KÜLFÖLDI MŰSZERÚJDONSÁGOK

Hozzászólás
Dr. Molnár János Albert:
"Kerekasztal a metrológiáról-Fejtegetések" c. cikkéhez

 

A szerző sok értékes gondolatokat írt a metrológiával foglalkozó, korábban megjelent írásokhoz csatlakozva. Alábbiakban néhány kérdésben kifejtem véleményemet az elmondottakról.


A 2. bekezdésben foglaltakhoz

A Bakos-féle "Idegen szavak és kifejezések kéziszótára" (később: ISZKK) szerint az auditor szó magyar jelentése: bíró, ...könyvvizsgáló. De ez az idegen szó - sajnos - a minőségbiztosítási majd a minőségirányítási rendszerek elterjedésével bekerült a szakmai köznyelvbe: felülvizsgáló; sajátosan képzett és vizsgázott, független vizsgáló jelentésben. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó szabványokban és útmutatókban és a mindennapi használatban oly mértékben elburjánzott, hogy ma már magyarítása - külön magyarázat nélkül - a közölt mondanivaló megértését gátolná, ezért nem gyomláltuk ki.

A metrológus szó nem szerepel az ISZKK-ban, de megtalálható a metrológia szó: méréstechnika, méréstan jelentésben. Amint ismeretes a metrológia fogalom három témakört foglal magába: mérések tudományát, mérésügyi kérdések rendeleteit(törvényeit) és egyéb szabályozásait valamint a méréstechnikát. Vagyis az ISZKK-ban adott meghatározás távolról sem fedi le a metrológia szó átfogó és szabatos jelentését. Ha a három fő terület közül csak az egyik témakört akarjuk hangsúlyozni, akkor pontosabb, ha a méréstan(tudomány) vagy a mérésügy(törvény/szabályozás) vagy a méréstechnika (gyakorlati kérdések) szavakat használjuk. Tudatában kell lennünk, hogy ekkor a metrológiának csak valamely részterületéről van szó. Miután a metrológiára nincs teljességgel és egészében megfelelő magyar szó ezért nem gyomláljuk ki olyan esetben amikor teljes jelentésében fordul elő. Tehát a metrológus szó olyan szakembert jelöl, akinek kellő elméleti felkészültsége, szakterületi jártassága és tapasztalata van a metrológia teljes területén. Ezért a metrológiához hasonlóan ezt a szót sem gyomláljuk ki minden esetben.


A 3. bekezdésben foglaltakhoz

A felsorolt szakszavak illetve kifejezések zömének kifejtése, meghatározása megtalálható a VIM magyarnyelvű változatában (Nemzetközi metrológiai értelmező szótár, angol-magyar; Budapest, 1998. A kiadvány az OMH és az NTA-MMSZ közös kiadásában készült).


Az 5. bekezdéshez

Nagyon köszönjük, hogy észrevette a "beszélők" nyelvezetének sajátosan szép magyarságát. Amint tudja ez nem véletlen, hanem tudatos tevékenység eredménye.


A 6. tól a 8. fejezetig terjedően

A minőségi követelmények, a visszavezethető gyártás és szolgáltatás elterjedésével, egyre inkább, törekedni kell a hibátlan termék (és szolgáltatás) előállítására. A vevői bizalom megnyerésére és fenntartására bizonyítani kell, hogy a gyártó (és a szolgáltató) alkalmas kiváló minőségű munkát végezni. Ha mégis hibás termék vagy szolgáltatás jön létre, akkor pontosan meg kell tudni határozni az okot vagy a személyt, ami illetve aki előidézte; ugyanakkor vállalni kell minden anyagi és erkölcsi (például a jó hírnéven eső csorba formájában) felelőséget. Természetesen a másnak okozott kár megtérítését is beleértve. Gyakran a jó üzleti hírnéven esett csorba lényegesen több anyagi veszteséggel jár. Ezekre tekintettel a szabványokat, az előírásokat stb. a lehető legpontosabban - szakmailag és jogilag is - és szabatosan kell megfogalmazni.
Törekedni kell ugyanakkor arra is, hogy egy-egy kifejezésen mindenki ugyanazt értse; vagyis: közlésünk legyen egyértelmű. Az erre való törekvés egyik eredménye és egyben példája a VIM, másik az Ön által is említett GUM továbbá a 105 oldalas új kiadású ISO 9000 szabványcsalád első tagja, melynek magyar címe: Minőségirányítási rendszerek: Alapok és szótár (MSZ EN ISO 9000:2001). Ahhoz, hogy egy adott szón lehetőleg mindenki ugyanazt értse, bizonyos fokig, le kell szűkíteni használható szókészletünket a szövegek megfogalmazása során. Ettől a nemzetközi törekvéstől vezérelve kell a nemzetközi szabványok, irányelvek, ajánlások stb. magyar megfelelőjének szövegezését is megalkotni. Való igaz - amint azt Ön is jogosan kifogásolja - az eredetiben angol(inkább amerikai) nyelven készített és közzétett szövegek magyar megfelelőjét sem szépnek, sem választékosnak nevezni nem lehet - bizonyos újabban erre irányuló törekvések ellenére sem.

A fordítások, magyarítások kérdésében felvetett "mibe kerül így, mibe kerül úgy" kérdésre keresendő válasz kapcsán figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy egyvalaki készíti a magyar szöveget, míg valaki más szenvedi el annak hibájából származó kárt; vagyis a mindenkori felhasználóknak kell e körülmény tudatára ébredni, majd összefogva elérni vagy kikényszeríteni, hogy ott legyen elég pénz ahol a további károk még megelőzhetők.


A kerekasztal sarkai c. fejezethez

Igen fontos és nagyon korszerű azon gondolata, amely a mérőeszközök változó körülmények közötti használatára, illetve a gyorsan változó mennyiségek mérésére való használatukra vonatkozik. Már a műszer gyártásánál, de legkésőbb a kalibrálásánál törekedni kell arra, hogy a tervezett változó igénybevételnek vagy mérési feladatnak ismert módon megfeleljen. A megfelelőség tanúsítására az úgynevezett igazolási eljárás (más szóval: igazoló ellenőrzés; idegen szóval: verifikálás) szolgál. Annak tanúsítására, hogy az adott eszköz az adott feltételek között mindenben teljesíti a megkívánt követelményeket az úgynevezett érvényesítési eljárás (érvényesítő ellenőrzés; validálás) szolgál. Joghatással járó mérések vagy a jövedéki törvény alá eső mennyiségek mérése esetén a megerősítési eljárás (metrológiai megerősítés; konfirmálás) is indokolt lehet. A változó mennyiségek mérésére való alkalmasság vizsgálata akkor tárgya a kalibrálásnak, ha azt a megrendelő kéri. Nagyon helyesen hívja fel a figyelmet arra, hogy bármilyen pontos (hibátlan) és kis bizonytalanságú is egy műszer által mért eredmény, amely valamely állandó mennyiségre vonatkozik abból még nem következik, hogy gyorsan változó mennyiséget is "helyesen" fog mérni.


A pontosság bűvöletében c. fejezethez.

A 17025 jelű szabvány a bizonytalanság számítását a GUM szerint rendeli végezni. A GUM-ban kifejezetten, és a példákban is figyelembe veszik a "kalibrált tárgyak" hosszú távú viselkedéséből származó bizonytalanság összetevőt is. Ugyanakkor a GUM azt is megengedi, ha egy bizonytalansági összetevő értéke bizonyítottan csekély hatással van az eredő bizonytalanságra, akkor azt nem kell figyelembe venni.

Sajnos a Pareto törvény is, mint Murfy törvénye illetve Parkinson törvényei a metrológusoktól függetlenül működnek és hatnak; ez ellen bizony nem sokat tehetünk.

Kiss József

A laprendszer készítője: UFE