieben Gott |
Maugham, S.: A színház | Halmos F.: Illő alázattal |
Sík S.: A cserkészet | Suetonius: Cézárok élete |
Győrfy I.: Nagykunsági krónika | Jebb, R. C.: A görög irodalom története |
Manzoni, A.: A jegyesek | Andrić, I.: Híd a Drinán |
Nemeskürty I.: Rekviem egy hadseregért | Márai S.: Vendégjáték Bolzanoban |
Ember M.: Hajtűkanyar |
Figyelemre méltó, hogy a 19 műből csak 9 volt szépirodalom, a többi 10 megoszlott a történelmi, politikai, néprajzi témák, emlékirat és életrajz között.
12. A szépirodalmi olvasmányaimat tartalmazó olvasónaplóim - a háború és az ostrom ellenére - megmaradtak. A diákévek alatt és az aktív életszakaszomban elolvasott könyvek száma így alakult:
Életévek között | db |
17-21. | 103 |
22-60. | 409 |
Összesen | 593 |
Vagyis az 1933-1975. közötti években 14 könyv/év volt az olvasói teljesítményem. Az egyes évek eredményei között nagy eltérések voltak pl.: 1937: 29, 1942: 1, 1946: 30, 1952: 1, 1954: 35, 1969: 18.
13. 100 híres regény. 1-2. k. 2. átdolg. kiadás Bp. Táncsics, 1976. 443+558 p.
14. Bátori József: Diákélet és olvasmányok. In: Kisparti János: A családi nevelés útjain. Bp. Budapesti Kegyes-tanítórendi Gimnázium, 1935. 161-175. p.
15. Weöres Sándor: A lélek idézés. Műfordítások. Bp. Európa, 1958. 904 p.
A kötet egyes fejezetei és az azokban szereplő költők száma:
Kína | 27 | Angolok | 20 |
India | 7 | Franciák | 20 |
Belső Ázsia, Grúzia | 3 | Olaszok | 2 |
Bizánc | 9 | Spanyolok | 4 |
Középkori latin | 8 | Oroszok és ukránok | 19 |
Kelták | 6 | Szovjet kis népek | 4 |
Izland | 2 | Szomszéd népek | 6 |
Németek | 20 |
16. Lukács Gyula: Az értelmiségi életforma. Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények, 63. szám. 1999. 43-50. p.
17. Lukács Gyula: Az olvasmányaink közé: 400 könyv címe. Mérés és Automatika, 1980/2. 80. p.
18. Mérés és Automatika, 1987/6, 1987/7, 1987/8, 1987/11, 1988/6.
Dr. Lukács Gyula
A laprendszer készítője: UFE